Csak a bizonytalanság a biztos - Érettségi járvány idején

Tenyérjóslást folytat, aki megmondja, hogy 2021. május 3-án a koronavírus vagy mutánsai milyen járványt okoznak Magyarországon. Ezért nem lehet letenni a garast egyetlen megoldás mellett sem az érettségi ügyében. Viszont a végzős diákokat, a pedagógusokat, oktatókat nem lehet bizonytalanságban tartani.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt sürgeti, hogy a járvány terjedésének függvényében több változatot dolgozzon ki a kormány; az egyetemi jelentkezések előtt (február közepéig) pedig ismertesse ezeket.

A kormánytól egyértelmű, minden lehetőséggel számoló intézkedési terveket várunk, amelyekben az egészségvédelem lesz a fő szempont, csakúgy, mint tavaly tavasszal.

A lehetőségek között lehet az is, hogy a 12 éves tanulási szakasz lezárására a jegyeket megajánlják, de ez nem jogosítaná fel a tanulókat egyetemi tanulmányok megkezdésére. 

A középiskolások harmadik félévüket kezdik online, ami nyomot hagy a felkészülésükben. Kialakulóban van egy „zoom-bi” nemzedék: ők azok, akik tanulmányaikból másfél évet tantermen kívül töltenek el. Amíg az érettségi nem zárul le, nem lehet megmondani, mekkora „sebet” ejtett tudásukban a pandémia. A tapasztalatok és a kutatások azt sejtetik, hogy a családi háttér rendkívül meghatározó lesz a teljesítményükben. Nagyon magas volt az ősszel előrehozott érettségit tevők száma. Eredményükben nem volt komoly visszaesés, hasonló szintet értek el az elmúlt 10 év átlagához képest. De az igazsághoz hozzátartozik: ők „csak” tavaly március közepétől június közepéig tanultak online (amikor 11. évfolyamosok voltak), majd szeptembertől folytatódott nekik az iskola (12. évfolyamon), hogy aztán november közepétől ismét a laptopok elé kényszerüljenek. Az is tény, hogy 

A novemberi bezárás teljesen jogos volt, mert a Pedagógusok Szakszervezete és a 21 Kutatóközpont által végzett kutatásból kiderült, a középiskolában dolgozó oktatók csaknem 15%-a 2 hónap alatt átesett a fertőzésen, tehát ha tovább feszítették volna a húrt, a mainál sokkal nagyobb működési zavarokkal kellett volna megküzdeni a középiskolákban. A minap ismertetett kutatás azt is kimutatta: azok, akik hosszabb ideje tanítanak online, továbbra is szívesebben folytatnák ezt, míg azok, akik ősztől jelenléti oktatásban dolgoznak, nagyobb arányban ragaszkodnak a tanév hátralévő részében is a tantermi oktatáshoz. A középiskolák többségében a karanténoktatás alatt online órákat tartanak: a tanár frontálisan elmondja a tananyagot, a diákok kérdezhetnek, online teszteket töltenek ki, jobb esetben régebbi érettségi feladatokat oldanak meg. Természetesen voltak, vannak pedagógusok, oktatók, akik ettől eltérően végezték munkájukat, de ők a kisebbség. Nem is várható el más tőlük, mert nem is készítették fel őket online oktatásra. A jobb képességű diákoknak nem is a tudásukkal lesz nagy gond, mert azt magántanárokkal pótolni tudják, inkább a munkaerőpiac számára okozhatnak gondot később. Együttműködni képes emberekre lenne szükség, és nem bezárkózott egyénekre, akik bár remek tudásúak, de a kiesett időszak miatt nem feltétlenül lesznek kooperatívak. 

A középiskoláknak most az a legfontosabb feladatuk, hogy éljenek a lehetőséggel: kiscsoportos foglalkozásokra hívják be az érettségire készülő tanulókat, hibrid oktatásban segítsék a diákok felkészülését. Nem vitatom, hogy az igazgatóktól, tanároktól komoly logisztikai feladatot igényel ez a megoldás, de most nem látok mást lehetőséget.

Az Oktatási Hivatal már évek óta kísérletezik a digitális érettségivel. Csapó Benő professzor szerint nagyon rövid idő alatt át lehetne állni erre, a kérdés az, hogy a pedagógusokat és a tanulókat mennyi idő alatt lehetne egy ilyen rendszerre kiképezni. 

A kormányfő a minap felvetette: az érettségizőket és az érettségiben közreműködő pedagógusokat soron kívül beoltanák. A PSZ egyértelműen ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógusok kiemelt csoportként jelenjenek meg az oltási tervben, de ne csak az érettségiztetők! Több nemzetközi kutatás bizonyította, hogy a fiatalok a legnagyobb vírushordozók. A WHO és az UNICEF ezért javasolta, hogy az egészségügyi és a szociális dolgozók után a pedagógusok szerepeljenek a kiemelt munkavállalók között az országok oltási tervében. Sajnáljuk, hogy a magyar kormány részéről ez süket fülekre talált, holott ez az egyetlen olyan foglalkozási csoport, melynek tagjai maszkot nem viselő gyerekekkel közvetlenül érintkeznek, nem tudnak plexifal mögé bújni. Nem véletlenül követeli a PSZ 2020 augusztusától a hibrid oktatás bevezetését, amelyben az osztálylétszámok megfeleződnek (10–15 gyermek tanul egyszerre egy tanteremben), így a szociális távolság betartható, majd időközönként cserélnek a diákok azokkal, akik otthon tanulnak.

20 százalékuk a kutatás szerint már átesett a fertőzésen, őket helyettesíteni kell, ráadásul a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a heti 2–4 óra ingyenhelyettesítést még 60 órával megtoldják éves szinten. Nem véletlen, hogy méréseink szerint 55-56 órát dolgoznak hetente. A pandémia pedig olyan pluszterheket rakott rájuk az online órákra történő felkészülésükkel, amelyekkel pótolni kellett a jelenlegi oktatási rendszer hiányosságait. Ráadásul 3 ezer fővel kevesebb főállású alkalmazottja van a közoktatásnak, mint a tavalyi tanévben, mert a rossz fizetések miatt a pedagógusok elmentek jó messze a szakmától, illetve nyugdíjba vonultak, és nem találtak pályakezdőt helyettük. Mivel 2014-ben a minimálbértől elszakították a pedagógusbérek számításának módját,

Nem a 18 éves fizetése sok, a diplomás pedagógus bére megalázó! Egy 10 éve pályán lévő, gyermekét egyedül nevelő tanító jövedelme nem éri el a létminimumhoz szükséges összeget. Ezért álljon bárki pedagógusnak? Nem tudom, a hivatástudat meddig tartja pályán ezeket az embereket, de azt tudom, hogy a minőségi munka rovására takarítást, magántanítványt vállalnak, hogy megéljenek. A fiatalok pontosan beárazták ennek a pályának a jövedelmezőségét. Ezzel is magyarázható, hogy tavaly kevesebben jelentkeztek pedagógusnak, mint amennyien nyugdíjba fognak menni hat év múlva, éppen akkor, amikor ők végeznének. Az oktatást nemcsak a járvány sújtja, hanem a képzett munkaerő hiánya is. A koronavírus előbb-utóbb legyőzhető. És a pedagógushiány?

A szerző a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke

Borítókép: Ajpek Orsi / Index