Morálatlétika

Biztosan komolytalan vagyok az emelkedett dolgokhoz, de valahogy vicces testületnek tartom a Köztársasági Etikai Tanácsot. Nem értem például, komoly embereket hogyan ragadhat el annyira a hübrisz, hogy rendet akarjanak vágni mondjuk a "jogszerűség és erkölcsösség" kérdéseiben.

De morálfilozófiai fronton a Fidesz Polgári Szövetség is érdekes formáció.

Felháborító, hogy követték alapszabályukat

"A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselőcsoportja megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Köztársasági Etikai Tanács még csak napirendjére sem vette a legnagyobb ellenzéki párt szeptember 6-án, a tanácshoz intézett beadványát" - írja közleményében a frakció.

Nem tételezem fel, hogy a Szövetségnél nem olvasták a vicces testület alapszabályát, amely úgy szól, hogy

"(1) A Testület eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) A Testület napirendjére az ügy az Alapszabály rendelkezése, vagy valamely tag indítványa alapján kerül."

A tanács múlt heti sajtóközleménye szerint pedig egyetlen tag sem kérte, hogy vegyék napirendre a Fidesz kérdéseit. Magyarázatul annyit azért hozzátettek, konkrét ügyekben nem vállalják fel a morális főcsőszség szerepét. Inkább egy közéleti etikai kódex kidolgozásának szentelik bölcsességüket, hogy erkölcsi normákra szomjazó politikusainknak lehetőségük legyen mindig a szigorúbb mércét alkalmazni magukra.

Döbbenetüket végül nem tudtam mással magyarázni, mint hogy egy olyan pártnak, amelynek tagjai meggyőződéssel vallják, hogy az "igazság megismerhető és a politikai cselekvés kiindulópontjává tehető", bizonyára emberfeletti kínokat okozhat elfogadni, hogy az etikai tanács sötétben tévelygő tagjai másként gondolkodtak feladatukról, mint a Fidesz-frakció. De minden empátiám ellenére túlzásnak tűnik, hogy haladéktalan állásfoglalásra szólították fel a testületet.

"Mivel a törvénytisztelő, józan többség szerint a Tanács tekintélyét és függetlenségét erősen megkérdőjelezheti, ha közérdeklődésre méltán igényt tartó egyedi eseteket nem vesz a napirendjére, valamint kérdéses, hogyan lehet etikai problémákat a gyakorlattól elvonatkoztatva vizsgálni, a Fidesz-frakció felszólítja a Köztársasági Etikai Tanácsot, hogy az alábbi kérdésekben haladéktalanul foglaljon állást."

A kérdések egyébként gyönyörűek. Egy középiskolai etikaórán is nevetség tárgyává lenne, aki feltenné őket. Egy kis ízelítő. (Azt most hagyjuk, hogy konkrét eseteket pedig nem lehet megítélni általános elvek nélkül.)

Szörnyeteg az államapparátusban

"Etikus-e, ha egy olyan személy tölt be felelős állami tisztséget, aki az államtitkári megbízatással együtt járó kiemelkedő javadalmazású munkakörében fő foglalkozásként ártatlan, munkájukat tisztességgel és becsülettel, a közösség javára végző emberek, tisztviselők, cégek rágalmazását tekinti feladatának?" - szól a Fidesz első elmés kérdése.

Hogy a szövetség ne maradjon válasz nélkül, én is elárulhatom nekik, erre minden ép erkölcsi érzékkel bíró ember azt válaszolná, hogy nem etikus olyan szörnyeteget foglalkoztatni az államapparátusban, aki ártatlan emberek rágalmazását tekinti hivatásának.

Egyszer egy visszavont interjú keretében volt szerencsém beszélgetni Keller Lászlóval. Mit mondjak, nem ébredt bennem szimpátia iránta, de nem is láttam a szemében ördögi gonoszságot. Inkább olyan embernek tűnt, aki legalább annyira ijesztően meg van győződve a maga igazáról, mint fideszes szaktársai, és ugyanolyan buzgón szeretné megmondani a frankót - mindenféle procedurális hercehurca előtt - a közösség pénzét szerinte a maguk javára fordító emberekről.

A második kérdés is állatorvosi lóként funkcionálhatna középiskolai órákon. "Etikus-e, ha olyan ember válik a Magyar Köztársaság miniszterévé, akiről közismert, hogy egykori politikusként megszerzett kapcsolatait kamatoztatva egyszer már a közvagyont saját vagyonává téve lett milliárdossá?"

Bizony nem etikus megengedni neki, hogy még egyszer milliárdossá váljon a közvagyont saját vagyonává téve. A baj csak az, még az sem bizonyosodott be, hogy először így vált milliárdossá.

De mindez még belül marad az erkölcsi kiszerelésű politikai műbalhé megszokott keretein. A Fidesz-frakció azonban egy eddig rejtve maradt oksági kapcsolatot is felfedezett a társadalmi világban.

Most is magánvagyonná tenné a közvagyont

"A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja azért is indokoltnak tartja a Tanács aktív részvételét a magyar politikai közbeszéd alakításában, mivel elutasító döntésének következtében újra felerősödtek azok a hangok, amelyek megengedhetetlenek a tisztességes és kulturált politizálás keretein belül."

Ha nem lenne világos, ez a mondat arról szól, hogy Horn Gyula múlt csütörtöki lakossági fórumán két homloklebenyműtéten átesett polgártársunk azért mondta, hogy Orbán Viktort "le kell vadászni", vagy "el kell tenni láb alól", mert szerdán Dr. Solt Pál, Dr. Báger Gusztáv, Dr. Berki Zolna, Dr. Gönczöl Katalin, Dr. Györgyi Kálmán, Dr. Hankiss Elemér, Dr. Kilényi Géza, Dr. Lévay Miklós, Dr. Vértes András és Dr. Zlinszky János közül senki sem javasolta, hogy tárgyalják meg a Fidesz kérdéseit.

A legszörnyűbb, hogy erre az elmemutatványra is az Index egy ironikus hangvételű riportja szolgáltatott alkalmat a Fidesznek. Első nekifutásra még beérték annyival, hogy a miniszterelnök határolódjon el attól a két futóbolondtól, aki Horn Gyula lakossági fórumán mélyebbre jutott, mint egykor Kövér László.

Tehát még mi sem fordulunk a Köztársasági Etikai Tanácshoz, hanem először beérjük annyival, hogy Orbán Viktor határolódjon el mondjuk azoktól az emberektől, akiknek beszélgetését a Horn-cikk riportere Orbán Viktor tavaly decemberi várbeli dedikálásán jegyezte fel.

" - Vagyunk vagy öten - köszörüli valaki a nyelvét a baloldali sajtón, amely rendre alábecsüli az igaz magyarok számát.
- Csak nem Kertész Imre dedikál itt? - gúnyos kacagás a válasz.
- Akkor sárga tollat hoztam volna magammal. És még egy csillagot is felrajzoltam volna a kabátomra."