Drótos fog

2000.03.30. 23:31
A kora cyberkor relikviái között minden bizonnyal nagy értéket képvisel majd az a sokféle kábel, amelyek manapság a kütyük közti adatátvitel nélkülözhetetlen, ám csomósodásra hajlamos eszközei. Az ethernetkábel, a printerkábel, a billentyűzet, az egér, a PDA vagy éppen a headset zsinórja legalább akkora ritkaságnak ígérkezik, mint a vezetékes telefonszolgáltatók tőzsdei forgalomban már nem kapható részvényei, vagy egy tízcentis darab csavart érpár a koncessziós időkből. A kütyük ugyanis, hozzánk hasonlóan, jól áttérnek a mobilra.

A mobilkommunikáció kezdetben az emberiség privilégiuma volt, a Bluetooth chip megjelenésével azonban áldásait kiterjesztettük a szilícium-alapú intelligenciára is: így kényelmesebb, a hosszú távú következmények miatt pedig fájjon a Terminátor feje. A Bluetooth chip a számítógép, a PDA, a headset, sőt a mobiltelefon mobiltelefonja - egy miniatűr rádió, amely simán elférne James Bond metszőfogában is (fogadjunk, hogy a következő 007-es moziban be is építik neki). Azt nem tudni hogy a névadó viking királynak hány metszőfoga maradt, mire 945-től 985-ig tartó uralkodása alatt véres hadjáratok árán egyesítette Dániát, Norvégiát és Svédország déli tartományait, de Kékfogú Harald példáján felbuzdulva a chipet kifejlesztő Ericsson nagyvonalúan bevonta a rivális Nokiát, sőt a Toshibát és az Intelt is - az eredményt pedig szabadon hozzáférhető és jogdíj nélkül használható szabvánnyá tette a 'la Linux: a Bluetooth nyílt forráskódú hardver, iparági elfogadottsága gyakorlatilag száz százalékosnak mondható.

A világszerte szabadon használható 2,45 GHz-es frekvenciasávban működő apróság egyetlen célja megszabadítani a számítógépeket, a mobiltelefonokat, és más elektronikus eszközöket az őket összekötő adatkábelektől tíz méteres körzeten belül. A marketingesek csak annyit kértek, hogy az új eszköznek a minimális áramfogyasztás és adóteljesítmény mellett az önköltségi ára se legyen több mint egy kábelé - végül is kevesebb réz kell bele. A Bluetooth egyfajta digitális aurát kölcsönöz a kütyünek, amelyen belül másodpercenként akár egy megabit adatot is átvihet egy másik kékfogúra, legyen szó mobiltelefonról, zsebszámítógépről, intelligens pénztárcáról vagy garázsajtóról, egyre megy. A miniatűr rádiót kiegészítő kommunikációs protokol "ad-hoc" hálózatok, úgynevezett pikonetek létrehozását is lehetővé teszi a nagy rohanásban egymás közelébe sodródott mobil eszközök között - ez a tulajdonsága a világutazó marketingprédikátorok és a high-tech ipari kémek körében egyaránt népszerűvé teheti.

Míg a manapság használatos infravörös csatolóknál követelmény a közvetlen rálátás, a kékfog akár a szomszéd szobában lévő notebookra is rákapcsolódhat, sőt a vételkörzete száz méterig megnövelhető, így akár egy egész házat totális kontroll alá vehet - ez az intelligens épület koncepció, amely több más ünnepelt újdonsággal együtt kezd gyanússá válni nekem: amikor egy ilyenből a bekamerázott utcára lépek, riadt tekintetem foncsorozott, bluetooth-kompatibilis napszemüveg mögé rejtem - és miközben dallamos női hangon elköszön, a szerver a logfájlomat frissíti.