Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Pontszámítási „komédia”

2019.11.22. 04:53

Az idézőjel használata különösen indokolt a címben, hiszen az egyetemi felvételikről döntő pontszámítás gyors változásai nem sok érintett arcára csaltak felhőtlen mosolyt. Mielőtt az utóbbi félév fejleményeiről szólnánk, vissza kell mennünk 2014-re; ekkor írta elő a kormány a felvételiről szóló rendeletben, hogy 2020-tól – tehát hosszú felkészülési idő után – csak az kerülhet be a felsőoktatásba, aki középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, és legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz.

A felvételi pontok kiszámítása

Az egyetemi felvételin maximálisan 500 pont szerezhető. Ez a következő elemekből áll össze:  
  1. tanulmányi pontok (a középiskolai és érettségi eredmények, maximum 200 pont),
  2. érettségi pontok (a szakon meghatározott két tantárgy érettségi eredménye, maximum 200 pont),
  3. többletpontok (maximum 100 pont például nyelvtudásért, versenyeredményért, emelt szintű érettségiért stb.)

Az alapképzésre és az osztatlan mesterképzésre jelentkezők felvételi összpontszámát nemcsak a tanulmányi pontok, az érettségi pontok és a többletpontok összeadásával lehet kiszámolni, hanem az érettségi pontok kétszerezésével is, amihez hozzáadják a többletpontokat. 

E szabályozásnak logikus következménye, hogy – amint a jogszabály egyértelműen ki is mondta – csak a második emelt szintű érettségi után jár 50 többletpont, valamint az, hogy – bár ez pontosan így nincs a rendeletben – csak a második nyelvből tett nyelvvizsga adhat többletpontokat (a középfokú 28-at, a felsőfokú pedig 40-et).

Így aki 2020-ban vagy az után felvételizve a maximális 100 többletpont jelentős részét meg akarta szerezni (sok képzésre e nélkül nincs esély bekerülni), az úgy számolt, hogy a második emelt szintű érettségi után járó 50 pont mellett a nyelvtudásért adható legfeljebb 40 pontot egy második nyelvből tett felsőfokú nyelvvizsgával vagy a második és harmadik nyelvből tett középfokú nyelvvizsgákkal tudja begyűjteni.

Aztán 4-5 év alatt kiderült, hogy könnyebb a jogszabályba követelményeket írni, mint úgy megszervezni a közoktatást, hogy a középiskolások döntő többsége legalább egy nyelvből középszintű nyelvtudást szerezzen az érettségiig.

Ahogy közeledett 2020, úgy erősödtek fel azok a félelmek, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt rengeteg fiatal szorul majd ki a felsőoktatásból, és több intézmény, képzés lehetetlen helyzetbe kerülhet, mert drasztikusan csökkenni fog a hallgatók száma.

Sokáig úgy tűnt, hogy ezek az érvek nem befolyásolják az oktatási tárcát, és marad a nyelvvizsga mint bemeneti követelmény. Erre utalt az is, hogy 2019 júniusában a Nemzeti Pedagógus Kar honlapján „kérdés-felelet” formában tette közzé az EMMI a 2020-as pontszámításra vonatkozó jogszabály-értelmezését.

Ennek leglényegesebb és legmeglepőbb része, hogy a nyelvtudásért adható pontok megszerzéséhez nem kell az alapkövetelményen felüli további nyelv ismerete, hanem elegendő, ha egy nyelvből két külön nyelvvizsgát tesz a felvételiző. Ez az Alaptörvényben is említett „józan ésszel” szemben álló, nem a nagyobb tudást, hanem az adott tudásról kiállított több papírt honoráló értelmezés – legalábbis a felvételi szempontjából – teljesen feleslegessé tette a második és harmadik nyelv tudásának megszerzésére fordított erőfeszítéseket.

A minisztériumi állásfoglalás ismeretében az lett a racionális lépés, hogy akinek egy nyelvből megbízható tudása volt, az ebből a nyelvből – rászánva pár tízezer forintot – két vizsgáztató szervezethez ment el bizonyítványt szerezni, vagy a már meglévő nyelvvizsga mellé letett még egyet. 

Eltelt majd félév június óta, és már csak ennyi van vissza a jövő évi érettségi vizsgákig, amikor november elején kiderült, hogy a kormánynak a felsőoktatásért most felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatára hozott döntése alapján mégsem lesz 2020-ban felvételi követelmény a középfokú nyelvvizsga. Így természetesen ablakon kidobott pénz és energia mindaz, amit az EMMI júniusi jogértelmezése alapján az ugyanazon nyelvből letett második nyelvvizsgára fordítottak az diákok.

Az ITM államtitkára, Schanda Tamás azonban néhány nappal ezelőtt az Eduline-on megjelent nyilatkozatában nemcsak a nyelvvizsgák fontosságát és az értük kapható többletpontok jelentőségét hangsúlyozta, de „kitért arra is: a szintén felvételi feltételként előírt egy emelt szintű érettségi továbbra is megmarad. A szabályokat pontosítják, és már az első ilyen vizsgáért jár 50 pluszpont, akkor, ha 45 százalékos eredményt ér el a diák. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni.”

Az államtitkár azonban a lényeget kissé elkenve fogalmazott; a „pontosítás” ugyanis ténylegesen érdemi módosítást jelent. 2014 óta mindenki úgy tudta (még a júniusi EMMI állásfoglalás is), hogy 2020-ban az első emelt szintű érettségiért nem jár többletpont, most pedig kiderül ennek ellenkezője.

Felmerülhet persze, hogy nincs semmi probléma ezzel a változtatással, hiszen minden felvételiző megkapja az 50 pontot. Valójában azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Hiszen a kormány 2014-es döntése alapján sokan úgy számoltak, hogy a két emelt szintű érettségivel (ami például az orvosi egyetemeken kötelező) megszerezhető 50 többletpont mellé célszerű nyelvvizsgákkal még 40 pontot szerezni akkor is, ha a nyelvtanulásra fordított idő miatt az érettségi tárgyakon esetleg veszít is 10-20 pontot.

Most ők azzal kénytelenek szembesülni, hogy nyelvtudásuk után egyáltalán nem fognak többletpontot kapni, mert a két emelt szintű érettségi már mindenkinél kimeríti az összesen szerezhető 100 többletpontot. Kérdés persze, hogy miért akarja a minisztérium ezt a változtatást. Feltételezhetően azért, amiért visszakozik a nyelvvizsga felvételi feltételként történő alkalmazásától is; mert több intézményben jelentősen csökkenne a hallgatók száma, ha nem változtatnának a szabályokon.

A diákok elég széles köre ugyanis eddig 70-75 százalékos középszintű érettségikkel, összesen 280-300 ponttal bekerült az alacsony ponthatárú képzésekre. Ők a sokkal nehezebb emelt szintű érettségin 20-30 ponttal kevesebbet szereznének, és vélhetően a 280 pontos általános felvételi határ alá csúsznának.

Ha viszont – és erre utal az államtitkár nyilatkozata – már a 45 százalékos első emelt szintű érettségi – az 50 többletponttal együtt – 95 pontot ér, akkor nem áll fenn ez a veszély. Kicsit kisarkítva: e változtatás azoknak a fiataloknak segít, akik az 5 éve ismert jogszabályi követelményeknek (egy emelt szintű érettségi és legalább 280 pont) nem tudnának megfelelni, és azokat sújtja, akik komolyan vették és a lehető legjobban kívántak eleget tenni e követelményeknek.

Ráadásul az államtitkár által ismertetett helyett lehetne olyan változtatás is, amely nem tenné fölöslegessé a diákok egy részének erőfeszítéseit, és egyben segítené, hogy ne csökkenjen a felsőoktatásba kerülő diákok száma. Ehhez elég lenne – a kötelezően előírt emelt szintű érettségire tekintettel – csökkenteni az általános felvételi ponthatárt (pl. 250 pontra).

Így talán elkerülhető lenne az is, hogy a felnőtt életüket éppen csak megkezdő fiatalokban megerősödjön a gondolat: a jogszabályokat nem érdemes komolyan venni, úgy sem jelentenek semmiféle kiszámíthatóságot, azokat bármikor megváltoztathatják.