Mosoly vs. KRESZ

Mostanában biciklivel járom a várost, így annak tempóját nem annyira a közlekedési lámpák fényei határozzak meg számomra, inkább az autók motorzúgásának felerősödése, a gyalogosok indulása és megtorpanása. Néhány hete mégis felfigyeltem rá, hogy valami egy kicsit megváltozott.

Úgy éreztem, rám mosolygott a lámpa. Már indultam is, egy pillanatra elgondolkodtam, aztán tekertem a pedált. Igen, először észre sem vettem. Mosollyal kezdődött a nap. Magamban én is elmosolyodtam, aztán a mellettem álló autóra néztem, ahonnan visszamosolyogtak rám. (Amikor az autós utolérte a biciklim...)

Fő utca

A KRESZ előírja, milyen legyen a közlekedési lámpa formája, színei, s miután a főváros az elmúlt héten hivatalosan is értesült a mosolygó lámpák létezéséről, hamarosan el kell tűntetnie őket a lámpákról. Pedig annyira jó volna megtartani! De a KRESZ jelenleg érvényes előírásai miatt ma tehetetlenek vagyunk. Ha be akarjuk tartani a törvényeket, nincs más választásunk. Egyelőre!

Mert ha van egy rossz szabály, azon akár változtatni is lehet. Számos európai példa van arra, hogy nem muszáj ragaszkodni a régi megoldásokhoz, ha van jobb, barátságosabb, emberibb. Berlinben a lámpák alakot öltöttek, és a város jelképéve váltak. Nem egy nagyvárosban - pl. Bécsben - merült fel a gondolat, hogy a táblákat meg kellene változtatni: kicserélni a sétáló férfit nőre, copfot rajzolni a gyalogosnak, vagy az öreg néni helyett szatyrot cipelő idős bácsit kellene odarajzolni. A berlini példa sikeres, Bécs egyelőre elakadt a bürokrácia útvesztőiben.

Kérdezik tőlem, miért pont smiley? Miért nem más? S hogy akkor ezután szeretném-e, hogy a Főváros fessen mosolygó arcokat a lámpákra? S mi lesz akkor a civilekkel? Nem fognak megsértődni? Szóval a kérdés, és a válasz egyértelműnek tűnik a politika, a politikus csak elronthatja a városlakók örömét. Mert vagy letörli, és eltünteti az arcokat, elvéve ezt az apró, reggeli örömöt az itt élőktől. (Pedig csak a kötelességét teljesíti, miután hivatalosan tudomására jutott, hogy a KRESZ-ben előirt lámpák alakja megváltozott, s így a törvény betűje szerint veszélyezteti a balesetmentességet...)

A másik lehetőség, hogy a gondolat élére áll. S festeni kezd. (Miből is? Honnan veszünk el erre pénzt? Jön majd a következő kérdés.) Ez sem problémamentes, akár az utcaművészeket is sértheti egy ilyen döntés. Elkezdődik egy vita, hogy miért pont mosolygó arc, amikor lehetne inkább turul vagy kicserélhetnénk a sárgát fehérre.

Ahhoz, hogy se ezt, se azt ne tegyük, hanem csak engedjük, ugyanúgy a KRESZ módosítására van szükség, s szerintem ez az út. Mert miért is ne hagynánk a mosolyt az utcákon? Miért is ne támogatnánk a vidám, kedves kezdeményezéseket? Miért is törölnénk le ezt a kis jelet a lámpákról, ami azt jelzi, hogy laknak a városban olyanok, akik többet szeretnének ebből látni az utcákon?

Köztük vagyok én is. Jó lenne, ha ez a mosoly Budapest egyik jelképévé válhatna.

John Emese, a Fővárosi Közgyűlés SZDSZ-frakciójának vezetője

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!