Mondjuk vagy mutassuk?

Linkelés miatt tartott házkutatást a rendőrség egy váci webmester lakásán, és internetszolgáltatójánál: jogvédett dalok kalózmásolataira mutogatott az általa üzemeltetett mp3portal.hu weboldal. A hazai hanglemezgyártó-, és jogdíjbehajtó lobbi jogértelmezése szerint emberünk a puszta linkeléssel is kimerítette a "hozzáférési mód közlése" alapos gyanúját, tehát felelős elkövetőnek számít. A zeneportál gyors, hatósági feszámolásától vérszemet kapott kiadói ügyvédek hasonló bánásmódot ígérnek a többi MP3-as weboldalnak is, ami praktikusan annyit tesz, hogy kis spéttel Magyarországon is kitört a fájlcserélőháború.

"Magyarországon is kitört a fájlcserélőháború"

A nemzetközi példák nem kecsegtetnek semmi jóval, legalábbis azok számára nem, akik legálisan, netán üzletszerűen üzemeltetnének ilyen jellegű szolgáltatást: a nem is olyan régen még forradalmi újdonságként ünnepelt fájlcserélő-hálózatokat, mp3-gyűjtőportálokat gyakorlatilag ellehetetlenítette a kopirájtipar. Az első áldozat a műfaj pionírja, az üstökösként feltűnt, majd az amerikai lemezgyártók által az állítólag csökkenő CD-eladások bűnbakjának megtett Napster volt, amelyet elsőként kényszerítettek peres úton a jogvédett zeneszámok kifilterezésére. A felhasználók azonnal elpártoltak tőle, és az osztódással szaporodó Napster-klónok valamelyikén folytatták a csereberét. A lemezipar pedig nem kímélt egyetlen, jelentős felhasználói bázisra szert tett cserefórumot sem: egymás után indultak a perek, utoljára az Audiogalaxy esett el két hete, de eljárás folyik a Morpheus, a Kazaa, a Grokster, az MP3Board és a Madster ellen is. Jogdíj megfizetésére kötelezték a webrádiókat is, miközben semmi jele nem látszik annak, hogy az iparág komolyan venné a legális, fizetős online zenedisztribúció beindítására tett többszöri, szemforgató ígéretét.

A lemezipar, mint most is (DJ Náksi már cáfolta az illetékes elvtárs terhelő nyilatkozatát), minden esetben az előadók érdekeire hivatkozik, noha a zenészeket igencsak megosztotta a kérdés: még a multinacionális lemezkiadók által futtatott megasztárok között is akadt olyan, aki tolerálta, sőt bátorította a fájlcsereberélőket, mások pedig, feltehetően kiadói sugallatra, éles kirohanásokat intéztek a vérlázító lopkodás ellen. A független zenekarok és előadók - ők vannak sokkal többen - viszont kiugrási lehetőséget láttak benne, és tömegesen jelentek meg ingyen, vagy fillérekért letölthető felvételeikkel az mp3-portálokon. Valójában ez a kiadók, és a közös jogkezelésre épülő kopirájtbiznisz igazi rémálma: a CD-lemezen realizálódó extraprofitra épülő hatalmas apparátus betegesen retteg attól, hogy a zene a "termelő" és a "fogyasztó" között közvetlenül megvalósuló e-kereskedelme kirúgná alóla a viszonteladói és ízlésmanipulátori sámlit.

"A felhasználók minden rajtaütés után ravaszabbak lesznek"

A CD-lemezek árának túlnyomó része ugyanis nem az előadókat vagy a CD-gyártókat gazdagítja, hanem a manipulatív és pazarló disztribútori gépezetet, amelynek az ellenkező irányú retorika dacára esze ágában sincs internetre vinni a fejőstehenet - éppen ellenkezőleg, a fájlcsere diszkreditálását tűzik ki célul, amikor marketing-, és lejáratási célból rontott felvételekkel árasztják el a fórumokat (mint például Eminem új, másolásvédett albuma esetében). A technológia azonban adott, a pereskedéssel legfeljebb azt lehet elérni, hogy a fájlcsere illegalitásba kényszerül: a központ nélküli fájlcserélők és törvényen kívüli szervereken üzemelő gyűjtőportálok élik túl a kereszteshadjáratot. De túlélik, és a felhasználók minden rajtaütés után ravaszabbak lesznek - a következő magyar mp3-portálnak a MAHASZ már bottal ütheti a nyomát. (Amerikában már ott tart a dolog, hogy a kopirájtlobbi - kongresszusi képviselők útján - a megszemélyesíthetetlen fájlcserélő szerverek hackelését lehetővé tévő törvényjavaslattal kísérletezik.)

A kelet-európai helyzetet jól jellemzi az is, hogy míg civilizált országokban hosszas pereskedés előz meg egy hasonló verdiktet, itt minálunk egyszerűen kivonul a rendőrség és lefoglalja ami a keze ügyébe esik, legyen szó hamis zokniról, másolt CD-ről vagy "hozzáférési módot" kínáló weboldalról, tökmindegy: az éjszakai szórakozóhelyek kemény világában fusizó rendfenntartók bevált módszereire mindig lehet számítani.