Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Illés Zoltán a Rómairól: Gátválasztást? Na ne!

D SOS20171018005
2017.10.25. 08:39

Miután mind szakmailag, mind a társadalmi közvélemény előtt elveszítette a csatát, Tarlós István főpolgármester úr múlt pénteken bejelentette, hogy a jövő áprilisi országgyűlési választások fővárosi témájává akarja tenni kedvenc nünükéjét, a római-parti mobilgátat. Persze ő célként a problematika – átmeneti – politikamentesítését hangoztatta, de ravasznak vélt trükközései által valójában a 2018-as országgyűlési választások fontos budapesti kérdésévé tette a Római ügyét. Ezzel az erővel mondhatta volna azt is: Budapesten az országgyűlési választás legyen népszavazás a Római-part sorsáról. Ha ezt a szándékát a közgyűlési többség nem írja bölcsen felül, akkor – függetlenül attól, hogy a Fidesz–KDNP milyen eredményt ér el Budapesten 2018 tavaszán – a most meghekkelt népszavazás miatt az „Ügy” egészen a 2019-es önkormányzati választásokig is kitart, akkor is érvényesítve az ezen oldal számára káros hatását. 

A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti oldala már az elmúlt évek során is sok hátrányt szenvedett el amiatt, hogy a politikai szolidaritás kényszere folytán tűrnie kellett a főpolgármester próbálkozásait, melyekkel a római agyrémet minden áron a városra erőltetni igyekezett. (Szó szerint minden áron, hiszen a projekt árát ugyanezen műszaki tartalom mellett tavaly tavasszal 12,7 milliárd forintra ígérte Tarlós – miután 10 milliárdnyi bruttó bekerülési összegről az állammal támogatási szerződést kötött, uniós forrás igénybevételére –, most meg már a tervező szerint 40 milliárdnál jár a számláló, és ebben még nincs is benne minden költségelem.) 

Hónapokkal ezelőtt pedig már végleg kifújt az „55 ezer csillaghegyi lakos biztonsága érdekében” retorika, mert a nevezettek is növekvő számban kezdték felismerni, hogy ők csak ürügyként szolgálnak a római-parti mobilgát protagonistái számára. Hiszen őket a jövőben épp olyan biztonsággal meg lehet védeni az árvíztől az eddig is használt, a Nánási út – Királyok útja menti védvonalon, mint minden idők legnagyobb árvize idején, 2013-ban. (Pénteken maga a főpolgármester idézte az árvízi védekezésért felelős Fővárosi Csatornázási Művek írásbeli nyilatkozatát erről.) És ezen nem változtat az, hogy 2014-ben a Belügyminisztérium megemelte a figyelembe veendő – műszóval: mértékadó – árvízszint magasságára vonatkozó jogszabályi előírást, hiszen az abban szereplő irányszámoknak az összesen 84 km hosszú budapesti védvonalak túlnyomó többsége nem felel meg.

Látván a közvélemény hangulatváltozását, a fővárosi ellenzék – érthetően – előállt a népszavazási kezdeményezéssel. Amit, ha az aláírásgyűjtést Tarlós nem torpedózza meg a referendum formai tárgyát képező 229-es közgyűlési határozat átszámoztatásával, én is támogattam volna, persze nem politikai, hanem szakmai alapon. Számomra ugyanis kétségtelen – a városvezetés által elszabotált feltáró vizsgálatok hiányában is –, hogy az eddigi védvonal megerősítése vagy átépítése révén jobb hatásfokkal, lényegesen olcsóbban, és messze kevesebb környezeti kárral lehet megerősíteni az élet- és vagyonbiztonságot az úgynevezett Csillaghegyi-öblözetben.

Ettől független a politikai szempont: én teljesen értelmetlennek, a Fidesz–KDNP számára kockázatosnak tartom, hogy a főpolgármester az április választások utánra tolta el az árvízi védekezés nyomvonaláról meghozandó végső döntést, hangsúlyozva, hogy az csak a parti két nyomvonal egyike mellett szólhat majd. Mind a Tarlós István volt, mind a Bús Balázs jelenlegi óbudai polgármester nyomvonalával kapcsolatban a tolerálhatónál lényegesen több okból merül fel a „Miért pártolják?” kérdése.

Meggyőződésem szerint a kormányzati pártszövetségnek országosan is, és mindenekelőtt a fővárosban az az érdeke, hogy az óbudai árvízi védelem biztosításának kérdése teljesen depolitizálttá váljék. Ehhez az szükséges, hogy Tarlós-féle pénteki bejelentés szakmai folyományait a közgyűlésben következetesen és hiánytalanul levonják. Sorolom a Jánossy András szakértő kezdeményezésére szakmai és civil körökben levont logikus következtetéseket:

A) A Fővárosi Csatornázási Művekkel vonassák vissza „a Budapest III. kerület Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme” projekthez a Budapest Főváros Önkormányzata részére benyújtott környezetvédelmi engedély iránti kérelmét, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelmét, valamint a fakivágási engedély iránti kérelmét; továbbá a Fővárosi Vízművekkel függesztessék fel a projekt térségében a Dunával párhuzamosan futó SENTAB anyagú „Észak-Budai III.” víznyomó vezeték tervezett cseréjét az árvízvédelem végleges tervének elfogadásáig.

B) A jelenlegi kérelmek visszavonásával egyidejűleg a Fővárosi Csatornázási Művekkel nyújtassanak be új kérelmeket a Barát-patak bal és jobb parti védvonalszakasz, valamint az Aranyhegyi patak bal és jobb parti védvonalszakasz árvízvédelmi művének környezetvédelmi, illetve vízjogi engedélyezése iránt.

C) Bontsák fel a projekt megvalósítására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok Irányító Hatóságával "KEHOP-1.4.0-2015-00001" számon létrejött Támogatási Szerződést.

D) A Fővárosi Közgyűlés hozzon határozatot arról, hogy:

1. A Csillaghegyi-öblözet Dunával párhuzamos oldalán az árvízvédelmi biztonság növeléséről az alábbi hozzávetőleges nyomvonali alternatívák egyenlő részletességgel kidolgozott terve alapján kell dönteni: (a) a Nánási út – Királyok útja menti nyomvonal, (b) a dunai kerítések vonalához lehető legközelebbi, helyenként a telekhatárokon belül haladó nyomvonal, (c) a kizárólag közterületen haladó, a jelenlegi parti sétány és a Duna közé eső nyomvonal.

2. A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi biztonságának növelését szolgáló tervezési megbízás kiadása előtt a főváros új, az egész hullámtérre kiterjedő, az irányadó szabványok szerinti sűrűséggel elvégzett talajfúrásokra alapozott hidrodinamikai modell kidolgozásával tárja fel a három nyomvonali változat talajmechanikai és vízügyi kockázatait, továbbá a térség régészeti területeire gyakorolt hatását.

3. A döntés meghozatalát megalapozó költséghatékonysági elemzésnek ki kell terjednie beavatkozás által a Római-part tájképében bekövetkező változás társadalmi szinten érvényesülő hatásának értékelésére.

4. Mindezen adatok ismeretében a nyomvonal kiválasztását alá kell rendelni a Római-part jövendő területhasználata társadalmi konzultációban kialakítandó tervének.

5. A véglegesített területfejlesztési-vízgazdálkodási terv alapján új pályázatot kell benyújtani uniós forrású állami támogatás elnyerésére.

Végigolvasván a szakértők aggodalmait, számomra egyértelmű, hogy az A)–D) döntéscsomag meghozatalával garantálva lesz, hogy a Római-part és az egész Csillaghegyi-öblözet biztonsága és jövője kérdésében a szakmai és közéleti vita valóban mentesüljön a politikai felhangoktól. 

Ám a Fidesz–KDNP-nek eminens érdeke a közvélemény bizalmának maradéktalan visszaszerzése, amit a más kérdésekben sok szerencsétlen lépést meghúzó főpolgármester azzal tudna elősegíteni, ha teljesen kivonulna a gátügyből. 

Ha ez nem bizonyul elégnek, akkor a közgyűlési többség ötödik, E) határozatként meg kell szavazza, hogy a fenti döntéselőkészítő lépések végrehajtása után a végső döntés meghozatalára népszavazást fognak kiírni Budapesten. Ez – amit a kisebbség nem tud nem támogatni – nyilvánvalóan a nullára csökkentené az ellenzék politikai tőkéjét az ügyben. Mivel pedig a kormánypárti oldal tovább már nem lépne fel úgy, mint valamelyik nyomvonali változat lobbistája, meg lehetne úszni, hogy a vasárnapi boltbezárás ügyéhez hasonló visszavonulót kelljen fújni ebben a kérdésben is, ha a közvélemény végül nem Tarlós vagy Bús gátját támogatja.

(*) A szerző a második Orbán-kormány idején a környezetügyi államtitkárságot vezette, melynek felelőségi köre a vízügyekre, a környezetvédelemre és a természetvédelemre terjedt ki.

(Borítókép: Tarlós István főpolgármester egy demonstrálóval beszélget a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése elõtt a Városháza dísztermében 2017.október 18-án. - fotó: Soós Lajos / MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?