Mit várhatunk idén a Visegrádi Együttműködéstől?

D MTI20211213123
2022.01.28. 15:39

A Visegrádi Együttműködés 2021-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Az európai uniós intézményeken belüli kölcsönösen előnyös összetartás miatt a Visegrádi Négyek továbbra is elkötelezettek az együttműködés folytatása mellett. A V4-ek számára 2022-ben a világjárvány leküzdése, a zöld átállás, a bevándorlás- és a menekültügy, valamint a kölcsönös gazdasági kapcsolatok mélyítése jelenti az Európai Unión belüli érdekérvényesítés kulcsterületeit.

A V4-államok képviselői a 2021 szeptemberében elkötelezték magukat a családokat támogató fiskális politikák folytatása mellett a gazdaság koronavírus-válság utáni újraindításának alapjaként. Az uniós tagállamok az oltási folyamat felgyorsításával, az egészségügyi kapacitások növelésével, a gazdasági károk helyreállításával, valamint a válságálló és fenntartható növekedési pályára állással kívánnak kilábalni a járvány által előidézett krízisből. 

A kilábalás fontos eleme lett az európai klímarendelet, amely alapján a tagállamokban 2030-ig 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátási arányát az 1990-es szintekhez képest. A kelet- és nyugat-európai lakosság átlagos vásárlóerejének különbségei okán a V4-kormányok érdeke, hogy a klímapolitikai célokat szolgáló közösségi jogszabályalkotás ne vezessen a kelet-közép-európai háztartások pénzügyi terhelésének további növekedéséhez, a gazdasági szereplők versenyképességének csökkenéséhez.

A visegrádi térség számára elengedhetetlen, hogy az eltérő infrastrukturális kiindulási helyzettel rendelkező tagállamok érdekei képviselethez jussanak az uniós döntéshozatali folyamatokban. Az Európai Bizottság javaslatot tett az atomenergia „átmeneti” zöld besorolására, a szigorú fenntarthatósági és környezetvédelmi követelményeket felsorakoztató közösségi szabályozási javaslat miatt azonban félő, hogy a dukovany-i, a temelini és a paksi atomerőművek bővítésére irányuló beruházások nem lennének kompatibilisek a tervezett uniós besorolási rendszerrel. A Bulgáriát, Horvátországot, Finnországot, Franciaországot, Romániát és Szlovéniát, valamint a V4-eket tömörítő Nuclear Alliance a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésének megfelelő eszközeként tekint a maghasadás általi energiatermelésre. Számukra fontos tehát, hogy az EU politikáiban elismerjék az atomenergia szerepét a karbonsemlegesség elérésében és pénzügyi ösztönzőkkel is támogassák a vonatkozó fejlesztéseket.

A V4-térség számára komoly kihívást jelentenek az EU déli és keleti szomszédságában végbemenő események.

A V4-országok, Ausztria és Szlovénia készek együttesen fellépni a tömeges illegális határátlépések megakadályozása érdekében.

A hat állam a kötelező bevándorlási kvóták helyett szolidaritási hozzájárulás folyósítását szorgalmazzák az EU külső határainak védelmét ellátó tagállamok számára a migrációs hullámok megelőzése céljából. Mind a hat ország sürgeti Bulgária, Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez.

A V4-ek a többi között a Közösség balkáni irányú bővítését vélik az illegális bevándorlás leküzdésének leghatékonyabb eszközének. Az integráció elősegítése érdekében a Nemzetközi Visegrádi Alap (IVF) 2021-ben komoly technikai segítséget nyújtott a hasonló célok megvalósítása érdekében, hasonló működési modell szerint létrehozott Nyugat-Balkán Alap (WBF) számára. Az idei évtől 10 millió euróra emelt éves költségvetéssel működő IVF kiterjesztette a V4 Startup Force programot a Nyugat-Balkánra, valamint bábáskodott a Think Visegrad mintájára létrehozott Think Balkans életre hívása felett.

A kelet-közép-európai gazdaságok élénkítésének és a közös piac elmélyítésének újabb lépéseként a visegrádi kormányok megállapodtak a felsőoktatási képesítések automatikus kölcsönös elismerésében. A kohéziós célok elérése érdekében különösen fontos a közlekedési hálózatok megfelelő összeköttetéseinek kiépítése is. A vonatkozó törekvések homlokterében a térség észak−dél viszonylatú nemzetközi közlekedési és energiainfrastruktúra-folyosóinak kiépítése áll, amelynek a Három Tenger Kezdeményezés és a V4 Nagysebességű Vasút projektek jelentik a zászlóshajóit.

A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) kiépítésével összefüggésben a négyesfogat számára kedvezőtlen fejlemény, hogy a hálózat egységes műszaki követelményeinek EU által javasolt szigorítása egybeesik a közlekedésfejlesztési beruházásokra előirányzott kohéziós források jelentős csökkentésével. 

Az Európai Bizottság 2030-ra 160 km/órára emelné a törzshálózat nyílt pályaszakaszain közlekedő személyvonatok minimális haladási sebességét,

a visegrádi térség kötöttpályás rendszereinek elavultsága okán azonban ez nehezen kivitelezhető. A relatíve tőkeszegény V4-országoknak tehát további közösségi pénzügyi forrásokért – de legalábbis ésszerű kompromisszumokért – kell lobbizniuk a nemzetközi törzshálózathoz csatlakozás megvalósítása érdekében.

Az EU-n belül egyre inkább felértékelődik a Visegrádi Csoport gazdasági ereje, amely kéz a kézben járhat a négy állam politikai érdekérvényesítési képességének növekedésével. A visegrádi országok együttes kereskedelme 2021-ben Németországgal kétszerese volt a német−francia, és háromszorosa a német−olasz árucsereforgalom mértékének. A 2021 decemberében beiktatott új német kancellár, a szociáldemokrata Olaf Scholz a Merkel-korszakra jellemző kiegyensúlyozott és konfliktuskerülő kétoldalú kapcsolatok folytatására tett ígéretet lengyel kollégájának. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron a V4-ek 2021. év végi csúcstalálkozóján kért támogatást az EU Tanácsának 2022. januárjában kezdődő francia soros elnökségi programjához. Párizs támogatásáról biztosította a V4-eket az atomenergia zöld energiaforrásként történő elismertetését célzó törekvéseiben az uniós platformokon. Macron budapesti látogatása nem sokkal a francia elnökválasztás előtt és a német szövetségi parlamenti választások után jelzés lehet Berlin számára arra vonatkozóan, hogy Párizs vezető szerepe törekszik a Merkel-korszak utáni Európai Unióban.

A 2021 októberében megválasztott cseh miniszterelnök, Petr Fiala kormánya elkötelezett a Visegrádi Együttműködés folytatása mellett, azonban az EU tanácsának soros elnökségét 2022 júniusában átvevő állam külpolitikai prioritásai túlmutatnak a kelet-közép-európai szövetségi rendszeren az unión belüli politikai mozgásterük kiszélesedésével. A cseh kormánynak kényesen kell figyelnie arra is, meddig mehet el az EUs intézményekben a Magyarország és Lengyelország melletti kiállásban, különös tekintettel a jogállamot illető vitafolyamatokban. A cseh parlamenti választások eredményét látva Szlovákia környezetvédelmi minisztere, Ján Budaj egyenesen úgy fogalmazott: „végre ketten vagyunk kettő ellen.” A cseh−szlovák tandem összedolgozását fokozza, hogy Szlovákia 2022. júliusában átveszi Magyarországtól a V4 elnökségét, így fél éven keresztül Prága és Pozsony egyszerre vezeti majd az EU Tanácsát és Visegrádi Együttműködést.

A jogállamisági kérdések mellett egyéb megnyilvánulásai is vannak a Visegrádi Csoporton belüli klikkesedésnek. Amíg Prága a cseh határ közelében található lengyelországi turów-i külszíni szénbánya erősen környezetkárosító üzemelése miatt követel kártérítést Varsótól, addig Pozsony és Budapest a magyar kormány szlovákiai ingatlan- és földvásárlási tervei miatt feszült egymásnak 2021. év végén. Geopolitikai értelemben fennáll egy másik törésvonal is a V4-ek között, mégpedig elsősorban Magyarország és Lengyelország vonatkozásában.

Míg Varsó folyamatos biztonsági fenyegetésként tekint Oroszországra, Budapest a kölcsönösen előnyösnek vélt partneri viszony fenntartására törekszik a Kremllel.

Az orosz politikához való viszonyulás kérdése változó intenzitással, de régóta megosztja a kelet-közép-európaiakat. A praktikus alapon működő Visegrádi Együttműködés egyéb vetületeinek fenntartását azonban mindez rendszerint nem befolyásolja.

A maga mintegy 64 milliós lakosságával a V4 a brit kiválás utáni Európai Unió politikai és gazdasági szempontból megkerülhetetlen szereplőjévé lépett elő. A négy ország az EU egyik legdinamikusabban fejlődő térségéhez tartozik, kormányaik pedig egyre hangsúlyosabban jelzik, hogy felelősséget éreznek Európa jövőjéért. A világot érintő legutóbbi kihívások és válságok tovább növelték a V4 formátum jelentőségét. A regionális szolidaritás megnyilvánulásaként az elmúlt hónapokban a visegrádi államok kormányai rendre kiálltak egymás mellett, szilárd alapot szolgáltatva az együttműködés sikeres folytatásának.

A szerző az MCC Politikatudományi Műhely kutatója. 

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép:  Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnök Orbán Viktor magyar és Eduard Heger szlovák miniszterelnök valamint Andrej Babis cseh ügyvezető kormányfő (b-j) a francia elnök és a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón Budapesten a Várkert Bazárban 2021. december 13-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Hírek