A baloldal atlétái

2002.09.17. 08:40
Miért harapott bele a házigazda nyolcéves kisfia a lemezjátszóit testével védelmező DJ Keyser combjába? Képesek-e kihívóan nézni a kétszikűek? Tényleg agymosáson esett át Milingo érsek? Van-e morális alapunk elítélni egy amúgy vallásos rágcsálót pusztán amiatt, hogy albumot állított össze Egely György fiatalkori akvarelljeiből és azt fűnek-fának mutogatja? És egyáltalán: miért népszerű a kormány?

A többi kérdésre még csak-csak tudtam a választ, a legutolsóra azonban képtelenség racionális magyarázatot adni, így nem csoda, ha egyszer csak belém hasított a kétely: mi van, ha mégis az összeesküvés-elmélet gyártóknak van igazuk? Mi van, ha a dolgok a színfalak mögött mégis úgy történnek? És ekkor hirtelen látni kezdtem.

Mi van, ha a dolgok a színfalak mögött mégis úgy történnek?

A szocialista párt székházának előcsarnokában a szegecses nyakörvet viselő, félmeztelen Debreczeni József szélsőségektől mentes, kiegyensúlyozott tekintettel bámul ki vörös márványtalapzaton álló, csúcsos tetejű ketrecéből. Baja Feri, a párt lelke, az örök mókamester egy pillanatra magára hagyja az Alsó-szászországi hódok baráti küldöttségét és hirtelen mozdulattal egy galacsinná gyúrt Hegyi Gyula-publicisztikát hajít az etetőtálkába.

Nem várjuk meg szomorú végkifejletet, hanem határozott léptekkel tovább haladunk a döntési centrum felé.

Hirtelen mozdulattal egy galacsinná gyúrt Hegyi Gyula-publicisztikát hajít az etetőtálkába
A Nagy Tanácsteremben Medgyessy Péter szórakozottan lepöcköli a szemtelen Farkasházy Teddyt, aki valahogy megint kimászott a szivarzsebéből és szaladgálni kezdett a miniszterelnök előtt heverő kéziraton. Farkasházy egészen Lamperth belügyminiszter értelmező kézi szótáráig gurul és beékelődik a lapok közé, kitakarva a "kendermag" szócikket.
- Az álszakállamra esküszöm, hogy végzek ezzel a szemtelen Orbánnal - csap az asztalra Medgyessy, veszélyeztetve ezzel a Tivadar barátjuk felsülésén kuncogó Mester Ákost és Bolgár Györgyöt, akik a főnök indulata elől hangos makogással Gál J. Zoltán széke alá menekülnek.
- Van egy ötletem - lép elő egy sötét sarokból a szíve fölött veressel hímzett Gál Zoltán-arcképet viselő Sváby András, de nincs alkalma elővezetni az ördögi szcenáriót, mert Medgyessy közismert memóriaproblémái miatt már egészen máshol jár.

- Ildikó, te hányszor tudod kimondani egy perc alatt, hogy "az előző kabinet öröksége" ?
- Levegővétel nélkül 37 az edzésrekordom, de hivatalos versenyen az előző kabinet bűnös pazarlása miatt még nem sikerült 30 fölé kerülnöm - válaszolja Lendvai frakcióvezető.
- Ugyan már, ne szerénykedj mindig! Kedden fogmosás közben fél perc alatt két tucatszor mondtad ki, pedig tele volt a szád habbal.
- Péter, az előző kabinet.. akarom mondani ezt te honnan tudod?
- Hagyjuk, foglakozzunk inkább a jövővel.

A Laci azt mondja, hogy megszűnt a Vörös Október Ruhagyár.
Jánosi György gyermek- és sportminiszter őszinte rémülettel bámul egy gerelyt, aztán felrezzen, mert mindenki őt figyeli.
- Mi szeretnénk felvállalni a döntéseket és azok következményeit - mondja hirtelen a baloldal legbefolyásosabb atlétája.
- És mi a döntés, Gyurka? - kérdezi a miniszterelnök.
- Azt sem értem, mi a probléma, mert Deutsch a rokonai kezére játszotta a nehézatlétikai szabálykönyvet.
- Próbáld meg középen fogni, akkor nem olyan nehéz - javasolja a Kovács pártelnök.
- Nálunk a szakértelem dönt, ha az Erős Jancsi éppen nem ér rá - zárja le a parttalanná alakuló vitát Kiss Elemér kancelláriaminiszter.

- Gyerekek, eltelt a száz nap. Mi lesz most? - kérdezi ekkor általános meglepetésre a miniszterelnök.
- Ezt kérdezem én is - rezzen fel a subázásból Csehák Judit egészségügyi miniszter - mert a Laci azt mondja, hogy megszűnt a Vörös Október Ruhagyár, nekem meg valami balesetisek összevérezték a kedvenc kosztümömet.

Kuncze pártelnök a hajsza kezdete előtt véres hússal eteti Mester Ákost, majd láncra fűzi az elfogulatlanságáról ismert elemzőt.
Hát nem igazán kerültünk közelebb a válaszhoz. Talán majd a kisebbik koalíciós partnernél. Gyors kitérőt tettünk Zuglóba, de a szabad demokratáknál nem találtunk bent senkit, mert mindenki az eltűnt Mécs Imrét kereste, akiről csak egy másolatot találtak Csillag István "A közbeszerzés a szabad piac megfojtója" című kötetének lapjai között. A portás állítása szerint látta, amint Kuncze pártelnök a hajsza kezdete előtt véres hússal eteti Mester Ákost, majd láncra fűzi az elfogulatlanságáról ismert elemzőt és távozik. Szomorúan bámultuk a bejárat felett látható feliratot - "előbb közösülnék egy belső mészvázas puhatestűvel, mint hogy lekicsinyeljem a fasiszta restauráció veszélyét" - majd szuicid lendülettel beleolvastunk egy Népszava-publicisztikába.

Ez volt az a pillanat, amikor már-már elfogott minket a tanácstalanság. Egyetlen nyomot sem találtunk, pedig ott voltunk a színfalak mögött, a legfontosabb helyszíneken. Esetleg az ellenzéknél a kulcs? Ezen ne múljék: a Fidesz székháza felé fordítottuk a kormányt.

Az üresen kongó tanácsteremben azonban nem leltük a polgári alternatívát: a fáradt testét jurta alakban elhelyezett Vegyépszer részvényeken pihentető Orbán örökös miniszterelnök szúrós tekintetét a vele szemben álldogáló túzok szemébe fúrta és halkan azt ismételgette: "te is fideszes vagy, te is fideszes vagy".

Csalódottan fordultunk ki a teremből. Talán majd a jövő héten.