Ki cenzúrázza a netet a gyereknek?

Re: MTE-kerekasztal a tartalomszűrésről

Állítólag Nemes Dániel, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének az internetes tartalom jogi szabályozásának aktuális kérdéseiről tartott kerekasztal beszélgetésen, az alábbiak mellett érvelt:

"Nemes igen erős állami szerepvállalást sürgetett, és kiállt azon nézete mellett, hogy a gyermekek biztonságos internetezését nem lehet a szülőkre bízni. Megjegyezte még, hogy a központi, hozzáférés-szolgáltatói oldalon sokkal hatékonyabb tartalomszűrést lehet megvalósítani."

Kedves Cyd[%], (vagy szimplán %,, vagy ahogy éppen hívnak), megértelek, hogy te momentán egy esetlegesen kutyának sem kellő, internetes szűrőprogram hazai forgalmazása kezdeti nehézségeinek a problémáival küzdesz. Abban sem találok semmi kivetnivalót, hogy a business modelledben kitüntető szerep jutott a nagy szolgáltatók (és esetleg az állam) pénzeinek lecsapolásában, és az sem probléma, ha ehhez állami hátszelet is vársz. Másoknak is sikerült, miért ne sikerülhetne neked is, sok szerencsét hozzá.

Hitem szerint a gyermekek internetezése, és ennek szülői szabályozása, szigorúan gyermeknevelési kérdés. Amely, ha belül marad a családjog által szabályozott törvényi kereteken, magánügy. A magánügy összetett szó, amely első tagjának jelentését ideje lenne kikeresned a szótárból, amennyiben még nem ismernéd. Azaz, mint szülő (szigorúan e pluribus unum) szeretném felhívni a figyelmedet, hogy más emberek gyereknevelési szokásaihoz semmi közöd. Nagyon nem érdekel, hogy neked mi a búbánatos elképzelésed van a gyermekek biztonságos internetezéséről, de ezt leszel szíves a saját életedben megvalósítani, és engem, valamint az összes többi, ebből nem kérő szülőt kihagyni belőle.

Tovább megyek, és szeretném felhívni figyelmedet, hogy a pillanatnyi pozíciódban, még kinyilvánítani sincs jogod azon véleményed, hogy mit lehet szülőkre (mindre, az összesre) bízni, és mit sem. Kimondva a frankót, álláspontod hangsúlyozását különösen undorítóvá teszi, hogy internetes szűrőprogram forgalmazójaként teszed.

Azt, hogy véleményed milyen erkölcsi, világnézeti alapra épül közöm nincs, hagyjuk. Én a kínai és amerikai modell ötvözetére épülő, és ennek megvalósításából fakadó, pártállami időket idéző, paternalista gondoskodásból egyáltalán nem kérek. (Akkor sem kérek belőle, ha ehhez esetleg nem kevesen tapsolnának.) Mondom ezt annak tudatában, hogy téged még az általános iskola alsó tagozata környékén érthetett utol a rendszerváltás, és esetleg a történelem órákat elbliccelvén nem lenne tudomásod az idők, és a rezsim változásáról.

Ha tényleg aggasztanak (elnézést, de ezt kétlem) a gyermekjogi kérdések, akkor a jövőben legyél szíves család- és gyermekjogi terén kifejteni áldásos tevékenységed, ott van például a családon belüli erőszak problémája, hogy csak egyet mondjak. Még akkor is, ha ennek anyagi jövedelmezőségével szemben netán averzióid lennének.

Üdvözlettel,
tszalay