Marok Marcsa Polgári Kör

A tudományos világban évszázados vita tárgyát képezi, helyesen gondolta e Charles Darwin, hogy nincsen szakadék az ember és az állat viselkedése között. Nem túlzott-e a Nobel-díjas Konrad Lorenz amikor azt állította, hogy fajunk az állatvilág tagja, és viselkedése az emberszabású majmokéval homológ? A törzsi társadalmakat együttélve vizsgáló kultúrantropológusok az elmúlt évtizedek során számos bizonyítékot sorakoztattak fel e jeles evolucionisták tézisei mellett, a honi közállapotok tudományos igényű értelmezési kísérletei azonban még mindig nem léptek túl a társadalomtudományok, jelesül a szociológia és a politológia által kijelölt kereteken, amelyek rendre szűkre szabottnak bizonyulnak bizonyos társadalmi jelenségek mélyreható elemzése során.

Nem csupán maszturbens szélsőjobboldaliak antiszemita megnyilvánulásaként interpretálható

Tanulmányi kötelezettségeimből kifolyólag került a kezembe Az emberi természet, a zseniális Csányi Vilmos kitűnő műve, és sok szempontból felnyitotta a szememet: a humánetológia narratívája a politikai élet történéseinek értelmezésére is forradalmian új lehetőséget kínál. Ha például a Marok Marcsa Polgári Kör a kiegyezés helyett a nemzeti Kohn-cenzus programját hirdeti meg, az nem csupán maszturbens szélsőjobboldaliak antiszemita megnyilvánulásaként interpretálható, hanem normatív vagy morális agresszióként is, "melynek hátterében az embernek az a rendkívül fontos és jellemző tulajdonsága áll, hogy erősen kötődik csoportjához, és tulajdonképpen minden csoporton kívülivel többé-kevésbé szemben áll". A múlt héten szerencsére nem történt ilyen kirívó eset, de a nem fiktív híranyag is számos, meglehet dilettáns, humánetológiai interpretációs lehetőséget kínál.

Jelenség: Orbán Viktornak, a Fidesz-MPSZ elnökének beszéde október 23-án, a Széna téri megemlékezésen. "Október 23. a magyar történelemben a győzelem és a diadal napja. Valójában nem levert forradalmat, hanem egy sikerrel megvívott küzdelmet idézhetünk meg ilyenkor. Azt a küzdelmet, amelyet mi magyarok a szocializmus és a szovjet megszállás ellenében a szabadság és a nemzeti függetlenség zászlaja alatt vívtunk. [...] Üzenetre várunk mindannyian. Mindannyian, akiknek 1956 nem a bukás, a szerecsenmosdatás, a halál és a hiábavaló áldozat ünnepe, hanem a megszabadulás és a győzelem felé tett első lépés. [...] Igen, létezik egy másik Magyarország, ahol az emberek nem rettegnek a besúgástól, hanem bizalommal fordulnak egymás felé. Nem irigység, hanem a másik sikere feletti öröm, nem az osztályharc, hanem a szeretet tölti be a lelkeket."

A karizmatikus vezetőt többféle sajátság jellemzi

Interpretáció: "A rangsor kialakításának nem az egyetlen módja az agresszió, lényeges szerepet játszanak a vezetési kvalitások is. Aki jobban tud konfliktusokat megoldani, csoportaktivitásokat kezdeményezni, összetartani, vezetni képes a csoportot bizonyos akciókban stb., az kerül a rangsor előkelőbb helyeire. A vezetőkhöz történő vonzódás lényeges a rangsor kialakításában. A karizmatikus vezetőt többféle sajátság jellemzi: valamilyen speciális, figyelemfelkeltő pozitív tulajdonság; valamilyen félelmet keltő vonás, ami csak esetenként nyilvánul meg, de rejtve mindig megvan. Továbbá kedvesség, sajátos férfias báj, vitalitás és energia, valamint az a képesség, hogy mindig a figyelem középpontjában legyen."

Jelenség: Kovács László, az MSZP elnökének nyílt levele Orbán Viktorhoz. "Abban nincs vita közöttünk, hogy egy ország, egy nemzet sikeréhez elengedhetetlen az önbecsülés, az egészséges önbizalom, a sikerbe vetett hit. Ugyanakkor Önnel ellentétben én nem tartom bajnak, ha mi, magyarok, amikor fontos kérdésekben kell döntenünk, inkább a valóságra és kevésbé az álmok világára építünk. Véleményét tiszteletben tartva és az érzelem jelentőségét nem tagadva azt állítom, hogy a döntésekben az ésszerűségnek kell meghatározó szerepet kapnia. [...] Az alkalmat felhasználva szeretném elismerésemet kifejezni azért, hogy pártja, a Fidesz-MPSZ is csatlakozott az Országgyűlés alelnökének felhívásához, és méltóságteljes ünneplésre szólította fel tagjait, támogatóit. A parlamenti pártok közös sikere, hogy sok év után először semmilyen méltatlan esemény nem zavarta meg október 23., a forradalom és szabadságharc évfordulójának méltó ünneplését."

Kurkászás szolgál a megbékélésre is

Interpretáció: "Az emberszabású majmok és az ember legfontosabb közös tulajdonsága a szociális vonzódás. A kurkászó egyed átvizsgálja társa szőrzetét, eltávolítja belőle a beleakadt idegen testeket, elhalt részeket. A kurkászott nemcsak tűri ezt a tisztogatást, hanem kívánja is, a művelet alatt teljesen ellazul, elengedi magát. Kurkászás szolgál a megbékélésre is, az összeveszés vagy fenyítés utáni engesztelésre, valamint a baráti, rokoni kapcsolatok kialakítására, ápolására."

Jelenség: Lovas István publicista beszéde a Jobbik Magyarország párttá alakulása alkalmából. "Ha a harmincas évek Magyarországán elaludt magyar Rip van Winkle 70 évnyi álom után ma csodálatosan felébredne, nem Medgyessy Péter, Pető Iván, Kuncze Gábor, az EU-csatlakozásra nemmel szavazókat lenácizó Gerő András mai Magyarországán érezné otthon magát, ahol a zebrán is neki kell alázatosan megadnia az elsőbbséget a lopott pénzen vett fekete autóján átsuhanó, a kocsijában és lelkében felgyűlt koszt az utcára ürítő privatizátornak. Nem, ő inkább Silvio Berlusconinak és a még Berlusconinál is radikálisabb helyettesének, Gianfranco Fininek Itáliájában érezné otthon magát. Az, amely jottányit nem enged hagyományaiból, ételei vagy bútorai minőségéből vagy szentjei nyilvános és vidám megünnepléséből. Amely - Brüsszel ide, Brüsszel oda - ma is fatüzeléses kemencében süti pizzáját."

A saját csoportot erkölcsösnek és felsőbbrendűnek érzik

Interpretáció: "Az idegenekkel szembeni általános ambivalencia nagyon könnyen fejlődhet kifejezett és jól megfogalmazott idegengyűlöletbe. Fajunk különösen érzékeny az idegenek viselkedésére és egy sor érzelmi, felfogásbeli és viselkedésbeli reakcióval különbözteti meg a saját csoportját az idegenektől. LeVine és Campbell "etnocentrikus szindrómának" nevezte a saját és az idegen etnikummal kapcsolatos attitűdök és viselkedésformák komplexumát, melyek fő jellemzői a következők: A saját csoportot erkölcsösnek és felsőbbrendűnek érzik, míg az idegen csoportot megvetendőnek, erkölcstelennek és alsóbbrendűnek tekintik. A saját csoport értékeit univerzálisnak és belsőleg adottnak tekintik, míg az idegeneket gyűlölik, tőlük megfelelő szociális távolságot tartanak. Hajlandóak harcolni és esetleg meghalni a csoportért, míg a különböző problémákért az idegen csoportot vádolják."

Jelenség: Halász János fideszes képviselő, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottság alelnöke az Országos Sajtószolgálaton keresztül szörnyű képet festett a testület keddi üléséről: "A kormányoldal képviselői a bizottság ülésén nem engedélyezték, hogy az ellenzéki képviselők hozzászóljanak a jövő évi költségvetési vitához, majd a napirendi pont tárgyalását - egy szocialista képviselő indítványára - erőszakkal lezárták. Ezt követően a bizottsági ülés szünetében Balogh Miklós szocialista képviselő nem akart kiengedni a teremből, és a karomnál fogva rángatott."

Az agresszív viselkedésformák egy része az egyes egyedek vetélkedését szabályozza

Interpretáció: "A biológiai agresszió fontos magatartásbeli szabályozó mechanizmus, amely valamilyen formában minden magasabb rendű állatban, így az emberben is kimutatható. A kulturális agresszió viszont a társadalom által szervezett ideologikus konstrukció, amelynek csak nagyon áttételesen van köze a biológiai agresszióhoz. A biológiai agresszió során az agresszív viselkedésformák egy része az egyes egyedek vetélkedését szabályozza, de kifejlődtek olyan agressziós formák is, amelyek egy-egy fajon belül az egyedek csoportjainak érdekeit regulázzák a faj más csoportjaival történő versengésükben."

Jelenség: Botrányos körülmények között, a tizedik menetben védte meg a WBO nagypehelysúlyú interkontinentális címét Nagy "Csonttörő" János Julio Pablo Chacón ellen. Az argentin versenyzőt egy mélyütéssel küldte padlóra a magyar öklöző, Chacón a szabályban meghatározott öt perc után sem állt talpra. Ezek után a német mérkőzésvezető, aki szerint nem ütött öv alá Nagy - a felvételek tanúsága szerint jócskán alatta volt - kihirdette a meccs végét, Nagy győzelmét. A mérkőzés ellenőre, Kovács István szerint a bíró hibázott a mélyütés megítélésénél, a végeredmény azonban helyes.

A fallikus fenyegetés jól ismert a főemlősöknél

Interpretáció: "Minden kultúrában megtalálható a "fallikus fenyegetés" motívuma. Az új-guineai törzsek felnőtt férfi tagjai például hosszú csövekbe rejtik hímvesszőjüket, és a cső végét a törzsükhöz erősítik, hogy a járást ne akadályozza. Ha a bennszülött ki akar gúnyolni valakit, meglazítja a péniszt tartó cső végét, és fel-le ugrálva himbálja a csövet. A fallikus fenyegetés jól ismert a főemlősöknél, az agresszív hímek merev péniszükkel fenyegetik a rangsorban alattuk állókat. A legtöbb fajnál a hímivarszervek a hatás fokozása végett színesek. A domináns hímek látszathágást is gyakran végeznek a megfenyített szubordinálton."

(Az interpretációkban felhasznált szövegek Csányi Vilmos "Az emberi természet" (Vince Kiadó, 2003) című könyvéből származnak.)