Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Pletykafészek = MENŐ

2010.02.17. 17:16

Most ott tartunk, hogy mindenki tudja, az újságokban nem szabad bízni. Tele vannak hazugságokkal, azt írnak, amit politikai vagy gazdasági feletteseik diktálnak nekik. Az újságírók lusta, hazudós népség, akiket csak tovább frusztrál, hogy amikor véletlenül csinálnak valamit, annak sincs semmiféle következménye. A műveltebbje még azt is hozzáteszi, hogy na persze, ebben az országban egyébként sem lehet megírni az igazi híreket, nincs az a médiatulajdonos, akinek kedve és pénze lenne állni a nevetséges sajtótörvényeknek köszönhetően a nyakába akasztható pereket.

Azt is tudja mindenki, hogy az internet, a mobiltelefon és a mosógép micsoda kommunikációs lehetőségeket tárnak elénk. Például Orbán úrnak, a befolyásos politikusnak is van már Facebook oldala, ahol bárki elmondhatja róla a Véleményét. Kádár János pedig "blogot", internetes webnaplót szerkeszt, pedig már nincs is hatalmon. A hipermarketek Twitter-accountokat ajándékoznak minden megvásárolt karton tej mellé. Hiába hát a sok rossz újság, a hírek nagyon szabadon, és nagyon gyorsan terjedhetnek mindenfelé, de még a határon túlra is.

A gyors információáramlás és a defektes profi média keveréke igazi újdonság az emberiség történetében. Ez klasszikusan olyan kombináció, amin a hivatásszerűen sopánkodók évtizedeken át tudnak keseregni, nem is beszélve arról a sok újságcikkről és rádiós beszélgetésről, amik mind ezt a témát tárgyalhatják, külön kiemelve, hogy régen minden jobb volt, viszon majd még sokkal rosszabb lesz. Természetesen nincs igazuk. Ami ma Magyarországon ezen a téren zajlik, az nem aggasztó, hanem kifejezetten nagyon szórakoztató.

Vegyünk egy aktuális ügyet, legyen az mondjuk a BKV, annál tényleg nem lehet hervasztóbbat találni. A fővárosi közlekedési vállalatnál mindenféle stiklik voltak, aztán volt egy rejtélyes és szokatlanul vehemens sztrájk, majd hirtelen olyan gyorsan kezdtek el vezető beosztású munkatársakat letartóztatni, hogy volt néhány nap, amikor a cég már majdnem nyereségesen működött. Senkinek sincs fogalma sem arról, hogy pontosan mi történt, a miértről pedg még ennyi sem. Az újságírók egy kicsit többet tudnak, mint a tömegközlekedő lakosság, ám nem merik vagy nem tudják megírni, mert félnek a perektől, és egyébként is lehet, hogy mindennek az ellenkezője igaz. Esetleg valamit elrejtenek a sorok közt, de ennél többet egyikük sem hajlandó tenni.

Így csak a találgatások és a vad pletykák maradnak. Van elmélete a taxisofőrnek, a fodrásznak és a biztonsági őrnek, és mivel ha más nem is nagyon, szólásszabadság azért még nálunk is van, nem is restek elméleteiket és féligazságaikat mindenkivel megosztani. A sok hülyeség és a benne elszórva megtalálható igazságmagvak pedig villámgyorsan szétterjednek, sokszorozódnak, és persze menet közben tovább vadulnak.

Ilyen ügy az MDF-é is. Kinek áll ez érdekében? Ki osztja nekik a dellát? Kik a megbízóik? Na és persze hogy fognak erre az egészre hatni a BKV körüli letartóztatások? Tényleg ezzel zárul el a pénzcsap? Vagy az a másik nagyon gazdag ember keveri a kártyákat? Ismét csak sok a megválaszolatlan kérdés, illetve az olyan kérdés, amire pontos információk és a magyar sajtó működésképtelenségének köszönhetően mindenkinek más válasza van.

Fogadjuk már végre el, hogy ezzel nincs semmi gond. Annyira szórakoztató a magyar pletykafészek, hogy én például már arra is rászoktam, amire korábban pénzért sem lettem volna hajlandó: beszélgetek a taxisofőrökkel, és direkt provokálom őket kérdéseimmel, csak minél többet meséljenek városról, országról és világról.

Kit zavar, hogy nincs egy központi igazság? Hogy az ember délelőtt még az egyik meggyőző elméletet hiszi el, este pedig a homlokegyenest ellenkezőt? Magyarország különösen furcsa hely, ahol nagyon furcsa dolgok történnek. Köztük egy csomó olyan is, amiről őszintén azt gondolom, hogy reménytelensége okán tényleg jobb nem tudni. Nevetve úszkálni a pletykák, a fél- és dezinformációk tengerében viszont olyasmi, ami nagyon is illik ide.