Hont kivont szablyával

Hont András publicista 2025. április 17-én interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel. A videót azóta több mint 450 ezren tekintették meg. Nincs viszont köztük Vásárhelyi Mária szociológus, aki Facebook-posztban kürtölte világgá, azaz tudatta követőivel, hogy minden porcikája tiltakozik az ellen, hogy megnézze vagy akárcsak belenézzen az „Orbán vs. Hont c. valamibe”.

Mindenkinek szíve joga, hogy mit néz meg, és mit nem. És azt is megteheti, ha éppen erre van késztetése, hogy döntését közölje a közösségi médiában.

Az elmúlt három évtizedben nem olyan személyiségnek ismertem meg a kiváló tollú, liberális véleményvezért, aki úgy foglalt volna állást közügyekben, hogy inkább homokba dugja a fejét (lásd még struccpolitika), ne lett volna kíváncsi a másik fél nézetére, álláspontjának kialakítása előtt ne ismerte volna meg, ne térképezte volna fel kritikája tárgyát. Erről a hozzáállásról, erről a nyitottságról tanúskodnak a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban, a 168 Órában és a Mozgó Világban megjelent publicisztikái is.

Vásárhelyi Mária megváltozott. Ma egykori önmagát cáfolja, amikor úgy alakít ki markáns véleményt („végtelenül unalmas és aljas”), hogy a vitatárgy (interjú) megismerését elutasítja. Pedig egy évvel ezelőtt még elkötelezett vitapárti volt:

Minden érdemi vitára szükség van, hiszen a vita meg a kritikus szemlélet a demokrácia alapja, de csak olyan vitát érdemes rendezni, amelyik érdemi, civilizált stílusban és civilizált körülmények között zajlik.

Ahogy mondta. Kár, hogy a tett ezúttal nem követte a szót, a hangzatos nyilatkozat írott malaszt maradt. Hol van itt az érdemi vita és a civilizált stílus? Maradt a kritikus szemlélet, amely önmagában még nem a demokrácia alapja, hanem csak a vita meg a kritikus szemlélet együtt, ahogy azt az interjúalany oly pontosan megfogalmazta a Pécsi Stopnak.

Ehhez képest mégis azt írta már idézett posztjában, hogy képtelen megnézni az „Orbán vs. Hont c. valamit” (oké, felfogtuk), mert (ez itt a lényeg) „húsz éve ugyanannak az egyszólamú, hazug, gyűlölködő kórusnak a kántálását próbálják ránk erőszakolni”.

Hiszen szíves közlése szerint nem nézte meg az interjút. Szegény Hont, hiába készült (kivont szablyával, hogy az írásmű címének is legyen értelme), kérdezett derekasan (igaz, nem taposta földbe interjúalanyát, ahogy sokan éppen a taposásban látják az újságírás lényegét), a baloldal véleményvezére mégis látatlanban beskatulyázta az egyszólamú, hazug, gyűlölködő kórusba, amelynek, mint tudjuk, a kántálását húsz éve próbálják ránk erőszakolni.

De kik akarják a kórus kántálását ránk erőszakolni? Az ÖT YouTube-csatornája? Hont? Orbán? Hont és Orbán? Rogán diktálta volna a kérdéseket Hontnak? Akkor lehetett néhány elütés, mert szóba került Matolcsy György, Matolcsy Ádám, Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, Soros György, Magyar Péter és a Tisza Párt, de Orbán megkapta azt a kérdést is, hogy a hazai közbeszéd eldurvulása miatt érez-e felelősséget. Aki megnézte, tudja a választ. Vásárhelyi Mária anélkül is.

A legfőbb kérdés (és itt értem el írásom csúcspontjára) mégiscsak az, mióta váltja ki a masszív előítélet a megismerést? Húsz éve? Ha kiváltja, van még valami köze a demokrácia alapjához? Vagy már ez is beletartozik a kívánatos vitakultúrába?

Vice versa. Nézzük meg, milyen, ha a zabolátlan, elszabadult kritikus szemlélet visszanyal. (Figyelem, a következő mondat nem feltétlenül tükrözi a szerző álláspontját!) Tisztelt követőim (nincsenek 13 ezren, mint a közösségi oldalakon aktív médiakutatónak, és lehet, hogy számuk hamarosan tovább csökken), nem olvastam Vásárhelyi Mária legújabb publicisztikáját, mert már a megjelenése hírétől kirázott a hideg, és ki kíváncsi egy újabb libsi sírásra, ezzel együtt az egész betűhalmazt nagy hazugságnak tartom.

Ja, és nagyon tanulságosak a kommentek is: „én se néztem meg”, „én se voltam hajlandó”, „ha fizetnének se”, „dettó”. És a többi, és a többi. Véleménye viszont van mindenkinek.

Lesz utánpótlás bőven.

A szerző az Index újságírója

(Borítókép: ÖT / YouTube)