Vona Gábor: Öt lehetséges ok, amiért Karácsony Gergelyt „elütötte a villamos”

image 72192707
2021.10.09. 16:16

Megtörtént hát, amire kevesen gondoltak volna, és amiről én sem hittem, hogy bekövetkezhet. A főpolgármester visszalépett Márki-Zay Péter javára. Kettejük együttműködésétől sokan azt várták, majd közösen felülmúlják Dobrev Klárát. Pár napja még úgy éreztem, talán több érv szól MZP visszalépése, mint a fordítottja mellett, de végül is a lényeg az volt, sikerüljön megegyezniük. Most, ha nem is úgy, ahogy elképzeltük, sőt, valljuk meg, egészen borzasztó módon, de sikerült. Az egyik visszalépett a másik javára. Van rá öt indokom, miért Karácsony dobta be végül a törülközőt.

1. Az idegek harca

A Karácsony–Márki-Zay vetélkedés a személyes karakterek és az idegek harca volt. Az első fordulóban olyan lendületet vett a hódmezővásárhelyi polgármester, a vérszagot megérző szimpatizánsai pedig olyan erős és kizárólagos reményeket helyeztek belé, hogy ott lebegett a levegőben, MZP talán megszegi korábbi ígéretét, és nem lép vissza, ha harmadikként fut be. Így is lett. Bár többször elismételte, ő a legvégén elrántja a kormányt, ezt végül a főpolgármester tette meg. Miért? Mert más karakterek.

Az elmúlt napokban mindketten megerősítették a velük kapcsolatos negatív sztereotípiákat. Karácsonyt sokan gyengeséggel, döntésképtelenséggel vádolják. Az is volt. Bevitték a vásárhelyi málnásba. Márki-Zay pedig ellenfelei szerint erőszakos és önfejű. Valóban az volt.

És ez kellett a sikerhez. Ha két ilyen eltérő karakter elindul egymással szemben a politika autópályáján, nem meglepetés, hogy az előbbi rántja el végül a kormányt. Karácsony Gergely nem bírta idegekkel, besokallt.

2. A játszma vége

Kettejük násztánca tipikus win-win szituációként indult, ahol mindkét fél nyer az együttműködéssel, előbb közösen legyőzik Dobrevet, utána talán Orbánt is. Aztán teltek a napok, és az egész zéró összegű játékká alakult. Ilyenkor az egyik már csak úgy tud erősödni, ha a másik gyengül. A Fidesz közös legyőzéséről egyre kevesebb szót hallhattunk, a kérdés annyi maradt, melyikük nyerhet a DK jelöltjével szemben. És itt még nem volt vége.

Az egyre izzadságszagúbb szkanderezés végül törvényszerűen torkollott negatív végösszegű játszmába, ahol a felek bármit tesznek, mindkettő veszít. Sem Orbánról, sem Dobrevről nem beszéltek már, a kezdeti országmentő buzgalom egyetlen ócska kérdéssé inflálódott: ki tudja legyőzni a másikat? A főpolgármester és stábja talán úgy értékelte, nincs tovább, ez a játszma vége, hiszen az eltervezett diadalmenet féltávnál összeomlott. Az utolsó, demoralizáló csatára már sem ember, sem haditerv, sem hit nem maradt. Bekullogtak tehát Márki-Zay mögé.

3. A Medián-villamos

A főpolgármester stabilitása az első forduló eredményére épült. Ő lett a második, MZP pedig csak mögötte futott be. Az pedig logikus, hogy a harmadik lépjen vissza a második javára, és nem fordítva, pláne, ha a „bronzérmes” még meg is ígérte a visszalépést. Karácsony a feladatát innentől kezdve csupán abban látta, hogy a többiek támogatásával biciklizzen a győzelembe. Ezt a legitimitást az MMM elnöke már az első napon megkérdőjelezte, mondván, a két kieső miatt már egyáltalán nem biztos, hogy ő a harmadik. Ez persze csupán spekuláció volt mindaddig, amíg Hahn Endre be nem sétált az ATV-be, és nem mondta el, hogy megfordult a sorrend, de nem is kicsit.

Ez a már amúgy is lobogó Márki-Zay-tűzre egy kamionnyi olajat fecskendezett, amit a Závecz-mérés tovább fokozott. Karácsonynak válaszul mindössze – egy korábbi elemzőtől nem túl elegáns – Medián-hiteltelenítésre és két baráti elemzés belobogtatására futotta. Azon lehet vitázni, mennyire helyes közvélemény-kutatásokkal megvívni egy ilyen küzdelmet, és ha igen, akkor meg mi értelme volt megszervezni az első fordulót, de ettől még a tény tény marad: a Medián-villamos kisiklott a biciklisávba...

4. A Momentum „árulása”

Miután kiderült, hogy a három továbbjutott jelölt mindegyike elindul a második fordulóban is, hirtelen a már kiesettekre szegeződtek a tekintetek. Mit mond a Jobbik és a Momentum? Ki mellé állnak? Jakab a kezdeti Dobrev-sasszé után stabilizálta magát, és úgy döntött, a továbbiakat a tatami helyett inkább a tévéből nézné végig. Fekete-Győr viszont váratlant húzott. Nem volt kérdés, hogy a Momentum az anti-Dobrev-fronton sorakozik fel, de mivel a két másik jelölt végül nem egyezett meg, három lehetőségük maradt. Vagy a Jakabéhoz hasonló semlegesség, vagy valamelyik városvezető mögé állni. Talán tegnap délutánig sokan azt gondolták volna, Karácsony mellett törnek lándzsát, de nem így történt. Az az igazság, a Momentum logikusan cselekedett, hiszen szavazóik egy jelentős része, aki nemcsak a kormány, hanem az ellenzék viszonylatában is megújulást akar, már az első fordulóban is MZP-re voksolt.

Amikor Fekete-Győr együtt állt ki sajtótájékoztatóra Márki-Zayjal, végül is csak arra a kiszavazásra adta az áldását, ami már megtörtént, és ami újra megtörtént volna, bármit is mond. Karácsony Gergely ettől még minden bizonnyal árulásként élte meg a fiatal párt lépését. Mivel a lehetséges szövetségesek elfogytak, a 99 Mozgalom pedig érthetetlen okokból már a megalakulása pillanatában hibernálódott, nem volt több kártya a kezében. Ez lett a Karácsony-kampány utolsó momentuma.

5. A személyes bosszú

Az első forduló estéjén Hódmezővásárhelyről elindult egy villamos, amely menet közben gyorsvonattá alakult, ahogy haladt felfelé, a sínek mellől is egyre többen integettek neki, így amikor Budapestre érkezett, már úgy száguldott, hogy az ütközőbak se tudta megállítani. A mozdonyvezető pedig már nem is akarta. Az MZP-gyors kitört az előre egyeztetett pályáról, és elsöpörte az egész Karácsony-kampányt.

A főpolgármester talán rosszul taktikázott, talán naiv volt, talán valami más történt, de igazából mindegy is, a lényeg: Márki-Zay maga alá gyűrte. A Párbeszéd társelnöke belátta, az ő esélyei Dobrev legyőzésére elúsztak. Ha elindul, egy esetleges harmadik helyezés tovább tépázhatná országos és fővárosi pozícióit, ha viszont Márki-Zay végül az ő visszalépésével nyer, még hős is lehet, aki hátralépett egyet, hogy az ellenzék előrelépjen kettőt.

Az sem zárható ki teljesen persze, hogy Karácsony nem csupán a saját, de MZP esélyeit sem látta biztosítva a DK legyőzésére. Így viszont a visszalépése már nem is egy Márki-Zay mögé való beállásként vagy egy nehezen létrejött szövetségként értékelhető, hanem MZP betolásaként a vágóhídra. Ha ennyire szeretné, vigye el ő a balhét, kapjon ki ő a DK jelöltjétől, ne ő, hanem Márki-Zay legyen a felelős azért, ha az ellenzék Dobrev Klárával fordul rá ’22-re. Egy ilyen „bosszúforgatókönyv” meglehetősen elkeserítően hangzik, de ne felejtsük el, hogy az érintett személyek is érző lények. És nem csak szeretni tudnak, hiába mosolyognak sokat.

A szerző a Második Reformkor Alapítvány vezetője, a Jobbik korábbi elnöke. 

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: Karácsony Gergely. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)



  • Tippek
  • Hírek