Szilárda
-4 °C
3 °C

Bush bátorságot adott Magyarországnak

F SOS19890712009 v2
2018.12.04. 11:37
Az Egyesült Államok 41. elnöke, George H. W. Bush halálával a magyar múlt egy darabja is eltávozott. George Bush, Ronald Reagan utódjaként akkor lett elnök, amikor a második világháború utáni történelem legnagyobb európai kataklizmája, a kelet-közép-európai rendszerváltás zajlott. Borhi László történész írása.

Bush hatalmas tapasztalattal felvértezve követte jelentős republikánus elődjét, korábban kongresszusi képviselőként, ENSZ nagykövetként, a CIA elnökeként, majd Reagan alelnökeként is szolgálta hazáját. A republikánus párt hagyományosan kiállt a Szovjetunió visszaszorítása és a bolsevik politikai rendszerek felszámolása mellett. Eisenhower tábornok a felszabadítás programjával került az elnöki székbe 1952-ben. Ronald Reagan a fal lebontására szólította fel a Szovjetuniót. Ám sem Reagan, sem utódja Bush nem volt gátlástalan. Nem akartak politikai hasznot húzni hidegháborús ellenségük gyengeségéből, nem akarták kiprovokálni a reformista szovjet vezetés bukását vagy a közép-európai kis államok ismételt szovjet megszállását.

Bush tanult az 1956-os magyar tragédiából. Politikai ösztöne, történelmi tapasztalata, bölcs óvatossága visszafogott politikára ösztönözte. Nem volt könnyű helyzetben, elnökségét kül- és belpolitikai nehézségek szegélyezték. Amerika meggyengülőben volt, veszélybe került a közel-keleti stabilitás, kikezdték az atlanti szövetségi rendszer létjogosultságát. Bush a külpolitikai realizmus megtestesítője volt, aki hasonló beállítottságú munkatársakkal vette magát körül.

Fő szempontja nem a demokrácia nemzetközi elterjesztése volt, hanem az amerikai erő és lehetőségek számbavételével a nemzetközi rend biztosítása. Ha lehet politikai, ott, ahol kell és lehet, katonai eszközökkel. Nem utópisztikus illúziók vezérelték. Nem törekedett más régiók destabilizálására, az amerikai külpolitika céljainak mások rovására történő megvalósítására. Tisztelte politikai partnereit és megtalálta a közös hangot Gorbacsovval a cél, a hidegháború lezárása és a nukleáris fegyverek leszerelése érdekében.

Varsóba és Budapestre Reagan tanácsadójának javaslatára érkezett, hogy kimutassa támogatását az átalakuláshoz. Nem hozott magával látványos politikai programot, sem pedig bőséges gazdasági támogatást. Kossuth téri beszéde mégis azt a benyomást keltette, hogy Amerika teljes erejével a magyarok és más kelet-közép-európaiak szabadságvágya mögött áll. Bátorságot adott. A politikában gyakran fontosabb, hogy mi látszik belőle, mint a valóság. Bár az ellenkezőjét állította, az elnök számára továbbra is a Szovjetunió volt a meghatározó szempont, és nem annak európai szövetségesei. Nem akart olyat tenni, ami árthat Gorbacsovnak, hiszen tudta, ha ő bukik, vele együtt buknak Kelet-Európa álmai. Nem akart újabb 1956-ot.

Sokan óvatosnak, talán túlságosan is óvatosnak ítélik politikáját, mások szerint azzal, hogy nem provokálta a Szovjetuniót, többet tett a szabadságért, mintha aktívabban fellépett volna érte. Mindvégig bölcsesség és visszafogottság, a kompromisszum keresése irányította politikáját. Nem avatkozott be, de Moszkva tudtára adta: csak akkor számíthat Amerikára gazdasági agóniája közepette, ha elengedi a kelet-európaiakat. Tartott attól, hogy a gyors belpolitikai változás, ami Lengyelországon és Magyarországon lezajlott, nem aknázza-e alá a kontinens stabilitását. A kontinens újraegyesülése azonban nélküle aligha történhetett volna meg. Míg szövetségesei nem látták szívesen Németország újraegyesülését, Bush egyértelműen Kohl kancellár mögé állt ebben a kérdésben, és döntő hatalmi támogatást nyújtott abban, hogy a szovjet vezetés hozzájáruljon az egységes német állam létrejöttéhez, ráadásul a NATO keretein belül.

Az ő elnöksége alatt született meg az a gondolat, hogy Magyarországot és a többi volt szocialista országot be kell vonni Amerika védelmi ernyője alá. Paradigmaváltás volt ez az amerikai külpolitikában és térségünk stratégiai helyzetében egyaránt. A történelemben először vállalta demokratikus katonai nagyhatalom a Németország és Oroszország között elterülő térség függetlenségének szavatolását. Bush partnerként kezelte az újonnan szuverénné vált országok vezetőit. Hosszas beszélgetéseket folytatott Antall Józseffel is, aki megoszthatta vele elképzeléseit a régió jövőjéről és a világpolitikáról. Bush üzenete a Varsói Szerződés volt tagállamainak az volt, hogy a NATO tagság az egyetlen út számukra, ami egyezett Antall elképzelésével.

George W. H. Bush Magyarország és a magyar függetlenség barátja volt, akinek tevékenysége pozitívan befolyásolta az ország sorsát.

A cikk szerzője Borhi László történész (Indiana University Bloomington / MTA BTK Történettudományi Intézete)

Borítókép: Budapest, 1989. július 12. Id. George Bush amerikai elnök és felesége, Barbara Bush Magyarországon tanuló amerikai diákokkal találkozik a budai Várban. MTI Fotó: Soós Lajos

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!