Puzsér Róbert: Hány csepp vér és kattintás nyitja az unió bejáratát?

GettyImages-1228924367
2022.03.04. 14:29

Ukrajnának a háborúra hivatkozva az Európai Unió tagságát felkínálni nagyjából olyan művelet, mint a maratoni táv lefutásával kezelni egy tüdőgyulladást. Úgy tűnik, a brutális orosz agresszió és a hősies ukrán ellenállás médiaélménye túl nagy nyomást helyez az unió politikusaira, akik lázasan keresik azt a kommunikációs stratégiát, amellyel a háborúból kellő mértékű tetszést és népszerűséget nyerhetnek. Ennek legolcsóbb és legkevésbé kockázatos módja azonnali uniós tagsággal hülyíteni a fronton harcoló ukránokat – mintha nem pont az ilyen fedezetlen ígérgetések okozták volna a bajt.

Márpedig ezt az ígéretet senki nem gondolja komolyan, hiszen

Ukrajnának sem a gazdasági állapota, sem a politikai szerkezete, sem a jogrendje nem kész az uniós tagságra.

Az ukrán gazdaság a közös piacon nem pusztán harmatgyenge és versenyképtelen lenne, hiszen ez még a háború előtt lett volna igaz – mára ukrán gazdaság nyomokban is alig létezik: az ország termelőeszközeit épp ezekben a napokban bombázzák szét az oroszok. A politikai instabilitást aligha kell bizonygatni, hiszen Ukrajna már az orosz támadás előtt is súlyos kelet–nyugati megosztottságtól szenvedett, oligarchák, futballhuligánok és paramilitáris szabadcsapatok uralták a közéletet, az ország két szeparatista tartományával is folyamatos háborút vívott, és Vlagyimir Putyin leszakította róla a Krím félszigetet. S ha ez nem lenne elég: Ukrajnában olyan fokú a korrupció és olyan fokú a jogbiztonság meg a közbiztonság hiánya, hogy nehéz elképzelni, amint pár év múlva brüsszeli ellenőrök utaznak Dombaszba megvizsgálni, vajon a nagyüzemi állattartás az uniós szabványoknak megfelelően zajlik-e.

Arról nem is szólva, hogy az ukránok azonnali beléptetése már néhány éven belül a fiatalok és a képzettebb munkaerő milliós nagyságrendű elvándorlásának rohamos felgyorsulásával járna, felvételük akkor is jogi problémák végeláthatatlan sorát teremtené, ha az országot elfoglalják az oroszok, és akkor is, ha nem. Mit tesz az Európai Unió, ha Vlagyimir Putyin leigázza Ukrajnát, és Kijevben fehérorosz mintára bábkormányt állít fel? Kizárja az ukránokat, akiket csak pár hete vett fel? Mi lesz, ha sikeres Ukrajna ellenállása, és Oroszország meghátrál? Az ukrán és az uniós jog egyáltalán nem harmonizál, még a működőképes kapcsolat nulladik lépéséhez kellő munka sincs elvégezve. Mit tenne ez ügyben az Európai Unió? Felfüggesztené az uniós jogot? Vagy Ukrajna függesztené fel az alkotmányát, amelyet óriási véráldozatok árán épp most védett meg?

Még Ukrajna győzelmes honvédő háborúja esetén is fennáll a Krím félsziget és Kelet-Ukrajna problémája, ami az ország csatlakozása nyomán azt jelentené, hogy az államszövetség egyik tagja részben idegen megszállás alatt, részben meg polgárháborúban áll. Kezelhető probléma volna-e ez annak az intézményrendszernek, amelyen az utóbbi évtizedekben az uborka nem kellő görbülete is kifogott? Kezelhető probléma volna-e ez annak az intézményrendszernek, amely nemhogy Putyin illiberális birodalmával, de Zuckerberg médiabirodalmával sem bír szembeszállni, amely nemhogy a határait, de még polgárainak az adatait sem tudja megvédeni?

Ukrajna uniós tagságának jelenleg nincs realitása, s ha mégis van, akkor nagyobb a baj az Unióval, mint bárki is képzelte.

Ha tényleg ennyiből áll felvenni az ukránokat, ahogy az európai politikusok demonstrálják, akkor erre eddig miért nem került sor? Minden hivatkozás hazugság volt? Csak a vérontás és a médiahisztéria hiányzott?

Európának ma energiafüggőségének felszámolására és Ukrajna háború utáni helyreállítására kellene koncentrálnia. A németeknek sürgősen újra kéne indítaniuk az atomerőműveiket, az uniónak meg össze kéne állítania Ukrajnának egy komolyan vehető újjáépítési csomagot – ezek helyett fedezet nélkül harsognak a tartalmatlan gesztusok, születnek az Oroszország ellen félszívvel hozott szankciók és tetőfokára hág az ukránok évtizedes hitegetése. A Szabad Európa Rádió hangja idéződik fel 1956 novemberéből: „Tartsatok ki, jövünk!”

A szerző kritikus, publicista.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: Volodimir Zelenszkij 2020. október 6-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)

Frontvonal

Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.

MEGVESZEM
Puzser

„Tizenkét év munkája ez a könyv. A legtöbb, ami tőlem telt.”
Puzsér Róbert.

MEGVESZEM