Ákos, Bátor
4 °C
11 °C

A környezetvédelemnek nincs politikai hovatartozása

2021.01.20. 10:04

Sokat beszélünk a klímavédelemről. A divatos témával kapcsolatban számos előfeltevés vagy érzés is kering. Ilyen többek között, hogy minden, ami „zöld”, nagyon érdekli a fiatalokat, a másik, hogy a klímavédelem ma alapvetően inkább liberális vagy baloldali téma. 

Mennyire fontos ma a környezetvédelem az ifjúság számára, és a környezetvédelem fiatalok általi megítélésében kitapintható-e valamilyen ideológiai eltolódás Magyarországon? A megfejtéshez a 15–29 éves korosztály értékválasztásáról szóló egyik friss kutatás visz minket közelebb, ami a Reaktor Alapítvány és az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány megrendelésére készült, és ami a környezetvédelem kérdését is érintette. 

Ebből kiderült, hogy a környezetvédelem fontos a fiatalok számára, de azért nem a legfontosabb. A kutatásban a megkérdezetteket arra kérték, osztályozzák a környezetvédelmet 1-től 5-ig, ahogy az iskolában szokás, a szerint, hogy azt személy szerint mennyire tartják fontosnak. A válaszok átlaga 4,4 lett, ami jelzi a kérdés fontosságát, azonban az egyéb felsorolt témák sorrendjében a környezetvédelem valahol középen helyezkedett el. A környezetvédelemnél fontosabbak voltak például az igazságosság (4,7), a szabadság (4,7) vagy a család (4,6), és kevésbé fontosak többek között a globalizáció (3,7), a hagyomány (3,6) vagy az Európai Unió (3,4). 

Tanulságos módon változott a kép, amikor úgy tették fel a kérdést: a környezetvédelem általában mennyire fontos téma a fiatalok körében. Az említett 4,4-es átlagérték az erre a kérdésre adott válaszoknál 3,6-ra zuhant. Ez többek között arra enged következtetni, hogy miközben a környezetvédelem az egyén szintjén fontos, annyira mégsem az, hogy a fiatalok gondolkodását kollektív módon, jelentős mértékben meghatározni legyen képes. A kutatás kvalitatív szakaszában fény derült arra, hogy a mindennapokban, a magánéletben, például az étkezés, a vásárlás, a hulladékgyűjtés során inkább megjelenik a környezetvédelem ügye, de összességében annak napirend-meghatározó képessége alacsonyabb a fiatalok társadalmi csoportján belül. Erre erősít rá az is, hogy a kutatásba bevontak mindössze 17 százaléka állította, az elmúlt két évben részt vett valamilyen környezetvédelemhez fűződő eseményen, akcióban. Miközben a közbeszédben egyre gyakrabban jön szembe velünk a divatos klímavédelem szó, a fiatalabb válaszadók beszédes módon nem is minden esetben tudták értelmezni, mi a klímavédelem, ezért a vizsgálat csoportinterjús szakaszának elején a klímavédelem fogalmát a kutatók a környezetvédelemével helyettesítették, és úgy folytatták a vizsgálódást. A nagy többség számára a környezetvédelem iránya inkább a szűkebb környezetre, például az otthonra, a lakóhelyre irányul, és egy sokkal szűkebb, de aktív réteg az, aki a környezetvédelem kapcsán globálisan gondolkodik.

A környezetvédelem fontossága a fiatalok értékelése alapján tehát nem kiugró, mégis van egy szempont, ami nagyon különlegesség teszi a témát. A kutatás alapján a környezetvédelem messzemenőkig konszenzuális ügy.

A környezetvédelem fontosságát nagyon hasonlóan látják a fiatalok, függetlenül attól, hogy hány évesek, az ország melyik részén laknak, jól élnek vagy nélkülöznek, nők-e vagy férfiak. A környezetvédelem jelentőségének megítélésében olyan látványos törésvonalakat sem látunk, amelyek az eltérő politikai hovatartozásból következnének, arról nagyon hasonlóan gondolkodnak a kormánypártokat és az ellenzéket támogató válaszadók. A magukat liberálisnak vagy konzervatívnak mondó fiatalok megítélései között sincs lényeges különbség ezen a téren. Sőt, a felmérés fókuszcsoportos és két-három fős interjús paneljében, egy megszemélyesítéses feladatnál a fiatalok a konzervatív embert inkább egy természet- és környezetközelibb életet élő emberként jellemezték, mint a liberálist. 

Véleményem szerint összességében a kutatás három alapvető megállapításra irányítja rá a figyelmet. Egyrészt a környezetvédelem fontos a fiataloknak, de szélesebb értelemben vett csoportkohéziós erővel egyelőre nem bír, az olyan felkapott fogalmakat, mint a klímavédelem, pedig nem is nagyon tudják értelmezni a fiatalabbak. A környezetvédelem továbbá éppannyira lehet a konzervatív, mint a liberális oldal sajátja. A természethez való közelségünk vagy távolságunk alapvetően belülről fakad, és döntően nem ideológiai kötöttségek mentén alakul ki, ezért talán életszerűtlen is valakinek a környezethez vagy a környezet védelemhez fűződő viszonyát politikai alapon eleve elrendeltetettnek vagy megkérdőjelezhetőnek tekinteni. Végül, ami a legfontosabb: a fiatalság számára ma a környezetvédelem olyan ügy, ami sokkal inkább összeköt, mintsem elválaszt egymástól. Olyan kérdés, amelynek fontosságáról a következő generáció képviselői nagyon hasonlóan gondolkodnak, és ami képes hidat verni a mélyre ásott politikai frontvonalak között, így az ideális esetben nemzeti minimumnak is tekinthető.

Kitta Gergely, a Klímapolitikai Intézet kommunikációs vezetője, az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány kuratóriumának tagja. 

A kutatást 2020. augusztusban végezte a KutatóCentrum Kft. a 15–29 éves korosztály körében CAWI módszerrel, online adatfelvétel keretében. A 700 fős mintát a legalsó, 15–17 éves korcsoport esetében 3 darab, egyenként 100 fős boost minta egészítette ki. A kutatás eredményei 3,7 százalékos mérési hibahatár pontossággal tükrözik a teljes fiatalkorú népesség vélekedéseit. A kutatás kvalitatív panellel egészült ki, amelynek keretében 6 fókuszcsoportos és 12 darab páros, illetve triád interjú valósult meg. Az írás a szerző, és nem feltétlenül a közvélemény-kutatást végző cég következtetéseit tartalmazza.