Vizsgálat a vizsgálat ellen

Az elmúlt hetekben zajló politikai tragikomédia mellett talán csak az érdeklődőknek tűnt fel, hogy a Magyar Telekomnál (MT) zajló, majdnem olyan fergeteges rendőrségi vígjáték tovább folytatódik: hűtlen kezelés miatt ismét nyomozást indítottak a cégnél. Immár második alkalommal. De a magyar rendőrséget nem az érdekli, mint a 2006 óta, az amerikai érétékpapírtörvény alapján vizsgálódó nemzetközi jogászcsapatot, hogy tudniillik hol és kiknél landoltak a tanácsadói szerződéssel kifizetett hatalmas pénzek: azt a nyomozást hipersebességgel zárták le alig egy év alatt, mondván, Budapesten semmi nem történt – kivéve talán azt az apróságot, hogy egy-két kifogásolt szerződést itthon írt alá a menedzsment -, a magyar rendőrség joghatósága pedig nem terjed ki a Balkánra.

A magyar rendőrség most azt vizsgálja, hogy miért is költöttek el a vizsgálatra eddig 15 milliárd forintot. Kíváncsi vagyok, hogy kimondják-e: például azért, mert a montenegrói ügyletek körül a társaság kérésére az amerikai értékpapír törvény értelmében vizsgálódó ügyvédeknek szemet szúrt, hogy egyes munkatársak dokumentumokat töröltek le a gépeikről. Ez vezette el a megfigyelőket Macedóniába, és az ottani szerződések egy részéről már kimondták, hogy törvénytelenek voltak. A független ügyvédi irodák vizsgálata, a rendőrségi vizsgálattal ellentétben hozott eredményt. Ennek ellenére most a megfigyelők megfigyelése zajlik: a Nemzeti Nyomozóiroda és a MT szűkszavú bejelentése alapján most azt vizsgálják, miért került a vizsgálat ilyen horribilis összegbe, és vajon kiknek és miért fizették ki ezt az irdatlan összeget. Értik ugye? A magyar rendőrség nem a korrupciót üldözi, hanem a korrupcióellenes vizsgálatot.

A gazdasági szaksajtó egyik kedvenc érve, hogy a szem előtt lévő és az ügyben kezdetektől résztvevő amerikai White and Case ügyvédi iroda összesen 6,7 millió euró (kétmilliárd forint, uszkve) összegű problémás szerződést talált, ami jelenleg a vizsgálatra eddig elköltött pénz hetede-nyolcada csupán. A korrupcióellenes küzdelem azonban nincs megtérüléshez kötve: ha sokba kerül a felderítése, és az összeg relatíve kicsi, akkor már nem is érdekes, hogy lopnak? Akkor legyintsünk a pár ezer forintokat nyugta nélkül zsebre tévő közlekedési rendőrőkre is.

Arról sem szoktak írni, hogy a horribilis vizsgálati költségek fedik a vállalat védelmén hasonlóan horribilis óradíjakkal munkálkodó amerikai ügyvédi iroda költségeit, és arról sem esett még szó, hogy vajon miért váltott a cég már háromszor ügyvédi irodát 2006 óta. Természetesen a vizsgálat költségeinek részét képezi a mai napig az összes volt vezető és munkatárs ügyvédi költségeinek díja, valamint a mindkét oldalon igénybe vett különböző IT- és könyvvizsgáló tanácsadó cégek, akik az ügy szálainak kibogozását hivatottak segíteni. A másik kedvenc érv, amelyet a Napi Gazdaság közölt, hogy még ha a német Siemens anyacég által a német és amerikai hatóságoknak kifizetett világrekord méretű büntetést – 1,3 milliárd eurót – kellene fizetni a MT-nak, az összeg akkor is kisebb lenne, mint az eddig elköltött 15 milliárd. Ez egyrészt számszakilag nem igaz, hiszen az 1,3 milliárd euró inkább 400 milliárd forintra rúg, mint 15-re, másrészt a téves számítás mögé rejtett, ki nem mondott érv, miszerint pontosan a költségek miatt abba kellene már ezt hagyni, nemcsak a vizsgálókra, hanem a vizsgáltakra is igaz: még ők sem tették fel a kezüket, hogy elmondják az igazat, kiknél is landolt a törvénytelen macedón ügyletekből származó pénz. Úgy mindjárt könnyebb lenne pontot tenni az ügylet végére.

A magyar UPC-nél a vizsgálatot ugyancsak a White and Case iroda végezte, és bár pontos számokat nem lehet tudni – lévén a távközlési cég kft. formában működik, hivatalosan nem is fogjuk ezt az adatot megtudni soha -, forrásaink szerint fajlagosan a vizsgálat többe került, mint a MT-nál. Csak az egy félév alatt csendben lezajlott, az itteni menedzsment gyorsan távozott, köszönhetően az amerikai anyacég eltökéltségének. Kovács Nimródék ügyletei nem sértettek bonyolult politikai és államérdekeket – csak sima üzletieket, a tulajdonosokét. Ezzel szemben a MT anyacége tudomásunk szerint közel egy évig a füle botját sem mozgatta. Amikor pedig reagáltak a vizsgálók kérésére, több tonnánnyi dokumentum landolt az ügyvédeknél, és ennek a feldolgozása rengeteg időbe kerül. Az ügyvédek ideje pedig drága. Erről nem szól a fáma.

Ehhez képest talán meglepő, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda még mindig nem zárta le azt a nyomozást, amely a Magyar Telekom tulajdonában lévő Dataplex Kft. ügyében ugyancsak hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat. Igaz, az április 16-i Magyar Nemzetnek nyilatkozó rendőrségi szóvivő szerint az eljárást felfüggesztették, ugyanis külföldi hatóságoktól várnak információkat. Alighanem a ciprusi kollégákra utalt a szóvivő, hiszen a tavaly jelentős nyereséget termelő, infokommunikációs infrastruktúra kiépítésével foglalkozó Dataplex 2005. december végén offshore cégek közbeiktatásával került a Bajnai Gordon vezette Wallis egyik leánycégétől a MT-hoz, mégpedig 2,9 milliárd forintos hasznot hozva a valódi tulajdonosoknak, akik e cégek mögött álltak. Az egyik közbeiktatott ciprusi társaság kézbesítési megbízottja a néhány napja megválasztott miniszterelnök, a másik cég pedig Kóka János akkori gazdasági miniszterhez volt köthető áttételesen. Nem sok kétségünk van afelől, hogy az adatokra váró magyar nyomozók semmilyen eredményre nem jutnak majd.