Olga, Liliána
22 °C
35 °C

Vagyonkezelői alapítványokkal épült tovább a fideszes hálózat

D  US20160227009
2021.04.28. 10:47

A kedden elfogadott vagyonkezelői alapítványokról, felsőoktatási modellváltásról szóló törvénycsomag két dolgot mindenképpen bizonyít: a Fidesz hitét, hogy ő a legalkalmasabb az ország helyzetének javítására és fejlettebbé tételére, valamint újfent bebizonyosodott, hogy a mostani politikai pártok közül leginkább a Fidesznek van a legtudatosabb káderpolitikája. 

A 2010-es kormányváltáskor (jobban mondva rendszerváltáskor) Orbán Viktornak és társainak lesújtó véleményük volt azokról az állapotokról, amelyeket a leköszönő kormányerők maguk után hagytak. Hitték, hogy fenekestől fel kell forgatni mindent az ország csődjének elkerülése, Magyarország versenyképességének javítása érdekében. Alig volt olyan szakpolitika, amelyik a reformokat, átalakításokat elkerülte volna. Az Orbán-rendszer első évei, a közjogi átalakítások máig hatottak az emberek mindennapjaira: az iskolák, kórházak fenntartása átkerült az államhoz, a hatósági ügyintézés (az okmányirodák) tekintélyes része szintén a kormányzathoz került. 

A NER kísérletet tett a felsőoktatás átalakítására is: az önkormányzatok autonómiájának megnyirbálása után az egyetemek önállósága is csökkent,

többek között azáltal, hogy a kormány által kinevezett kancellárok vétójogot kaptak az intézmények pénzügyeiben. Ám mostanra arra a következtetésre jutott az ország vezetése, hogy a felsőoktatásban az eddigi átalakítások nem hozták meg a várt eredményeket. Palkovics László miniszter, Stumpf István kormánybiztos nem kerteltek sokat: szerintük a mostani törvénycsomag elfogadására azért volt szükség, mert a magyar egyetemek nemzetközi rangsora, versenyképessége elmarad a kívánatostól. Így – a többi szakpolitika után – eljött az idő a felsőoktatásban (is), hogy radikális reformokat vezessenek be. Ezek lényege, hogy a kedden elfogadott törvények nyomán a legtöbb egyetem formailag leválik az állami fenntartásról és közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kerül, másfelől a fideszes érzelmű kultúrpolitikus Demeter Szilárd által igazgatott Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve az Ügynökség a Magyar Kultúráért Alapítvány fenntartásába kerül. 

Ám Orbán Viktor nem lenne vérbeli politikus, ha ezt a kétségtelenül nagy jelentőségű törvénycsomagot nem egyúttal a saját pártja, illetve a hozzá közel álló erők megerősítésére szánta volna. Az Orbán-rendszer hatalomtechnikailag persze nem hozott újat, hiszen az eddigi átalakítások is bőséges teret adtak a pozíciók el- és újraosztására, az uram-bátyám világ felélesztésére. A kormányhivatalok, járási hivatalok egy részének élére fideszes embereket neveztek ki (pl. a Fővárosi Kormányhivatalt vezető fideszes Sára Botond hol Karácsony Gergellyel, hol Pikó Andrással vívja politikai küzdelmeit), az iskolaigazgatói helyekre is ki lehetett nevezni a hatalomnak megbízható embereket, és ugyanez elmondható a kórház igazgatói helyekre is. Hasonlót figyelhetünk meg az újdonsült közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumai esetében: a kiszivárgott nevek között csak sorjáznak a fideszes politikusok, országgyűlési képviselők. Tény ugyanakkor az is, nem csak azok: több kuratóriumba bekerültek a helyi egyetemi rektorok, gazdasági vezetők is, vagyis túlzás lenne azt mondani, hogy ne lennének képzett, komoly szakemberek is a kuratóriumokban. Ám a politikai kedvezményezés leplezetlen: a kuratóriumi tagok díjazásban részesülhetnek. A törvénycsomagnak kevésbé feltűnő, de attól nem érdektelen rendelkezése, hogy ezekben a speciális kuratóriumokban kötelező vagyonellenőri állásokat létesíteni, akik nem mellesleg szintén díjazásban részesülnek. Az elfogadott törvény lehetővé teszi a felügyelőbizottságok tagjainak díjazását is. Az ellenzéki kritikusok kissé félreértették a Fidesz szándékát: nem pusztán az esetleges kormányváltás utáni hatalomátmentés mozgatta a törvény megalkotóit (persze ez is benne van, hiszen egy új kormánytöbbség kétharmados többség híján törvényesen csak nagyon bajosan tudná megszüntetni/átalakítani ezt az új alapítványi rendszert). 

A fideszes hatalomtechnika lényege itt sem más, mint korábban: a pozíció-és pénzosztás.

Pluszjövedelemhez jutnak a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok, valamint a vagyonellenőrök, méghozzá a fideszes parlamenti többség által megszavazott törvényeknek köszönhetően, hiszen az hozta létre ezeket az alapítványokat. Tovább gyarapszik a NER azon embereinek a köre, akik állásukat, pénzüket, vagyonukat (vagy legalábbis ennek egy részét) a jelenlegi hatalomnak köszönhetik, ahogy azt már láthattuk a kormányhivatalok, egyes kórház igazgatók, iskolaigazgatók esetében is. Vagyis tovább szélesedik azoknak az embereknek a hálózata is, akik a NER fenntartásában közvetlenül érdekeltek. 

Ebből is látszik: a hálózatépítéshez nem csak Soros György ért. A Fidesz is.

A szerző politikai elemző. 

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép:  Ujvári Sándor / MTI)