Jolán, Vid
11 °C
28 °C

Rozsdából arany, avagy a Diákváros márpedig felépül

vlcsnap-2020-01-26-14h32m39s231
2021.04.15. 09:29

A város iránt elkötelezett polgár, az egyetemre készülő fiatal és mindenki, aki szívén viseli Budapest jövőjét, elhűlten olvashat a Diákváros kontra Fudan (helyesen: Diákváros és Fudan!) ügyben kialakult csetepaté újabb meg újabb felvonásairól. Pedig a Diákváros ügye jóval többet érdemel, mint kínai diktatúrával vagy az atlétikai vb megfúrásával való rémisztgetés. Ezért engedjék meg, hogy valósághűen bemutassam: honnan indult, mi a célja, és mi a tartalma ennek a maga nemében egyedülálló, a Diákvárosnál többről szóló városépítő vállalkozásnak.

Először is: Diákváros márpedig lesz!

A Diákváros a teljesen új városrész megvalósítását célzó, korszakosnak mondható Déli Városkapu fejlesztési program része. A Diákváros és a Déli Városkapu programok megvalósítása folyik, minden korábbi döntés végrehajtása zajlik, készülnek a tervek, van, ami már épül. Lesz Déli Városkapu, és lesz Budapest Diákváros. De miért ott, ahol, és miért az, ami?

Irány Dél!

Az elmúlt húsz évben a város délre nőtt. A lágymányosi egyetemi negyed, az Infopark, a Kopaszi-gát berobbanása, a Bálna és a Nehru park megelevenedése, a MÜPA és a Millenniumi Városnegyed mind arról tanúskodnak, hogy Budapest a Duna mindkét partján dél felé terjeszkedik. A jövő, úgy tűnik, délen van. Ebbe a folyamatba illeszkedik a pusztuló dél-pesti és észak-csepeli rozsdaövezetek zöld újrahasznosítását megvalósító, egyben égető városi kihívásokra megoldást adó Déli Városkapu–Budapest Diákváros városépítő program.

Dugók, rossz levegő, kevés zöld, hiányzó kollégiumok, hiányzó otthonok

Kevés itt a hely a mindennapi városi életünket megkeserítő kihívások számbavételére. Ezért csak tömören: el kell érnünk, hogy kívülről befelé, azaz a külső kerületekből és az agglomerációból könnyebben, kényelmesebben, gyorsabban lehessen tömegközlekedéssel, főleg kötött pályán bejutni munkába, suliba, ügyeket intézni. Hogy – a polgárok önkéntes, szabad választásából – többen használjuk a jobb minőségű HÉV-, villamos-, vasúti és metróhálózatot. Hogy csökkenjen az autós közlekedés aránya. Hogy fellélegezzen a város, levegőhöz jusson minden budapesti. Hogy lehessen forgalmat csillapítani a belvárosban. 

Hogy több és jobban (demokratikusabban, ha úgy tetszik) eloszló legyen a minőségi budapesti zöldfelület. A park, a sétány, a fű, fa, virág, na és a víz. Ahol futunk, focizunk, tekerünk, andalgunk, megpihenünk.

Hogy – az otthonteremtési program mellett, pontosabban annak részeként – pótoljuk azt a sok ezer, 21. századi kollégiumi férőhelyet, amelyek megépítésére nem jutott erőforrása az elmúlt 50 évben a budapesti egyetemeknek. 

A rozsda a város aranya

Budapesten – főleg Pesten! – a városmagtól pusztán néhány kilométerre elképesztően jó adottságú, ma kallódó és kihasználatlan rozsdaterületek vannak. Olyan egykori ipari-kereskedelmi térségek, amelyeken rég felhagytak az eredeti tevékenységekkel, amelyek ma elhagyatottak és lerobbantak, de amelyek közel vannak a városközponthoz (sokszor a Dunához is!), és amelyek nagyon jó közlekedési adottságokkal bírnak (utak, sínek, villamos, metró, vasút, a közvetlen közelben vagy keresztül-kasul). 

Rendbetételük után e területek kitűnően alkalmasak új közparkok, lakóépületek, sportterületek, irodák, múzeumok, egyetemek, más közintézmények befogadására. Ez a kompakt város kulcsa: a város nem hatalmas távolságokat keletkeztetve szétterül és továbbnő, hanem hasznosítja belső tartalékait. Nemhiába nevezik a rozsdaövezeteket a város aranytartalékának.

Csepel és Ferencváros: a legtutibb rozsdafoltok 

A legzseniálisabb rozsdaövezetek Csepelen és Ferencvárosban vannak. Ezek megújítását, új életre keltését célozza a Déli Városkapu program és annak részeként a Budapest Diákváros terv. 

A Déli Városkapu térsége a Rákóczi hídtól délre fekvő 200 hektáros terület (ez megegyezik, külön-külön, az I., VI. és a VII.  kerületek méretével), egészen a tervezett Galvani híd és kapcsolódó körút nyomvonaláig. Benne Észak-Csepel, a Ráckevei–Soroksári Duna-ág és Ferencváros déli Duna-partja, valamint a Soroksári út térsége. 

A belváros innen 5-6 km, autós, kerékpáros és részben gyalogos közlekedésre ott a Duna-part, a csepeli gerincút, a Soroksári út, itt jönnek befelé a déli HÉV-ek, a 150-es vasút, és sokkal jobb közlekedési folyosó lehetne a Duna is.

A Déli Városkapu program: mozgás, zöld, diákélet

A Déli Városkapu program négy nagy területet foglal magában. A Baranyi-terv szerint – Ferencváros polgármesterével, Baranyi Krisztinával kötött megállapodásunk alapján – a Rákóczi híd alatt, a ferencvárosi Duna-parton megépül a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark. Atlétikai központ, játszóterek, óvoda, szabadidős sportpályák, dunai strand kapnak itt helyet. A terveket polgármester asszonnyal közösen megalkottuk, az építkezés halad. 

Észak-Csepelen óriási zöldfelülettel, gyalogos és tanösvényekkel, tisztásokkal, játszóterekkel, kültéri sportpályákkal és sporteszközökkel, kerékpárosutakkal, futókörökkel és egy egészen spéci, a csapadékvizet környezetbarát módon hasznosító wetland vizes élőhellyel megépül az új csepeli közpark. Ennek megtervezésére januárban írtuk ki a nyílt uniós közbeszerzési eljárást, eredményhirdetés hamarosan.

A soroksári Duna-ág ferencvárosi partja és Soroksári út között valósul meg a Budapest Diákváros. A Ferencvárosi Önkormányzat 2019. decemberi közgyűlésének Baranyi polgármester javaslatára hozott határozata szerint a Diákvárosban az a cél, hogy „két ütemben, mintegy 4000-4000 egyetemi hallgató számára elhelyezést és a szükséges infrastruktúrát biztosító kollégiumi diákváros kerüljön kialakítására a Nagyvásártelep közvetlen környezetében, és ennek keretében megvalósuljon a Nagyvásártelep pusztuló épületének teljes körű felújítása, új funkciókkal történő megtöltése” [Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának 364/2019. (XI.25.) számú Közgyűlési Határozata]. 

A térségben elszórva, de főleg a Diákvárostól északra terveztünk ingatlanfejlesztésre alkalmas, vegyes funkciójú (főleg iroda), üzleti hasznosítású területeket is. Döntően ezek, valamint a csepeli gerincúttal szomszédos terület és a térség Soroksári út melletti pufferzónája jelentik azt a tartalékot, ahova elhelyezhető a Fudan Egyetem campusa, érintetlenül hagyva a tervezett Diákváros (kollégiumok) teljes területét. 

Elkészült a teljes Déli Városkapu térsége, benne az 50 hektáros Diákváros városszerkezeti mesterterve.

Ez kijelöli az építési tömböket, az utcahálózatot, a köztereket és közterületeket és meghatározza a közlekedési rendet (autómentes övezet, a szélén parkolókkal, gyalog- és kerékpárutak, villamos, HÉV, kikötő). Az első épület, aminek nekirugaszkodunk, a Nagyvásártelep. 

A Déli Városkapu: új egyensúly Budapest közlekedésében

Budapest közlekedésben új egyensúlyra van szükség az autós, kerékpáros, gyalogos, az egyéni és a közösségi közlekedés arányaiban. A DVK-program segít megvalósítani ezt az új egyensúlyt. A budapestiek többen, nagyobb arányban használhatják a délen megépülő új villamosvonalakat, a teljesen megújuló és mélyalagútban a Kálvin térig bevezetett csepeli és ráckevei HÉV-eket. Új villamosvonal épül a Diákváros főutcáján, a térségben megépül összesen 30 kilométer új bicikliút, 7 kilométer Duna-parti sétány.

Ha pedig a Városháza eldönti, mit akar, megépülhet az autós, kerékpáros, valamint villamossal való közeledést szolgáló, Dél-Pestet, Dél-Budát és Észak-Csepelt összekötő, a belvárosi utakat és hidakat tehermentesítő, a belvárosi forgalomcsillapítást lehetővé tevő új Galvani híd. (Ha Karácsony Gergelyék nemet mondanak a hídra, az nem fog megépülni, és a tervek bekerülnek az asztalfiókba.)

Mi történt eddig? 

2018–2020 között a fővárosi, a csepeli, a ferencvárosi és az újbudai önkormányzat aktív részvételével elkészítettük a 200 hektáros térség, az új városnegyed városszerkezeti mestertervét. A munka nyílt nemzetközi tervpályázatokkal indult. 

A zsűribe bevontuk a fővárosi, a csepeli, a ferencvárosi, az újbudai és a kőbányai önkormányzatok főépítészeit, a Műegyetem rektorát, neves külföldi mérnököket és várostervezőket, valamint mások mellett a néhai Fekete Györgyöt, Baráth Etelét, Zoboki Gábort, Miklósa Erikát és Z. Halmágyi Juditot. Nyílt, európai uniós tervpályázaton nyerte el a Ferencvárosi Szabadidős és Sportpark tervezését a NAPUR Architects Magyar Építész Iroda. Egy 17 résztvevős, nyílt nemzetközi tervpályázaton választottuk ki a Galvani híd tervezésére a Van Berke len Bos U.N. Studio & Buro Happold Consulting Engieneers P.C. világhírű angol–holland mérnök konzorciumot. A Déli Városkapu program városszerkezeti mestertervének elkészítésére szintén nyílt nemzetközi tervpályázaton, 17 pályázó részvétele mellett választottuk ki a SNØHETTA – BESCH und PARTNER norvég–osztrák építészirodát.

És mi történik éppen most?

A Budapest Diákváros területének ékköve az omladozó Nagyvásártelep, a főváros egyik legizgalmasabb ipari műemléke. 1932-ben készült el, innovatív magyar tervek alapján. Eredetileg ez egy hatalmas, egybefüggő csarnokterével és belmagasságával több ezer tonna árú elosztására használt csarnoképület. Anno innen látták el élelemmel fél Budapestet. 250 méter hosszú, 40 méter széles, belmagassága 17 méter. Tartóoszlopok nélküli belső szabad tere 10 000 négyzetméter, azaz másfél nagypályás focipálya vagy 13 kézilabdapálya.

Az egykor nagybani piacként működő épület az összedőlés határán áll. Ha felújítjuk, kitűnően alkalmas lesz a diákváros nagy fedett közösségi terének, hallgatói központjának. Befogadhat könyvtárat, nagy előadótermeket, sportpályákat, emelt szintű futókört, vendéglátóhelyeket, egyetemi klubot és menzát. 

Ez az első épület, amelynek részletes építészeti terveit elkészítjük. A kormányzati Budapest Fejlesztési Központ nyílt építészeti tervpályázatán 22 különböző tervezőiroda vett részt. A zsűriben ott volt Budapest Főváros Önkormányzatának főépítésze, a ferencvárosi önkormányzat főépítésze és a Magyar Építész Kamara küldöttei is. A döntés megszületett, nyilvános eredményhirdetésen mutatjuk be a győztes pályaműveket.

Hogyan tovább?

Folytatjuk a munkát. Közösségi tervezéssel – továbbra is az önkormányzatokkal együtt, a részletes tervezésbe bevonva a lakosságot is. Nagy meló áll még előttünk. Minden épületet megterveztetni, sok építészeti pályázattal, közbeszerzéssel. Közmű- és közlekedési tervek elkészítése. Kármentesítés, a környezetszennyezések eltávolítása. Bontások, romeltakarítás, szanálás. Maga az építkezés. 

Fel kell osztani a 8-10 000 kollégiumi helyet a budapesti egyetemek között. Ez egy 15 éves fejlesztési program, igyekeznünk kell, hogy a végére érjünk.

No és a Fudan?

A Diákváros az eredeti tervek szerint megépül, és 8-10 000 kollégiumi helyet biztosít a budapesti magyar egyetemek hallgatóinak. A világ 34. legjobb egyetemeként számontartott Fudan Egyetem budapesti campusa nem a Diákváros helyett épül meg. 

Nem vagyok mindenhez is értő illetékes elvtárs – a kormányon belüli munkamegosztás szerint én a városépítésért felelek. A Fudan ideérkezésének megszervezése, a kínaiakkal való megállapodás az innovációs és technológiai miniszter feladata. 

Biztos, hogy folytatódni fog a disputa, milyen előnyökkel jár egy rangos kínai egyetem Budapestre érkezése. A vita természetes, anélkül nincs demokrácia. Érdekes egybeesés: nemrég még hevesen támadták a keleti vakcinákat, mára pedig Európa egyetért: ezek ugyanúgy életeket mentenek, mint a nyugatról érkező oltás. 

„I have a dream”

Mindig azt mondom: ha városépítő munkába fogsz, álmodj bátran és szabadon, tervezz felelősen, építs fegyelemmel! A nagy trükk, hogy egyszerre legyen meg az álomhoz szükséges szabadság, szertelenség, bátorság és képzelőerő, azaz kreativitás, és a megvalósításhoz szükséges rend, fegyelem, precizitás. Egyszerre, hogy az álom szertelensége ne verje szét a munkát, és a munka fegyelme ne fojtsa meg az álmot.

A mi álmunk egy új, 21. századi, zöld, otthonos városnegyed Budapest déli kapujában.

Ahol sok a zöld, ahol vannak sportolásra, mozgásra, pihenésre alkalmas tág, szabad terek. Ahol újra lehet fürdeni a Dunában, és van eleven evezős élet. Ahol megszületik Budapest első diákvárosa. Úgy, hogy a campus centruma a százéves ipari műemlék, a zseniális Nagyvásártelep, egy izgalmas közösségi tér, hallgatói központ. Ahol megéri a gyors és kényelmes HÉV-eken és villamosokon utazni a belvárosig és tovább, ahol újra birtokba vehetjük a Duna-partot, ahol sokat lehet bringával és gyalogosan tekeregni. Ahol éttermekben, kávézókban, teraszokon jókat ehetünk és kvaterkázhatunk. És ahol a városrész jelképévé váló, hazai és nemzetközi építészdíjakat elhozó új déli dunai híd (ma még Galvani, de addig már rég megtaláltuk méltó, új nevét) összekapcsolja az eddig elvágott déli városrészeket, feltárja a csepeli és ferencvárosi egykori rozsdaövezeteket, és komoly forgalmat vesz le a belvárosi hidakról. 

Sok vita és sok munka áll még előttünk. Sebaj, ezek nélkül nincs városépítés. Az építők építsenek, a fecsegők fecsegjenek. Ha kell, vitatkozzunk jó szándékkal, egymást tisztelve és a megoldást keresve. A rossz vitákba meg ne hagyjuk magunkat belerángatni. De keressük mindig a párbeszédet, az egyetértést. Dolgozzunk így, és a végén még azon kapjuk magunkat, hogy képesek voltunk meghaladni saját határainkat. Annak pedig mindig jó a vége. 


A szerző politikus, 2018 óta a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: Budapest Fejlesztési Központ)