Józan érvek a zéró tolerancia eltörléséért

A vezetés és alkoholfogyasztás körüli vitát nem az észérvek, hanem a kérdés körüli túlzott érzelmek és a társadalmi bizalmatlanság határozza meg. A vezetés közbeni alkoholfogyasztás engedélyezése egy játékelméleti és hatékonysági kérdés. Nevesül az, hogy a jelenlegi erőforrásokkal miként tudunk több életet megmenteni úgy, hogy közben megőrizzük a hétköznapok kellemességét, erősítjük a társadalmi életet és segítjük a gazdaságot. Az ügyben a racionalitás – vagy stílusosan a józanság – nálunk sajnos nem sokat ér. A magyarok nem bíznak magukban és főleg a többi magyarban. Olyan hisztérikusan reagálnak a zéró tolerancia eltörlésére, ami megakadályozza a politikusokat, hogy észszerű döntést hozzanak. Pedig a társadalom sokat profitálhatna belőle. A gazdasági érveken kívül végre egyszer nem a szabálykövetőket büntetnénk, minden nemzetközi tapasztalat szerint csökkenne a súlyosan ittas vezetések száma, de nem nőne a halálos balesetek száma. Legfőképpen sokkal polgáribb és kellemesebb hely lenne Magyarország, és végre egyvalamiben utolérnénk Ausztriát.

Racionalitás helyett túlhevített érzelmek és bizalmatlanság

Gulyás Gergely miniszter fogalmazta meg a magyarok általános érzését a zéró tolerancia kérdésében. „Nem hiszek abban, hogy a magyar ember fél pohár bornál meg tud állni” – mondta egy sajtótájékoztatóján, végül is azt állítva, hogy mi rosszabbak vagyunk, mint Európa nyugati fele, ahol minden országban engedik a minimális alkoholfogyasztást vezetéskor. A magyar lakosság csaknem 80 százaléka vélekedik hasonlóan a többi magyarról. Természetesen magát ebbe nem érti bele. Magáról szinte mindenki azt gondolja, hogy ő be tudná tartani az egy pohár bort, csak a többiek nem. A magyar társadalom elméleti kérdésből egy szenvedéllyel és félelmekkel megspékelt társadalmi bizalmi kérdést hozott létre. Nem lehet még baráti társaságokban sem erről érzelemmentesen beszélni.

Ez a bizalmatlanság éles kontrasztban áll azzal, hogy az Európai Bizottság korábbi vizsgálata szerint a magyar lakosok 95,5 százaléka még a zéró toleranciát is képes betartani. Ezzel az eredménnyel az EU-ban a leginkább szabálykövetők közé tartozunk. Mégsem tudjuk elképzelni többi honfitársunkról, hogy betartanák az egy pohár boros szabályt, pedig – mint láttuk – a magyarok bizonyítottak, megérdemelnék a bizalmat. Amikor nem bízunk honfitársainkban, vagy a politikusok nem bíznak bennünk, gondoljunk arra, hogy minden felnőtt magyar állampolgárt a törvény alkalmasnak nyilvánít arra, hogy eldöntse, ki kormányozza az országot, hogy gyereket neveljen, gondoskodjon idős rokonairól, keményen dolgozzon a munkahelyén, betartsa a bonyolult törvényi rendet és a zéró toleranciát. Mégis azt feltételezzük róluk, hogy nem tudnak egy pohár bornál megállni. 

Minden szabály a szabálykövetőket korlátozza, és az ő életüket teszi nehezebbé vagy kellemetlenebbé. Ők azok, akik taxival mennek vacsorázni, komoly extra költségért, nem isznak a baráti társaságban egy pohár bort, vagy a házastársak közül az egyik kimarad a közös borozásból. Miért nem kedvezünk egyszer a szabálykövetőknek, akik a zéró toleranciát is betartják, azokkal szemben, akik ezt sem tartják be? A szabálykövetők betartanák a megengedőbb szabályokat is, a szabályszegők pedig a legrosszabb esetben a megengedőbb szabályokat szegik majd meg. Az elmélet azonban azt mutatja, hogy belőlük kevesebb lesz, mert a megengedőbb szabályozás jótékony hatással van a szabályszegőkre. Lássuk, hogyan!

Józanul a zéró tolerancia hátrányairól

A zéró tolerancia célja az életek megmentése lenne, azonban a jelenlegi magyar szabályozás nem ment meg több életet a megengedőbb szabályozással szemben. Az alkoholos befolyásoltság alatt okozott magyar halálos balesetek számai semmivel sem jobbak, mint a hozzánk hasonló méretű országok adatai, ahol lehet egy-két pohárral inni. Magyarországon egy évre számítva 50–60 közötti az alkoholos befolyásoltság alatti halálos balesetek száma. Ezzel szemben Ausztriában 40 alatti, Csehországban 60 alatti, Belgiumban 40 alatti. (Vannak persze a mi adatainknál rosszabbak, de sokkal jobbak is.)

Hogyan lehetséges ez, ha nálunk olyan sokan betartják a szabályozást? Úgy, hogy a baleseteket nem a kicsit ivók, hanem a nagyon részeg emberek okozzák. A kutatások szerint a 0,5 alatti véralkoholszintű gyakorlott sofőrök kockázata egyáltalán nem nő a balesetek okozásában, ahogy azt már korábban közzétett EU-tanulmány is kimutatta. Más tanulmányok szerint a vezetési képességeik még javulnak is ilyen csekély alkoholmennyiségnél. 

Ennek két oka van, az egyik játékelméleti, a másik erőforráskérdés. 

A játékelmélet-probléma a következő. Amennyiben nulla a megengedett szint, ha valaki mégis felhajt két pohár bort, a játékelmélet szerint a racionális viselkedés az, ha nem áll meg ott, bármennyit ihat. Ugyanis a büntetés megúszásánál csak arra játszhat, hogy egyáltalán nem állítják meg, minden más véralkoholszintnél valamilyen büntetést kap. A 0,5-ös szabály esetén már irracionálissá válik többet inni, ha ezzel megúszhatja a büntetést. Erre a szakemberek által leírt elméleti érvre Horvátország élő emberkísérlettel szolgált, amikor a kétezres évek elején levitték az addigi limitet nullára. Hamarosan kénytelenek voltak visszavezetni a 0,5-ös szintet a gyakorlott vezetők számára, mert jelentős mértékben megnőtt a nagyon részegen autóba ülők száma. Ma is ez van érvényben náluk. 

Ahogy az említett tanulmány mondja, az idősebb (tapasztaltabb) vezetőknél az ütközések aránya 0,5 g/l-től kezd emelkedni. Ez azt jelenti, hogy a 0,5 g/l-ig idősebb járművezetők nem jelentenek jelentős veszélyt a többi közlekedőre és önmagukra sem. Egyrészt nem igazságos olyan dologért szankcionálni, ami nem veszélyes, másrészt a jó erőforrás-felhasználás szempontjából irracionális. A zéró tolerancia esetén ugyanis ha megállítanak egy sofőrt, aki csak szájspray-t használt, vagy megevett egy alkoholos csokit, esetleg megkóstolt egy bort, amelyet kiköpött, büntetni kell. A rendőrnek hosszú időt kell ezzel foglalkoznia, mialatt éppen elszáguld mellette egy teljesen részeg sofőr, aki később akár halálos balesetet is okozhat. Ahogy mondják, a nulla határ akadályozza az igazán veszélyes nagy halak kifogását. (Természetesen a fiatal és gyakorlatlan sofőrökre a nulla a legjobb határérték, mert ők több balesetet okoznak, és már 0,5 alatt is jelentősen emelkedik ezek száma.)

Így a megengedőbb szabályozás két módon is csökkenti a halálos balesetek előfordulási esélyét:

• kevesebben játszanak arra, hogy úgyis mindegy, ha elkapnak,
• több idő jut az igazán részegek kiszűrésére.

Ez utóbbi Magyarország esetében rendkívül fontos, engem például az elmúlt 25 évben egyszer sem állítottak meg, és ezzel, gondolom, jó sok magyar így van. Kevés az erőforrás az ellenőrzésre. 

Mint látjuk, a magyarok 95,5 százaléka betartja a nullát, ekkora arányban tartanák be a 0,5 alatti szintet is. Még egy érvet hozhatunk fel erre. A magyarok kedvenc úti céljai, Horvátország, Ausztria és Olaszország. Mindhárom a megengedő szabályozást alkalmazza, mégsem hallunk olyan híreket, hogy magyarok tömegei vezetnének nagyon részegen náluk. Ha ott képesek vagyunk betartani a szabályokat, itt is képesek lennénk.

Fontos kiemelni, ha könnyítünk a szabályozáson, az nem azt jelenti, hogy mindenki mindig borozni fog vezetés közben. A nyugati országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a toleranciahatáron belül vezetők csak néhány százalékát teszik ki az összes megtett kilométernek. A legmegbízhatóbb holland adat 1 százalékra teszi az így megtett kilométereket, azaz irracionálisak a félelmek.

Mennyivel jobb lenne a világ

Korábbi írásaimban részletes érveket hoztam fel, hogy a bor- és gasztrokultúra erősödése milyen komoly társadalmi haszonnal járna például az elhízás és alkoholizmus vagy társadalmi kooperáció területén. Magyarországon nagyon alacsony az étterembe járási arány például Olaszországhoz képest, vagyis alacsony a bor- és gasztrokultúra szintje. Ennek pedig egyik komoly oka a zéró tolerancia. Emiatt vagy úgy mennek étterembe az emberek, hogy az egyik fél nem iszik, vagy taxival megy az ember, és akkor a vacsora amúgy is borsos árához még hozzájön 10-12 ezer forint költség. Amit pont a borra lehetne költeni. A zéró tolerancia eltörlése az étterembe járási hajlandóságot nagyban növelné, ami jó lenne a gazdaságnak, az egészségügynek, a társadalomnak, és igen, a borászoknak is. De miért bűn ez?

A szabályozás változásához elsősorban a lakosság szemléletében szükséges változás. Amíg a lakosság 80 százaléka elutasító, addig nem szívesen változtat egyetlen kormányzat sem. Erre akkor lenne lehetőség, ha végre a magyar társadalom szakítana ezzel a bizalmatlansággal, mások lenézésével. Csak rajtunk múlik, hogy az élet egy apró területén szeretnénk-e úgy élni, mint szerencsésebbnek mondott nyugati szomszédaink. 

A szerző a Borgőzös évszázadok – Az újvilági bortermelés szórakoztató története című könyv társszerzője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Getty Images Hungary)