Beruházásokkal a növekedésért – van még tartalék a magyar gazdaságban?

A közgazdaságtan egyik alappillére – ezt vallotta többek között Kornai János és a Nobel-díjas Robert Solow –, hogy a beruházások serkentik a gazdasági növekedést. Kornai János a beruházásokat a magyar gazdaság közép- és hosszú távú növekedés szempontjából legfontosabb makrogazdasági tényezőjeként azonosította. Bár a szikár adatok azt mutatják, hogy itthon jelenleg a nemzetgazdasági beruházások volumene 2022 IV. negyedéve óta éves összevetésben csökkenést mutat, az alábbiakban szeretném megvilágítani, miért gondolom úgy, hogy a beruházási fordulat közel van az élénkülő támogatási programok, illetve az elmúlt időszakban elhalasztott beruházások pótlása miatt.

Visszaesés után újra növekedés?

A magyar gazdaság növekedési motorja hosszú ideje a beruházások dinamikája. Uniós összevetésben 2023-ig egyértelműen kiemelkedtünk a nemzetgazdasági, illetve vállalati szektor beruházási rátákat illetően. A tartósan 25 százalék feletti hazai beruházási rátát azonban az elmúlt években a költségszintek emelkedéséből adódó nominális árhatás tartotta fenn a gazdaságban. Emiatt – ahogy azt az MNB Versenyképességi Stratégiája (2024-2030) is kiemeli – a jövőben a beruházások mennyisége helyett a minőségi szerkezetre kell koncentrálni.

A cél a 30 százalékos beruházási ráta elérése, illetve hogy a vállalati szektor beruházási aránya közelítse a 20 százalékos arányt.

A beruházási ráta emelése a jelenlegi üzleti hangulat mellett (lásd a Századvég 2025. februári vállalati konjunktúraindexét vagy a német KfW KKV-barométer felmérését) állami beruházások nélkül szinte lehetetlen. Ezért is jelentőségteljes esemény, hogy Friedrich Merz – még a kancellársága előtt – a korábbi Bundestag mandátumát kihasználva elérte a fiskális szabályok enyhítését a legfontosabb külpiacunkon. Ennek eredményeként a védelmi kiadások GDP 1 százalékát meghaladó részét kivonták az adósságfék hatálya alól, valamint létrehoztak egy 500 milliárd eurós speciális alapot az infrastruktúra fejlesztésére. Ebből 100 milliárd eurót a 2045-ig elérendő klímasemlegességre fordítanak, további 100 milliárd euró pedig a tartományok rendelkezésére áll a regionális infrastruktúra fejlesztésére. Bár ez a csomag segíthet beindítani a gazdasági növekedést, önmagában nem oldja meg a német gazdaság versenyképességi problémáit (a túlszabályozottságot és a magas energiaárakat), viszont nagy lökést adhat a 2024-ben tapasztalható csökkenő német nemzetgazdasági beruházásoknak.

A beruházási ráta növelésében az állam, illetve a nagyvállalatok mellett a kis- és középvállalkozások szerepe is kulcsfontosságú: beruházásaik nemcsak kapacitásbővítést jelentenek, hanem lehetőséget teremtenek a technológiai megújulásra, a hatékonyság javítására, exporttevékenységre és a versenyképesség erősítésére is. A beruházások révén a vállalkozások nemcsak saját működésüket teszik nyereségessé, hanem hozzájárulnak a termelékenység növekedéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez és a gazdaság egészének hosszú távú és fenntartható fejlődéséhez. Az elmúlt évek makrogazdasági környezete, csökkenő keresleti viszonyok és magas kamatlábak miatt azonban a vállalatok óvatosabbak a beruházásaik megvalósítása tekintetében. Ezért is van szükség olyan állami ösztönzőkre, segítségre, amely mérsékli a vállalatok számára a magas beruházási kockázatot.

A magyar trendeket nézve, a legfrissebb adatok szerint 2024. IV. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások mérséklődéséhez a legnagyobb mértékben az útépítéseket magába foglaló szállítás, raktározás (-3,1 százalékpont), valamint az ingatlanügyletek (-3,6 százalékpont) járultak hozzá. A másik oldalról a volumencsökkenést a közigazgatási/hadiipari (+2,9 százalékpont), valamint energiaipari beruházások (+0,6 százalékpont) mérsékelték.

A negatív változás elsősorban az építési beruházásoknál volt érezhető, ugyanakkor az építőipari kibocsátás szinte stabil maradt – ami arra utal, hogy a szektor kapacitása továbbra is adott a jövőbeni élénküléshez. Ezzel szemben a gép- és berendezés beruházások csökkenése mérséklődött az elmúlt időszakban. A volumen visszaesésének közvetlen következménye, hogy az iparban és a szolgáltatások több területén a kapacitásbővítést elhalasztották vagy elnapolták.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy beruházási szempontból ne lehetne több ígéretes fordulatra is számítani. Az adatok azt mutatják, hogy 2024 végére a beruházási folyamatok átmeneti lassulása a végéhez közeledik: habár a negyedik negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 13,8 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, a szezonálisan kiigazított beruházási volumen csupán 2,2 százalékkal volt kevesebb az előző negyedévinél. Emellett a nemzetgazdasági beruházások értéke 2024-ben a KSH előzetes adatai alapján (folyó áron) 15 501 milliárd forint volt, ami közel 160 milliárd forinttal több, mint a 2022-es érték. A beruházási fordulatot szintén támogathatja, hogy az elmúlt időszakban elhalasztott beruházások pótlása is indokolttá válhat az amortizáció miatt.

Biztató jelek: ipari óriások, lakásépítések és energetikai beruházások

A közigazgatás, illetve ingatlanügyletek mellett a feldolgozóipar beruházásai is historikusan jelentősek. A feldolgozóiparban a beruházások koncentráltan jelennek meg: három ágazat – a villamos berendezés gyártása, a járműgyártás, valamint a gumi-, műanyag- és nemfém ásványi termékek gyártása – adja a teljes feldolgozóipari beruházások közel kétharmadát.

A kereslet hiánya és a történelmileg alacsony kapacitáskihasználtság azonban akadályozza a feldolgozóipari beruházásokat. Ezek, a jelentős mennyiségű működő tőkéből megvalósuló, folyamatban lévő és induló beruházások hatására újra fellendülhetnek.

A fentebb említett szektorokban a külföldi nagyvállalatok működőtőke-beruházásai kiemelkedőek és fontosak nemzetgazdasági beruházási szempontból: a debreceni CATL és a szegedi BYD gyárépítése csak két látványos példa a sok közül. A beruházásokra jellemző multiplikátor hatás révén az igen jelentős volumenű külföldi működő tőkéből megvalósuló, folyamatban levő, valamint induló beruházások hatására ismét élénkülhetnek a feldolgozóipari beruházások, amiből nem csak külföldi, hanem hazai tulajdonú kis- és középvállalatok is kivehetik a részüket. Az ilyen méretű fejlesztések azonban nem valósulnak meg egyik napról a másikra. A beruházások több fázisban, hosszú távon gyakorolnak hatást a termelésre és a gazdasági teljesítményre.

Itt fontos megjegyezni, hogy a növekvő ázsiai működőtőke-beruházások ellenére Magyarországon továbbra is a német beruházások dominálnak és Magyarország továbbra is Németország egyik legjelentősebb (13. legnagyobb) kereskedelmi partnere. A két ország között erősek a gazdasági kapcsolatok, elég csak az Audi, BMW vagy Rheinmetall ikonikus beruházásaira gondolni. Donald Trump vámháborúja a németországi autóipar exporton keresztül Magyarországot is negatívan érintheti, ezért is kiemelkedő jelentőségű a működőtőke-beruházások diverzifikálása és a jó politikai kapcsolatok ápolása a jelenlegi amerikai kormányzattal, amire a magyar kormány törekszik.

A legnagyobb visszaesés az elmúlt időszakban az ingatlanügyletekhez kapcsolódó beruházásokban következett be, különösen a lakásépítések területén. Az átadott lakások száma 41,5 százalékkal csökkent, ami nemcsak a kivitelezői bizalmat, de a keresleti oldalt is jól tükrözi. Ugyanakkor pozitívum, hogy az engedélyek száma meghaladja az új lakások számát, ami jövőbeli fordulat lehetőségét vetíti előre. Az EBI Építésaktivitási Jelentése szerint a társasházi lakásépítések rekordot döntöttek 2024 végén, ami arra utal, hogy az állami lakáspolitikai ösztönzők – beleértve a megfizethető lakhatás támogatását és a kollégiumépítési programot – képesek lehetnek visszahozni a beruházási kedvet a szektorba.

A paksi bővítés, a napenergia terjedése és a hálózatfejlesztések érezhetően kezdik felpörgetni az ágazati volumeneket: az energetikai szektor beruházásai több mint 12 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ugyanígy a közlekedési infrastruktúrában – különösen a közúti fejlesztésekben – új szerződések és megnövekedett rendelésállomány jelzi a jövőbeni aktivitást.

Külön figyelmet érdemel a légi szállítás területén tapasztalható robbanásszerű növekedés: a beruházások értéke több mint kétszeresére nőtt egy év alatt, ami nemcsak Budapest, hanem a regionális repülőterek fejlődésének is lökést adhat.

A vállalkozói beruházási hangulat még nem tört meg

Az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ 2025. márciusi kis- és középvállalkozások (KKV-k) körében végzett konjunktúra-felmérése azt mutatja, hogy habár a KKV-k még kedvezőtlennek látják iparáguk jelenlegi gazdasági helyzetét, mégis közel kétharmaduk tervez beruházásokat az elkövetkező hat hónapban – elsősorban a feldolgozóiparban (vegyi anyag gyártása, élelmiszeripar, gumi- és műanyag termékek gyártása). Gépek és berendezések vásárlásában, vagy digitalizációban és automatizációban gondolkodnak. Kevesebb, mint egyharmaduk valósítaná ezt meg csupán saját forrásból, a többiek kamattámogatott hitelt vennének fel vagy vissza nem térítendő támogatásból hajtanák végre beruházási terveiket.

Tény azonban, hogy a kis- és középvállalkozások szerepe egyelőre elmarad a nagyvállalati beruházási volumenekhez képest: nagy számukhoz képest a magyar kis- és középvállalkozások csupán a nemzetgazdasági beruházások 43 százalékát adják.

A Széchenyi Kártya Program csökkenő kamatai, valamint a Demján Sándor Program elindulása javítják a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, és fokozzák a hatékonyságnövelő beruházásokat.

Utóbbi program sikerességét, illetve a vállalkozások beruházásokra való igényét jelzi azt, hogy nagy érdeklődéssel indult a Demján Sándor 1+1 Beruházás-élénkítő Támogatási Program.

A Demján Sándor Program „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatás” csaknem 90 százalékát technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzésére fordítanák a cégek termelékenységük javítása érdekében. Emellett többen gondolkodnak megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása, illetve vállalati infokommunikációs fejlesztés területén megvalósított beruházásokban. Ezek mind hozzájárulhatnak a vállalkozások technológiai színvonalának javításához, a digitalizáció felgyorsításához, amelyek elengedhetetlenek versenyképességük biztosításához.

Kihívások és lehetőségek

A magyar gazdaság beruházási aktivitása jelenleg kihívásokkal teli időszakot él meg, de számos biztató jel mutat arra, hogy a fordulat közel van. Az állami és nagyvállalati beruházások mellett a kis- és középvállalkozások szerepe is kulcsfontosságú a gazdasági növekedés fenntartásában. Az energetikai és közlekedési infrastruktúra fejlesztése, valamint a lakásépítési programok mind hozzájárulhatnak a beruházási kedv visszatéréséhez.

Az uniós források és az állami beruházások elhalasztása azonban továbbra is komoly akadályt jelent, amit csak kedvezőbb gazdasági környezet és hatékony ösztönző politikák tudnak ellensúlyozni. A jövőbeli kilátások tehát vegyesek, de a részletekben ott rejlik a növekedés lehetősége, amit a megfelelő intézkedésekkel és támogatásokkal ki lehet aknázni. A magyar gazdaságban van még tartalék, és a beruházások révén újra fenntartható növekedési pályára állhatunk.

A szerző a Nemzetgazdasági Minisztérium  kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Munkások egy  gyárban 2016. július 25-én. Fotó: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)