Emma
9 °C
26 °C

A levéltár nem zárol ügynökaktákat, csak betartja a törvényt

2018.03.02. 16:40
Az ügynöktörvény nem jó, de a levéltárnak eszerint kell eljárnia, ezért kellett zárolniuk Kárpáti György hálózati aktáját – Írja Ungváry Krisztiánnak válaszolva az Állambiztonság Szolgálatok Történelmi Levéltárának főigazgatója.

Az ügy közvetlen előzménye, hogy Ungváry Krisztián történész publicisztikát írt az Indexre annak apropóján, hogy az Állambiztonság Szolgálatok Történelmi Levéltára (ÁBTL) megtagadta tőle egy ügynökakta kiadását.

Ungváry Kárpáti György, egykozi vízilabdázó, a Nemzet Sportolója, hálózati kartonjáról akart másolatot kérni. Kárpátit „Halasi” fedőnéven az állambiztonság 1962-től '87-ig besúgóként tartotta nyilván, ezt a Hírszerző 2008-ban nyilvánosságra hozta, azonban Kárpáti perelt, és a bíróság neki adott igazat: az ítélet szerint a vaskos ügynökdossziéja nem bizonyító erejű, Kárpáti nem felel meg minden tekintetben az érvényben lévő 2003-as törvény szigorú ügynökdefiníciójának.

Ungváry cikkében sérelmezi, hogy erre az ítéletre hivatkozva az ÁBTL nem adta ki neki a kartont, mert jogi szempontból Kárpáti „nem működött együtt az állambiztonsági szolgálattal”, vagyis „3. személyként” joga volt adatai zárolására, amit ő meg is tett. Ungváry publicisztikájában elsősorban a 2003-as ügynöktörvényt (szerinte ennek az ügynökdefiníciója alkalmatlan), tágabban a kérdés politikai szabályozását bírálja, de másodsorban az ÁBTL-t is, mert a levéltár vezetése véleménye szerinte a törvényt kiterjesztően alkalmazza, amivel „már nem csak a nyilvánosságra hozatalt, hanem a megismerést is lehetetlenné teszi” Ungváry emellett megjegyzi, hogy az ÁBTL nem kezdeményezte a rossz törvény módosítását, pedig megtehették volna.

Ungváry Krisztián cikkére kérésünkre most az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz reagált. Az ÁBTL vezetőjének pontokba szedett válaszát az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:

  • „A vonatkozó törvényben az egykori hálózati személyek (közkeletű néven ügynökök) definíciója valóban problematikus, a levéltár munkatársai természetesen tisztában vannak ezzel, amint arra a szerző is utal. A Történeti Levéltár vezetői az elmúlt időszakban minden olyan konferencián, szakmai egyeztetésen részt vettek, mely a törvény ilyen irányú módosításának lehetőségét érintette, ezeken azonban a jelenleginél használhatóbb definíciót egyelőre nem sikerült alkotni. A levéltár ebben a kérdésben (is) a mindenkor hatályos törvény szerint jár el.
  • A cikkben leírtakkal ellentétben a levéltár soha nem zárol semmit, azt az érintett személy teheti meg saját adataira vonatkozóan akkor, ha bíróság kimondta, hogy nem volt hálózati személy. Mivel a cikkben említett esetben ez utóbbi történt, a levéltár jogszerűen nem is tagadhatta volna meg ezt a lehetőséget tőle.
  • Összességében az említett, hálózati kartont érintő zároltatás az elmúlt húsz év alatt egyetlen (!) esetben történt meg, a több tízezer hálózati vonatkozású karton és dosszié „maradéka” mind a kutatók, mind az érintettek számára jelenleg is hozzáférhető.”

Az Index részéről a konkrét ügyet ezzel lezártnak tekintjük, az ügynökakták nyilvánosságával azonban a jövőben is a kérdés jelentőségének megfelelően kívánunk foglalkozni.