Demokraták, jó éjszakát

Komolyan mondom, tehát nem tréfálok: az utóbbi néhány hónapban jól elvoltunk. Ferenc, az államférfi ment isten hírivel, ott sírt, ahol senki se látta, Gordon, az utód jött, tette a dolgát, csend volt, béke, nyugalom, szorgos építkezés. A gazdaság romlása megtorpant, a forint erősödött, a politikusokat nem számítva csak a meggyőződésesek politizáltak. Elszürkült a Népszabadság és a Magyar Nemzet, a híradókat a háromlábú birkák mellett az influenza adta el, legfeljebb Vásárhelyi Mária és Bauer Tamás hajított néha követ a csalitosba. Úgy tűnt, ez egy ideig így marad. Butaság volt elpilledni.

Hiszen hiába gondoljuk fix győztesnek a Fideszt, hiába halad a kispártiság felé az MSZP, az elszánt baloldal nem adja olcsón a bőrit. Nem törnek át. A pozíciókat védeni kell, amíg lehet. Az sem mindegy, hogy az 50 százalékos Fidesszel 16 vagy 18 százalékos MSZP áll szemben. A különbség mandátumokban mérhető. Minél kisebb a bukás, annál könnyebb a visszakapaszkodás.

Fogalmam sincs, hogy Ferenc horrorisztikus feléledése a párttal egyeztetett stratégia része-e, vagy sem. Nem tudom, szerepet vállal-e a 2010-es kampányban, akár arcként, akár háttértanácsadóként. Ám azt tudom: attól, hogy hűséges tisztiszolgájával, Gréczy Zsolttal egyszerre kezdtek demokratákat ébresztgetni, kiver a víz. Rosszat sejtek. Szövegeikben máris ott van a szokott módon rettegős üzenetek kilencven százaléka, de érzem, már csomagol a 23 millió román, és sodorják a kötelet is. Meghökkentő, hogy semmi nem jut eszükbe ezeknek túl azon, hogy aggódni kell a köztársaságért. Hogy azt hiszik, ezzel még 2009-ben is lehet nyerni néhány százalékot. Meghökkentő, de érthető. Más fegyver nincs, soha nem volt.

Olyan nagyon nem jó várni Viktort, a spirituális vezetőt. Kormányzása második hetében már unni fogunk mindent, amit mond vagy tesz. Mégis: ha ez az ára, hogy Ferenc, Zsolt és a többi idétlen kis időre még kényelmetlenebbül érezze magát, jöjjön Viktor. A demokráciát is fenyegetheti, ha jólesik. Biankó csekket kap, az se kell, hogy programja legyen.

Pattoghatnak Ferencék, felhúzhatják az összes vekkert, akkor is elverik őket keményen jövőre. Viszont tavasz után sem tűnnek el. Bolond, aki elhitte, hogy végük. Újra és újra újjászületnek, ha addig élnek is. Pedig mondom: mostanában sem hiányoztak egyáltalán.