Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Törzsi viszály a természettudományos oktatásban

2008.07.15. 11:17

A természettudományos nevelés megújítása a világ vezető országaiban, így vagy úgy, már végbement. Magyarországon „dzsungelharc” folyik, hol itt, hol ott lőnek, robbannak petárdák, a megszokott törzsi viszálykodás zajlik, ezzel jól elkerülhetőek az átgondolt, összefogott lépések. Az Index Ütött a fizika, a kémia és a biológia órája című cikkében is jelzett ellentmondások, ellentétes vélemények is mutatják a helyzet „magyaros” kuszaságát.

A budapesti Közgazdasági Politechnikum természetismereti munkacsoportjának vezetője vagyok. Ebben a középiskolában 17 éve folytatunk integrált természettudományos nevelést, kutatjuk és fejlesztjük ezt a területet. Részt vettem a Nemzeti alaptanterv, a biológiaérettségi-követelményrendszer és különféle tantervek, tananyagok kidolgozásában, így jól ismerem ezt a területet.

A hazai pedagógus társadalom Szent Grálját az óraszámok jelentik. Ebbe kapaszkodnak a változási kihívásokat és megoldási módokat nem ismerő kollégák. Ezt főként státuszféltésből teszik, miközben a lényegi, tartalmi, módszertani kérdésekről szó sem esik. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének leköszönő elnöke szerint mintha a tanulási teljesítmény csak az időtől függne, más tényezője nem lenne.

Ez biztosítaná további lemaradásunkat a világtól.

Pedig a tartalom és a módszer legalább annyit számít. Az órakeretekbe mereven kapaszkodó tanártársak azt remélik, hogy ezekhez sem kell majd hozzányúlni, így elkerülhető az önképzés, képzés, a saját gyakorlat megváltoztatása. Ez biztosítaná további lemaradásunkat a világtól.

Az iskolánkban folyó integrált természettudomány tantárgy összes tankönyvét magunk írtuk, kidolgoztuk a vizsgáit és mértük az eredményességét is. Beszámolók és eredmények itt, itt és itt olvashatók. A közel fele óraszám ellenére a gimnáziumi átlag fölött teljesítünk, miközben tanulóink (attitűdmérések szerint) jobban kedvelik a természettudományos tárgyat.

A cikkben jelzett összesen heti 6 fizika, kémia és biológia óra egyébként a középiskola egyik évfolyamán sem áll rendelkezésre, mivel nem mindegyik tantárgy van jelen minden évfolyamon. Lényeges szempont lehetne az egy tanár által tanított gyerekszám és a heti találkozások száma, ami a jelenlegi szaktárgyi rendszerben akadályozza a korszerű, tanulóközpontú pedagógiai módszerek alkalmazását.

A természettudomány tantárgyban (ezt a nevet fogadta el az Országos Köznevelési Tanács) ez lényegesen javulhatna. Iskolánkban heti 3-4 órában tanítja osztályonként egy tanár ezt a tárgyat. A minisztérium tervezete szerint egyébként az integráció miatt nem lehet óraszámcsökkenés. Ez elsősorban nem a tartalom, hanem a nevelési módszerek miatt fontos, így ugyanis juthat idő kísérletezésre, kutatásra, csoportmunkára és segítő értékelésre.

új meghatározása van ugyanis a természettudományos műveltségnek

Új tanulási elmélet van, új meghatározása van ugyanis a természettudományos műveltségnek, és természetesen új (iskolán kívüli) formái vannak a tanulók tudásszerzésének, és új szerepet kapnak a tanárok is a korszerű iskolákban. Mindezen szempontoknak be kell épülniük egy új, modern természettudomány tantárgyba.

Sok iskolában az 5-6. évfolyamon eddig a természetismeret tantárgy volt jelen, ami nem tévesztendő össze az integrált természettudományos oktatással. A természetismeret tantárgyban némi biológia és földrajz integrálódik, de emellett technika és egészségtan is el van különítve. Valódi integráció és korszerű tanulásszervezés a most elfogadott, nem szakrendszerű kerettanterv szerint lesz lehetséges.

A Magyar Biológiatanárok Egyesületének vezetője, Bán Sándor arra hivatkozik, hogy csak nagyon kevés országban alkalmazzák az integrált természettudományos oktatást. A Bán Sándor által említett számokról tudni kell, hogy abban olyan országok is vannak, ahol az oktatásügy még a hazainál is rigidebb és nagyobb tehetetlenségű. Én (dél)olasz, görög és lengyel iskolákban jártam, ott hírét sem hallották a pedagógiai modernizációnak, tanár- és tantárgyközpontú rendszer jellemző rájuk.

Az élenjáró országok közül, például az Egyesült Királyságban és több skandináv országban is van science tantárgy, de egy komplex rendszer részeként, a szaktárgyi képzéssel együtt. Nálunk sem a szaktárgyak ellen, hanem azokkal egy rendszerbe foglalva képzelhető el a természettudomány tantárgy, amelyet iskolatípusok, tanulócsoportok és évfolyamok szerint lehet alkalmazni vagy nem alkalmazni.

lehetetlenné teszi a szaktárgyi lobbik ellenállása

Arató Gergely szerint az integrált természettudományos oktatásnak a középiskola utolsó évfolyamán is szerepe lehet. Én az államtitkár véleményével szemben úgy látom: a természettudomány a képzés alapozása és általános műveltségi szakasza során előnyös, a továbbtanulási kimenetben szükség van a szaktárgyi rendszerre (is!). Angliában ezeken az évfolyamokon a science-tankönyvek mellett a hazainál magasabb követelményeket állító, színvonalas biology-, physics- és chemistrykönyvek vannak.

Jelenleg valóban elfogadhatatlan, hogy a 18 éves embereknek Magyarországon az anyagi világról, a környezeti és egészségi problémákról, a technikai rendszerekről szerzett tudásukról nem kell számot adniuk tanulmányaik végén. A cikkben említett természettudomány-érettségi azonban nem a természettudományos műveltség elvei szerinti követelményeket tartalmazza, hanem mintegy összesűríti a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz tartalmait, ezzel csak az igazán érdeklődő és jó képességű tanulók birkózhatnak meg.

Másmilyen érettségi vizsgára lenne szükség, ami valóban a természettudományos műveltséget méri. Ezt azonban lehetetlenné teszi a szaktárgyi lobbik ellenállása. Miért választaná egy bölcsésznek készülő diák pont a fizikát vagy a kémiát, annak életidegen, szaktudományos szemléletét?

A szaktárgyi érettségik anyaga ma erősen szabályoz, ugyanakkor érdekes módon alakultak ki a követelmények, amikor a „húzóbizottságok&zdquo; felsőbb utasításra kihúztak 20-25 százalékot. Az eredmény nem nevezhető átgondoltnak és elfogadhatónak, így például a biológiabizottságnak sem engedték a Bán Sándor által hiányolt új tartalmi követelmények beépítését.

elkeserítő az összefogás helyett tapasztalható egymásnak feszülés

Ha valaki követni akarja a világ vezető trendjeit (science literacy, social relevance, science for all, science-technology-society), akkor ki kell lépnie ebből a közegből. Angliában a természettudományos nevelés nemzet- és gazdasági stratégiai kérdés. Egy általam a helyszínen látott angliai fejlesztési rendszer és annak eredménye (21st Century Science és a Science Learning Centres hálózat) kiváló példát mutatnak a társadalmi összefogás és stratégiaalkotás sikerességére.

Állami és magán pénzekből megközelítőleg annyit költöttek a Science Learning Centres hálózat kiépítésére, mint hazánk egyéves oktatásfejlesztési költségvetése. Az új tanulási program kidolgozásában együttműködtek az egyetemi tudásközpontok (pl. York, Oxford), a média (BBC), a kiadók (Oxford University Press) és a technológiai fejlesztő cégek. A tanárok és technikai segítő asszisztenseik bentlakásos és „in service” tréningeken vehetnek részt ezekben a high-tech központokban.

Jó, ez nem Magyarország, de elkeserítő az összefogás helyett tapasztalható egymásnak feszülés az egyébként a témát sem alaposan ismerő, az elemzéseket nem követő véleménymondók között.

(A szerző természettudomány-tanár)