Kádár és Gyurcsány: ugyanazok a fordulatok

2009.05.12. 10:37

Sohasem írtam még politikai cikket, és ezután sem akarok, de az Index 89-es sorozatát olvasva szemet szúrt a hasonlóság: Kádár Jánosnak az MSZMP KB-hez küldött búcsúlevelében ugyanazok a szavak, ugyanazok a fordulatok szerepelnek, mint amelyekkel Gyurcsány Ferenc búcsúzott miniszterelnökként az MSZP kongresszusától. Játékból kikerestem és legépeltem azt a beszédet is, és a levél mellé tettem az ominózus részeket.

Kádár János (1989 május)

búcsúlevele az MSZMP Központi Bizottságának az elnöki posztról történő leváltása után (említi benne, hogy már amúgy is le akart mondani):

(Részletek)

„Csaknem fél évszázadot dolgoztam a munkásmozgalomban. A politikai munkámban bizonyára követtem el hibákat is. De higgyék el, minden tettemet a jó szándék vezette; mindenekelőtt a magyar nép, a mozgalom, a párt érdekeit tartottam elsődlegesnek.

Köszönöm a bizalmat minden honfitársamnak, aki választópolgárként hitt és segítette a nemzeti megbékélésre és egy jobb, szebb Magyarország megteremtésére irányuló politikát. Ha voltak közösen elért eredményeink, akkor ezek összegzése majd mások feladata lesz. Engem mostanában inkább saját felelősségem gondolata foglalkoztat.”

(…)

„Befejezésül minden honfitársamnak, pártunk tagjainak és vezetésének sok sikert kívánok azoknak a nehéz feladatoknak a megoldásához, amelyek a magyar nemzet, a társadalom és az MSZMP előtt állnak.”

Húsz évvel később…

Gyurcsány Ferenc (2009 március)

beszéde, amelyben – hogy megelőzze leváltását – bejelenti, hogy lemond, mint miniszterelnök, az MSZP kongresszusán.

„Több mint ezerhatszáz napja vagyok miniszterelnök. Ez elegendő idő arra, hogy legyenek – és voltak – sikerek, és hogy legyenek – és voltak – kudarcok. A sikereket nem én, nem kormányom, hanem Magyarország érte el. Köszönöm ezeket a sikereket Magyarországnak, köszönöm a magyar baloldalnak. A hibákért pedig, a tévedésekért elnézést kérek. Hogy melyikből volt több, sikerből vagy kudarcból, azt a politika játékszabályai szerint nem nekem kell eldönteni. Azt gyanítom, hogy lesz erre jelentkező elég. Egyet azonban szeretnék mondani: minden egyes cselekedetemet hazám szeretete, a Magyarország jövője iránt érzett felelősség vezette.”

(…)

„Minden korábbinál nagyobb kihívás elé nézünk, minden korábbinál több dolgunk van.”

Ugyanazok a – mindkét esetben végtelenül eredetinek és történelminek gondolt – fordulatok, ugyanaz a logika, ugyanaz a süket duma. Ugyanaz az ellenségkép, és ugyanaz a közönség.

Talán mindkét szöveget Lendvai Ildikó írta? Vagy – ami még rosszabb – ennyire fantáziátlan és javíthatatlanul KISZ-es a baloldal legnagyobb szónoka? Döntse el, aki akarja.

Szöllősi György, sportújságíró