Viola
-6 °C
-2 °C

Tarvágás

heti idezetek 1
2018.11.15. 05:19

Az Index adott elsőként hírt arról, hogy a legújabb bürokrácia-csökkentési roham keretében a kormányzati apparátus természetvédelmi területen dolgozó munkatársainak közel felét kirúgták.

Arra most ne is vesztegessünk szót, hogy az érintettekkel milyen megalázó módon tudatták állásuk elvesztését. Az előállt helyzet: alaptörvény-sértő. Alaptörvény-sértő függetlenül attól, hogy jelent-e ez bármit az alkotmányozó hatalomnak. Alaptörvény-ellenes helyzet állt elő akkor is, ha a zöldre festett államfő, Áder János hallgat, mint általában, amikor a természetvédelmi intézményrendszer ledarálása van terítéken. Az Alkotmánybíróság a korabeli Alkotmány egészséges környezethez fűződő jogról szóló deklarációját értelmezve hozta meg azt a 28/1994.(V.20.) Ab. határozatát, amely kimondta a természetvédelemelért szintjéből való visszalépés tilalmát. A testület az alkotmányos rend alapját képező élethez valójog biztosítása érdekében az állam oldalán fennálló intézményvédelmi kötelezettséget értelmezte úgy, hogy az kiterjed a jövő generációk életfeltételeinek biztosítására is.

A 13/2013. (VI.17.) Ab.határozat úgy szól, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntések érvanyaga irányadó ott, ahol tartalmi egyezés van az Alkotmány és az Alaptörvény szövege között. Az alkotmányos környezetvédelem területén azonban nem egyszerűen egyezés van, hanem az Alaptörvény szövege szigorúbb mércét támaszt. A P cikk államcélként explicit módon határozza meg a természeti erőforrások jövő generációk számára való megőrzésének kötelezettségét. A XX. cikk (2) bekezdése rendelkezik a GMO-mentes mezőgazdaságról, a XXI. cikk pedig alapjogként rögzíti az egészséges környezethez való jogot.

A visszalépés tilalma nem csak a védett területekre vonatkozik, nem csak az következik belőle, hogy mondjuk a nemzeti parki státuszt nem lehet ukk-mukk-fukk megvonni. A visszalépés tilalma kiterjed a„véderőre” is, tehát a természetvédelem teljes intézményrendszerére. Természetesen nem azt jelenti, hogy egyetlen embert sem lehet innen elbocsátani, de azt igen, hogy az elbocsátások mértéke nem veszélyeztetheti az igazgatási terület működőképességét. Márpedig most ez történik. A bürokrácia-csökkentés jelszava a legsunyibb kormányzati demagógia. Az átlagpolgár helyeslően bólint, hiszen rögtön az ugrik be neki, hogy holnaptól kevesebb léhűtő, kelletlen bürokrata keseríti az életét, kevesebb lesz a packázás.

Csakhogy az állami intézményrendszernek (mínusz kormányzati kommunikáció) per definitionem az a rendeltetése, hogy a közösségi érdeket védje a tőke logikájával,a zavarosban halászókkal, a helyi döbrögikkel szemben. Ha nincs elég tisztiorvos, munkaügyi ellenőr, természetvédelmi őr, fogyasztóvédelmi felügyelő: nem a bürokrácia csökkent, hanem az emberek és a természeti erőforrások lesznek védtelenebbek a nyers magánérdekekkel szemben.

Az Alaptörvényben megfogalmazott célok és jogok érvényesítése személyi erőforrásokat is igényel. Ha lefejezik a természetvédelmet, a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége is könnyen írott malaszttá válhat. A GMO-mentességtől tudniillik akkor is búcsút vehetünk, ha egész egyszerűen nincsen elegendő élő erő az államapparátusban, hogy az alkotmányos tilalomnak érvényt szerezzen.

Látszólag nem ide tartozik: Brazíliában most az a Jair Bolsonaro veszi át a hatalmat, aki ígéretet tett az erdőirtások megkönnyítésére, s így sodorja veszélybe a világ tüdejének tartott amazonasi esőerdőt és az ott élő őshonos népeket. Azt éljük meg ugyanis, hogy a populisták, így Bolsonaro, a klímaváltozást tagadó Donald Trump, vagy a klímacélokat az autógyárak profitjáért bármikor beáldozó Orbán Viktor – minden egyéb kellemetlenségük mellett – szépen, lassan felzabálják a bolygót. A jövő generációk örökségét áldozzák fel a pillanatnyi politikai és üzleti haszon oltárán.

A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az LMP volt vezetője.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!