Keddenként balhé, áttörés nélkül – Hadházy Ákos tüntetései kifulladóban

PAP 0163 (1)
2025.05.08. 07:22

Tüntetünk, tüntetgetünk, aztán majd lesz valahogy – egyelőre inkább a tanácstalanság, mint jól kimódolt stratégia látszik Hadházy Ákos hídfoglaló/hídfoglalásra is irányuló demonstrációiból.

Az első néhány rendezvényén még több ezren megjelentek, de a lelkesedés egyre fogy. Elhangzanak beszédek, a momentumosok elviszik a tüntetők egy részét máshová (legutóbb Hadházy megkérte őket, hogy ezt ne tegyék), olykor van egy kis dulakodás, nyomakodás a rendőrökkel (Hadházy ezt is helyteleníti). Mondhatnánk úgy is: ha kedd este van, akkor balhé van. Hol nagyobbacska balhé, hol meg kisebb.

Kezd lassan feledésbe merülni, mi volt a Hadházy-féle tüntetéssorozat kiindulópontja. Kár, mert az eredeti ügy valódi problémára mutat rá.

Az Alaptörvény és a gyülekezési törvény módosításával a rendőrség számára lehetővé vált, hogy a gyermekek jogára, illetve a homoszexualitás népszerűsítésére vagy megjelenítésére vonatkozó jogszabályi tilalomra hivatkozva a rendőrség megtiltson egy tüntetést. Vagyis a Pride-ot. Ám nem feltétlenül csak azt, mivel a jogszabály szövege szélesebb körű tiltási lehetőséget ad a rendőrségnek. Lehet erre mondani, sebaj, akkor a tüntetés szervezője nyugodtan a bírósághoz fordulhat a rendőrség tiltó határozata ellen, ám ha a bíróságok elsősorban a jogi normák szövegéből és nem a jogállamiság, a demokrácia és a szabadság szelleméből indulnak ki, akkor a rendőrségnek adnak igazat.

Az utóbb néhány esetben – miután Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az egyik Kormányinfón a gyülekezési jog újabb szigorítását helyezte kilátásba – a Kúria inkább a rendőrség pártját fogta Hadházy Ákossal szemben, és egyetértett azzal, hogy a hídfoglalás ne legyen engedélyezett.

Nagyon is elképzelhető, hogy a Kúria – követve a jogalkotó szándékát – a Pride ügyében sem áll a demonstrációt szervezők oldalára, hanem széttárja a karját: az Alaptörvény és a gyülekezési jog szigorítása miatt a Pride-ot bizony nem lehet jogszerűen megtartani. Ha belegondolunk, hogy eddig Magyarországon szabad volt felvonulni a Pride-on – mint ahogy az Európai Unió többi országában is megengedett –, akkor abban Hadházyéknak igaza van, hogy egyértelmű visszalépésről, jogkorlátozásról van szó. Azt is felemlegetik, hogy a rendőrség immáron arcfelismerő rendszerrel is listázhatja a tüntetéseken megjelenteket.

A Hadházy-féle tüntetések által felvetett alapprobléma tehát valós, hiszen az Orbán-rendszer a gyülekezési szabadság szűkítése mellett döntött. Joggal tiltakoznak a szabadságszerető emberek egy ilyen sajnálatos visszalépés ellen. Pontosabban tiltakozhatnának – de egyelőre nem igazán teszik.

Magyarországon – számos más országhoz hasonlóan – leginkább a fővárosban a legintenzívebb a politika iránti érdeklődés, így az elvontabb témák, a szabadságjogok iránti érdeklődés. Mégiscsak itt van a legtöbb egyetem, itt székel a Magyar Tudományos Akadémia, az értelmiség nagy része is Budapesten vagy annak környékén összpontosul, az elit gimnáziumok jelentős része is itt található.

1,2 millió választópolgár található itt és választások bizonyítják, hogy nagyobb részük nem szokott szavazni a Fidesz–KDNP-re. Bőven volna tehát olyan választópolgár Budapesten, aki kormányellenes és aki nemcsak a pénztárcája vagy bankszámlája helyzetének javítását várja el a politikától, hanem a szabadságjogok állapotára is fogékony, vagy egyszerűen utálja a kormányt.

Még az ő többségük sem megy el a Hadházy-féle tüntetésekre, a vidékiekről nem is szólva. Pedig még a nyilvánosság hiányára sem lehet panaszkodni: különösen az első néhány tüntetést több YouTube-oldal élőben közvetítette, számos beszámoló született az autósokat bosszantó hídfoglalásról is – mégis, legjobb esetben is csak néhány ezer ember jelent meg a tüntetéseken, a lelkesedés pedig egyre fogy.

Hadházynak tehát volna min elgondolkodnia.

Hiába ismert politikus, nem igazán találja a kapcsolatot még a választók kormányellenes részével sem – hiszen nem tudja őket meggyőzni arról, hogy tömegével elmenjenek a kedd esti tüntetésekre. Hadházy Ákos rossz szónok, még a tüntetőkhöz is úgy szónokol, mintha hétköznapi csevejben venne részt – szinte semmi fennköltség, semmi lelkesítő hangszín. Igaz, mások mondtak jobb beszédeket is, ám a tüntetések vezéralakja mégiscsak ő – ha az ő szónoklatai nem magával ragadóak, akkor az kihat a tüntetések sorsára is.

Visszaüt az is, hogy nem látni a vonzó perspektívát: itt vagyunk, tüntetünk, megjelenünk pár ezren… és akkor mi történik másnap? Visszavonja a hatalom a gyülekezési jog szigorítását?

A NER-rel szemben erőt kell mutatni a politikai sikerhez, az erő ebben az esetben minimum több tízezres létszámú tömeg, amely a képernyőkön is jól mutat.

A siker még ebben az esetben sem garantált, de az, hogy néhány ezer vagy száz ember hol a hidakon, hol az MTA épülete előtt lézeng, aligha ijeszti meg Orbánékat.

A hatalom birtokosainak csak arra kell ügyelniük, hogy a karhatalom ne lépjen fel túlságosan erőszakosan a tüntetőkkel szemben, mert nem csak az alacsony létszámú tüntetés, de a durva rohamrendőri akciókról készült képek és videók sem mutatnának jól. Főleg nem tizenegy hónappal a választások előtt.

A szerző politikai elemző.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Hadházy Ákos demonstrációja 2025. május 6-án. Fotó:  Papajcsik Péter / Index)