Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.78%

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.19%

A végtelen vizsgálat

2010.11.10. 07:18

Nem hasonlít ez semmire sem” – mondta egy, a Magyar Telekom (MT) és az amerikai hatóságok közti tárgyalást testközelből figyelő forrásunk, amikor arról kérdeztük, vajon hogyan kell elképzelni azokat az ügyészségi meghallgatásokat, amelyek az elmúlt hetekben zajlottak. A fő kérdés továbbra is az – mint az a nyilvánosan elérhető információkból nagy nehezen kihámozható –, vajon megvesztegetett-e a cég balkáni politikusokat vagy köztisztviselőket a jobb üzletmenet elősegítése érdekében. Az amerikai ügyészek nyilván ennek bebizonyításán fáradoznak: jóval kevésbé érdekelné őket, ha az derülne ki, hogy a társaság menedzsmentjének bármely tagja saját zsebre dolgozott. Akkor a vállalat nem tettes, hanem áldozat lenne ugyanis.

Az olvasó valószínűleg már régen elveszítette a fonalat az ügyben, fogalma sincs, mi is ez a vizsgálatsorozat, amelyre a Magyar Telekom – a kilenc hónapi eredményt közzétevő gyorsjelentés szerint – 2 milliárd forintot költött. A történet 2005 évvégén, illetve 2006 elején kezdődött, amikor a MT könyvvizsgálója kifogást emelt bizonyos, a montenegrói leányvállalatnál kötött szerződések miatt. Az akkor a New York-i tőzsdén jegyzett cég az amerikai értekpapírtörvény értelmében belső vizsgálatot kezdeményezett: a White and Case nemzetközi ügyvédi irodát bízta meg az ügy földerítésével. Hamarosan kiderült, hogy egyes macedóniai szerződések is gyanúsak, a vizsgálat a MT másik balkáni leányvállalatára is terhelő adatokat talált. 2009. november végén a White and Case átadta jelentését: törvénytelennek talált bizonyos montenegrói és macedóniai kifizetéseket, sőt, kijelentette, hogy „a szerződések egy része a macedón kormánytól megszerzendő szabályozási vagy más előny céljából került megkötésre. A Társaság, illetve érintett leányvállalatai általában megkapták a megszerezni kívánt előnyt, majd kifizetéseket teljesítettek egy vagy több kétes szerződés alapján.” A jelentés megállapítja azt is, hogy „a vizsgálat nem tárt fel macedón kormányzati tisztviselők, vagy politikai pártok vezetői által kapott kifizetéseket igazoló bizonyítékot.” A jelentés készítői, hogy nem volt hozzáférésük olyan bizonyítékokhoz, amelyek lehetővé tették volna ezen kiadások végső kedvezményezettjeinek az azonosítását.

Erre vannak a hatóságok. Az amerikai ügyészség (DOJ), illetve az ottani értékpapírfelügyelet (SEC) már 2006 folyamán vizsgálatot indított, míg a magyar hatóságok és a két érintett balkáni ország nyomozói kezdetben csak erőtlen kísérleteket tettek. Ezek a vizsgálatok 2007-ben indultak, és 2008-ban szép csendben elhaltak, hogy aztán feltehetőleg amerikai kérésre újra induljanak mindhárom országban. Idén júniusban, amikor a Magyar Telekom bejelentette, hogy kivonul a New York-i tőzsdéről, a magyar Központi Nyomozó Főügyészség „nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés” bűntette és más bűncselekmények gyanúja alapján nyomozást indított. Hasonló a helyzet Macedóniában, illetve Montenegróban, és feltehetően a német ügyészség is az amerikai aktivitás hatására tartott házkutatást idén szeptemberben a Deutsche Telekom elnökénél a magyar ügyekkel kapcsolatban. Számos jel mutat tehát arra, hogy ha nincsenek a szigorú amerikai tőzsdei szabályok és az amerikai hatóságok, Európában már régen elsikálták volna az ügyet.

Eközben idehaza a vizsgálókat is vizsgálat alá vonták: a Nemzeti Nyomozóiroda 2009 óta a White and Case-vizsgálattal kapcsolatos kifizetések miatt hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz, illetve azt is szeretné kideríteni, történt-e visszaélés a munkavállalók személyes adataival a belső vizsgálat során. A végtelenül hosszúra nyúló viszgálatok lehetséges befejezéséről még semmi hír. A társaság vezetői azt állítják, hogy a Magyar Telekom kivonulása a New York-i tőzsdéről semmiféle összefüggésben sincs a hosszú jogi procedúrával, és ezt az állítást a nem hivatalos források is megerősítik.

A Telekom elleni amerikai ügyészségi eljárának az a tétje, hogy a hatóságok tudják-e bizonyítani egyes kormányzati tisztviselők, politikusok megvesztegetését. Mert ha ez bizonyosodna be, akkor a vállalat helyzete sokkal rosszabb, mintha valamelyik alkalmazottja sikkasztott volna – ez utóbbi esetben akár kártérítési eljárás indítását is megfontolhatja a társaság, és valószínűleg sokkal olcsóbban megússza a kinti eljárást.

A november 4-én közzétett gyorsjelentés ezt írja: „a Társaság még nem jutott megállapodásra sem a DOJ-vel, sem az SEC-vel a vizsgálatok lezárásával kapcsolatban, és a megbeszélések mindkét hatósággal folyamatban vannak. Lehetséges, hogy nem tudunk egyezségre jutni ezen hatóságokkal.” Magyarul: fogalmuk sincs arról, mikor és milyen eredménnyel érhet véget az eljárás.