Tippmix

Ha esetleg a tisztelt választópolgár még mindig azt képzeli, hogy neki Európáról kéne szavazni vasárnap, akkor talán jobban teszi, ha elmegy inkább gombát szedni. Esett rendesen, lesz vargánya, a pöfetegek is előbújtak már; és áremelés ide vagy oda, az erdőben még mindig ingyen van a gomba, ráadásul ott nem kell tartani attól, hogy egy szál sárga védősisakba öltözött miniszterelnök bújik elő a bozótból dobtáras géppisztollyal, és segítséget kér a hazugsággyár leállításához.

Miért, te névtelen hülye barom, te, mit csináljon az ellenzék? Kormányozzon?

A kormányzó párt például ennyit talált ki: azért menjünk szavazni, hogy leállítsunk valami gyárat. Hát szép. Inkább nyitnának újakat! Lesz biztos egy olyan kocka is a szavazólapon, hogy Hazugsággyár On/Off. Mintha bárkit is érdekelne, hogy az MSZP megsértődött, mert van ellenzéke. Tipikusan olyan helyzet, ahol úriember feláll, indul gombászni, és távoztában odaveti: intézzétek el egymás közt. Külön tockos jár azért az észrevételért, hogy az ellenzék csak beszél, míg a kormány ezzel szemben kormányoz; ideje volt konstatálni, hogy ez a rendszer így működik. Miért, te névtelen hülye barom, te, mit csináljon az ellenzék? Kormányozzon? Akkor mondjál le, baze. De nem, éppenhogy maradni akarnak. Újra MSZP. Mert mások csak beszélnek. Mi meg vonyítunk, és a hirdetéseink úgy néznek ki, hogy egyáltalán nem törné meg a harmóniát, ha a címe az lenne, hogy Felkoncoltatik.

Van nekem egy Politikai Kis Szótár című könyvem az átkosból, amiben leírják, hogy mit csinál az ellenzék a tőkés országokban, aztán hozzáteszik, hogy a szocialista társadalomban az ellenzék léte okafogyott, nem akadékoskodni kell, hanem együtt építeni a modern köztársaságot. Na ezt a könyvet kéne a hosszúlépések éjszakáján összegyűjteni minden magyar pártházból, aztán valami nagy-nagy tüzet rakni belőlük.

De azért ne dobjuk félre rögtön ezt a... ezt az elkeseredett kiáltványt, hanem tegyük mellé a Fideszét, a Tesco-gazdaságos néppárt prospektusát. Na, elvtársak, így kell ma kampányolni. Mások csak beszélnek, ja. De legalább tudnak.

Az árkokat ugyanazzal kell betemetni, amivel ásták: a nagy, kollektív, nemzeti butasággal.

(Közbevetőleges villámtréfa: azért nem mindannyian, jó mulattam a minap is a Fidesz kampányfilmjén, ahol az idős Orbán Viktor idézi fel egyik klasszikus beszédét, aztán magyaráz valamit, hogy például most lehetne együtt mozdulni - különleges pillanat, ahogy egy klasszikus beszédeket maga mögött tudó politikus saját szavait forgatja ki. A slusszpoénja: "Ahogy Schmitt Pál mondaná: csak együtt sikerülhet". Persze, mondaná. Ha nem felejtik el felhúzni reggel. De akkor folyamatosan.)

Az ötlet nem kerül sokba: az áruházláncok meg a tévék már kidolgozták a parasztvakítás módszereit, csak le kell nyúlni, aztán elvinni a nyomdába. Ezek a dolgok biztosan működnek. Az egy másik probléma, hogy nemzeti-keresztény-lajbis-butykos irányból hülyén veszi ki magát az internacionalista-népbutító-értékpusztító eszköztár ilyen leplezetlen alkalmazása, de legalább végre beismerik, hogy a Fidesz-szavazó sem szovjetember, nem jobb a többinél, az is csak ül a tévé előtt, mellszőrzete előkunkorlik a lyukacsos atlétából, és igenis ott a helye a Mónika-showban, alcím: Ütöm a gyereket, ha füvez. Az árkokat ugyanazzal kell betemetni, amivel ásták: a nagy, kollektív, nemzeti butasággal. (Mi a magyar már megint? Rút szibarita váz, még mindig, csókolom.) Csak az a paradox, hogy a teszkómarketing első alkalmazását éppenhogy a bankárkormánytól várná az ember, de hát nagy úr a töketlenség. The winner takes it all.

Az MDF most megint hoppon marad: a választónak vagy tetszik Dávid Ibolya mint nő, vagy nem, márpedig a kampányuk körülbelül ezt a kérdést teszi fel, azzal a gyógyíthatatlanul beteg szóviccel, hogy "nő az esély". Dávid Ibolya különben megnyerő személyiség, ha netán elhasalna, és megszabadulnak tőle, akkor remélem, sokáig vezetheti a Deltát a Magyar Televízióban, és egyszer akár Fidesz-kongresszust is konferálhat majd.

Egy nagyszabású közvéleménykutatás előtt állunk tehát.

Az SZDSZ az egyetlen parlamenti párt, amely elárul valamit arról, mit is akar az unióban, illetve hogy kikre számít a választáson, de ezek az üzenetek sem emelkednek magasan ki a szokásos jótakarásból. Viszont nekiláttak az öndefiníciónak ismét - "a magyar liberális párt" -, ami tényleg nem árt. Csak az a felfoghatatlan, hogy félszeg célozgatás helyett miért nem repülnek rá végre azokra, akik általában a liberálisokhoz húznak, mert csak azok nem üldözik őket. Nyugodtan ki lehet állni a képernyőre azzal is, hogy "én azért szavazok a liberálisokra, mert mindenki más utál. Pedig nem tehetek róla, hogy meleg/zsidó/cigány/nő/szkinhed vagyok". Nem bohóckodni valami elvont rasztakisebbséggel. Van elég igazi. Akiket ez taszít, azok eddig sem szavaztak az SZDSZ-re.

Egy nagyszabású közvéleménykutatás előtt állunk tehát. Itt az idő, hogy ki-ki beszámoljon arról, mennyi maradt a régi szenvedélyből. Hogy hányódik-e még egy kokárdás farmerjakó az ágyneműtartó aljában. Hogy még mindig annyira fél-e a rút, gonosz Hókuszpóktól. Hogy érdekli-e ez a tusakodás most, félidőben. Utána még mindig mehetünk gombászni. Vagy helyette.