Specialista pártjaink tarka bestiáriuma

A politikai pártok sajátos szervezetek. Korábban a politikai térben elterpeszkedő, széles választói kört megcélzó generalista pártokat elemeztem e hasábokon. Míg a generalisták számát behatárolja kínálataik vastag átfedése, színes kispártból sok elúszkál a politikai akváriumban. Az utóbbiak meghatározó része programját egy szűk és homogén célközönségéhez igazító specialista szervezet. A generalistáknak választóik jelentősen eltérő politikai preferenciáival kell valamit kezdeniük, a specialista pártok gondja a keskeny működési területükön található szavazók korlátozott száma. 

A politikai specialisták klasszikus példái a bal-jobb tengely széleit elfoglaló pártok. Nálunk nem vert gyökeret parlamenti méretű balszél-specialista, míg a jobboldal három specialista alakzatot is kitermelt: 1993-ban a kormányzó jobbközép MDF-ből szakadt ki a Csurka István által alapított Magyar Igazság és Élet Pártja, 2003-ban a Fidesz jobboldali bírálatával alakult a Jobbik, majd 2018-ban a mégjobbikká szelídülni vágyó Jobbikból vált ki a keményvonalas Mi Hazánk. Mindhárom a radikális nemzeti szavazói politikai niche kiaknázásával jutott be először a parlamentbe, a Jobbik a nagypárti súlycsoport közelébe is felkerült 2010 és 2018 közötti 17–20 százalékos listás választási eredményeivel. E számok mögött felderengeni látszik egy 20 százalék körül húzódó üvegplafon, ami a specialista pártjaink fenntartható szavazói méretét kijelöli. A jobbszél-specialistaként bejáratott Jobbikból nem lett centrista gyűjtőpárt, baloldali mórikálásával az aprók közé csúszott. 

A jolly joker-specialista Kétfarkú Kutya Párt a pártrendszerből kiábrándultak közül nyeri szavazóit, amint a kiábrándultak heterogén csoportjára céloz a hipergeneralista Tisza Párt is. Kettejük meghatározó különbsége, hogy a Kutyapárt a mindenkiben csalódottak azon részére szakosodott, akik a viccre fogékonyak, a politikai megváltásra meg nem. A Kutyapárt komolytalankodó programjával két, egymással összefüggő okból válhatott számításba veendő szereplővé. Egyrészt választóik nem gondolták, hogy a Kutyák kezébe önállóan politikai irányítás kerülhet (meglátjuk, hogy a Budapest hegyvidéki polgármesterségük csak pikáns bicsaklás-e), másrészt bohókás kiállásukkal maradék szavazatok betakarítására alkalmasak lehetnek.

Jellegzetes specialista jegyeket mutatott a Demokratikus Koalíció legutóbbi időkig követett stratégiája. A DK ilyen szervezeti besorolását meglepőnek találhatja az olvasó, mert mint a neve is jelzi, 2011-ben még generalista gyűjtőpárti ambíciókkal indult. De osztoznia kellett az összecsuklott MSZP örök vadászmezőin a centrális erőteret építő, középre terjeszkedő Fideszszel és a leeső morzsákat felcsipegető aprópártokkal. Ekkor a DK karakteres specialista üzemmódra váltott. Sarkalatos álláspontra helyezkedett kifejezetten megosztó politikai kérdésekben, például a határon túli magyarok szavazati jogának eltörlését és a föderalista Európai Egyesült Államok mielőbbi kikiáltását képviselve. Megkülönböztethető, célirányosan összerakott specialista kínálatával elnyerte sokak ellenszenve mellé elegek támogatását, ami a váltópárti mérethez kevésnek, az ellenzéki választófejedelmi pozícióhoz elegendőnek bizonyult, egészen a közelmúltig. A 2014-től egymást követő ellenzéki összefogási táncrendek időszakában a DK csak 2018-ban indult önállóan országgyűlési választáson, éppen elérve az 5 százalékos listás küszöböt. De egy évre rá már a szavazatok 19 százalékát kapta a belpolitikai szépségversenyként funkcionáló európai parlamenti választásokon, majd évekig a 15–19 százalékos sávban szerepelt a biztos pártválasztók között a közvélemény-kutatók havi méréseinél, összhangban a specialista pártok 20 százalékos korlátjára vonatkozó felvetésünkkel. 

2024-ben egy csapásra magszavazóikra csupaszította a haladó ellenzék pártjait a Tisza Párt által folytatott politikai piramisjáték. Ilyenkor egy párt porondon maradása, a perem- és gyűrűszavazók legalább részleges visszaszerzése nagyban függ a szervezettségétől, bejáratott működési rutinjaitól és intézményesült választói kapcsolataitól. Az elmúlt hónapokban a 4–9 százalékos sávban mérték a DK-t a különböző módszertanú és politikai beállítottságú közvélemény-kutatók. Szervezetszociológiai megfontolásokból még két hete is arra tippeltem, hogy amennyiben a Tisza Párt rövid időn belül nem ér el megfordíthatatlan politikai áttörést, úgy a szervezettel, hálózattal, bázissal rendelkező DK masszívan visszanő a parlamenti méretküszöb fölé. Gyurcsány Ferenc visszavonulásával azonban egy ennél nagyobbra törő szervezeti stratégia körvonalazódik, Dobrev Klára a kiporszívózott baloldal generalista gyűjtőpártjává tenné a DK-t.

Összehasonlításul ide kívánkozik egy meghatározó jelentőségű korábbi politikai esemény. Az 1994-es országgyűlési választások a mostanihoz hasonló nagytakarítást okoztak a politikai tér másik oldalán. A generalista MDF összeomlásával gazdátlanul maradt, a középtől a radikál jobbig húzódó térdarabot gyorsan elfoglalta az addig specialistának számító Fidesz. Most a Tisza Párt hasonló méretű vákuumot állított elő a baloldalon, melynek betöltésére Dobrev Klára jelentette be igényét. Az év végéig kiderül, hogy sikerül-e a térfoglalás, és sikerül-e a vele járó politikai nemváltó operáció, ami a vonalas DK-ból befogadó generalista pártot csinálna. A folyamat egyben a mállékonysági tesztje lesz a kedvelt értelmiségi hittételnek, hogy a Fidesz-kormány leváltása egy elbitangolt fideszes kvalitásaival lehetséges.

A kispárti mérettartomány alján tenyésző aprópártoknak nincs körvonalazható célközönségük, aminek kiszolgálására eredményesen szakosodtak volna, ezért szervezetszociológiai értelemben nem tekinthetők specialistának. A 2024-es átrendeződés igazolta a politológiai balsejtelmet, hogy aprópártjainknak szinte egyáltalán nem voltak magszavazóik. Perem- és gyűrűszavazóik elvesztésével a mag helyén összekapaszkodó médiapolitikusokat látunk, akik feje fölül elfújta a szalmakunyhót a gonosz farkas. Ökológiai megfogalmazással e kispártok az opportunista táplálékszerző fajok szervezetelméleti megfelelői: a pillanatnyi politikai helyzethez igazodó eseti üzeneteikkel, harsány megnyilvánulásaikkal igyekeznek a hírekben maradni, hogy egy nagyobb valami kísérő halálául szegődhessenek a jövendő választásokon. Reményeiket hizlalja, hogy a politikai niche-ét radikálisan kiterjesztő DK sem akar az idők végezetéig egyszemélyes koalíció maradni.

A szerző szervezetkutató. 

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Szavazók az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnáziumban kialakított szavazókör előtt az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)