Február 14. Bálint, avagy Valentin napja a szerelmesek - valamint sokak szerint a virág- és ajándéktárgyárusok - ünnepe. A Velvet ez alkalomból olvasóitól gyűjtött történeteket, amelyekből kiderült, a szerelem akár a legváratlanabb helyekről és öltözékben is érkezhet.

Szent Valentin (Szent Bálint) ünnepe már 496-tól szerepelt a naptárakban, de az Európában és Amerikában már régóta elterjedt "Valentine's Day" mai formája csak az 1990-es években kezdett meghonosodni, majd vált egyre népszerűbbé Magyarországon is. Egyes összeesküvés-elméletek szerint az egészet a világméretű virág- és ajándéktárgyárus-lobbi találta ki, mivel ilyenkor a virágcsokroktól az kisebb-nagyobb ajándékokig szokás valamivel meglepni szeretteinket, bár ennek ellentmond, hogy már a pogány természetkultuszban, valamint a római kori népszokások és a keresztény hit hagyományai közt egyaránt találunk a Valentin-napnak megfeleltethető ünnepeket.

A Bálint-nap eredete valószínűleg a pogány Lupercalia nevű termékenységünnep "keresztényesítésére" vezethető vissza. Bár a Bálint-nap egyre több országban vált közkedvelt ünneppé, legnagyobb kultusza mégis az angolszász területeken, valamint Franciaországban és Belgiumban van, ahol Bálintot, avagy Valentint a különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjévé kiáltották ki.

Mivel a Velvet nem talált bizonyítékokat a virágárus-lobbi aknamunkájára, így inkább arról kérdeztük meg olvasóinkat, hogyan ismerkedtek meg szerelmükkel. A beérkezett történetek közt volt vicces, meglepő, és teljességgel mindennapi is, amikből végül azt a következtetést vonhattuk le: a szerelem jöhet boxeralsóban, interneten, vagy akárhogy.

Szívdöglesztő boxeralsó

Mónikában például két éve a Tisza-parton, strandolás alkalmával lobbant fel a szerelem. A másik féllel ekkor már ugyan két éve ismerték egymást "csak akkor nem alakult ki komolyabb", ezúttal talán az játszhatott fontos szerepet az érzelmi fellángolásban, hogy a folyóparti újratalálkozásnál levélírónk bikiniben, szerelme tárgya pedig boxeralsóban pompázott. Bikinis levélírónk mindenesetre azóta is "boldog, harmonikus, kiegyensúlyozott kapcsolatban" él a szívdöglesztő boxeralsó tulajdonosával.

Villámrandi a beugróval

Piroska a véletlennek köszönheti párkapcsolatát: hirtelen ötlettől vezéreltetve ugyanis az interneten regisztrálta magát egy villámrandira. Az ilyen szervezett ismerkedéseken 10 fiút és 10 lányt "sorsol" ki a szervező cég, mindenkinek 10 perce van arra, hogy beszélgessen a többi delikvenssel, és akik szimpatikusnak találják egymást, a randevú végén a szervezőkön keresztül megkaphatják beszélgetőtársuk telefonszámát. Piroska az első lendület elmúltával már nem találta olyan jó ötletnek a dolgot, de addigra már visszaigazolták a jelentkezését: "Rettenet hülyén éreztem magam, kínomban vihogtam a szitun, de aztán győzött a kíváncsiság: nehogy már ne tudjak egy ilyet végigcsinálni!" Piroska tisztességesen végig is csinálta a programot, minden a várt - diszkréten unalmas - mederben folyt, amíg le nem ült az asztalához Norbi.

"Akkorra már nagyon untuk a szia-hogyvagy-mitdolgozol-hovájártálsuliba-miahobbid-vantesód kérdéskört, úgyhogy nekiálltunk marhulni. 15 percen keresztül röhögtünk, és - a klisé szerint - tényleg olyan volt, mintha már jó ideje ismernénk egymást. Felszabadultak voltunk, és kissé idétlenek. A lényeg az, hogy egy hét múlva már együtt laktunk, amit két hónap múlva eljegyzés, és öt hónap múlva házasság követt."

Ők másfél éve vannak együtt, és bár sokan szkeptikusak voltak ezzel kapcsolatban, mindketten úgy érzik, az idő majd őket igazolja. A történet különös báját az adja, hogy a randira különösebb meggyőződés nélkül bejelentkező Piroska Norbi személyében szintén nem egy randevúra vágyó delikvenst talált meg: a fiú ugyanis csak a szervező egy ismerőseként volt jelen, mivel nem lett volna meg a fiúk létszáma, ha nem jön el.

Csetelj az anyóssal

Attila az internetes ismerkedési történetével még nem is volna igazán kirívó példa, hallottunk már neten szövődött szerelmekről, amelyek jó véget értek. A külföldön dolgozó fiatalember története azért lóg ki a sorból, mert ő a chaten jövendőbeli anyósával ismerkedett meg először. A hosszú beszélgetések során derült ki végül, hogy a hölgy lányai közül az egyik szintén Amerikában, Attilától mindössze kétórás repülőútnyi távolságban dolgozik. A mama szorgalmas közbenjárására a fiatalok először ICQ-n, majd telefonon ismerkedtek meg, a személyes találkozót követően pedig "igen hamar összejöttek". Attila végül egy romantikus Las Vegas-i esküvővel lepte meg kedvesét, és örömmel számolt be arról is, hogy bár feleségét Ildikónak hívják, "nagy elődömmel ellentétben sikeresen túléltem a nászéjszakát". Azóta hat év telt el, és a pár két héten belül várja második gyermekét - mindehhez a Velvet ezúton is gratulál nekik.

Háromszög-történet

A történetek közt akadt azért bonyodalmakkal terhelt is. Egy 29 éves, befektetési cégnél dolgozó olvasónk például - elvei ellenére - egy ügyfelébe szeretett bele, de nem is ez volt a fő probléma. A kezdeti bizonytalankodások után kiderült, hogy a érzés kölcsönös, ám a férfiról közel félévi randevúzgatás után egy közös ismerős árulta el, hogy van egy barátnője is. A döntési helyzetbe került udvarló végül olvasónkat választotta: "Annyit mondott, hogy tudta: ha előbb közli velem, nem megyek bele ebbe a kapcsolatba... így viszont beleszerettem, és tudta, hogy ki fogok mellette tartani. Így is tettem." - írja a lány, aki azóta boldogan él lovagjával. Az elhagyott barátnő véleményét nem ismerjük.

A fiatal tanárnő

Rendhagyó történet volt még az ifjú tanárnő és egykori középiskolás diákjának esete: "Jóval a ballagás után is tartottam a kapcsolatot a diákjaimmal, együtt jártunk túrázni, nyaralni és bulizni is." - írja Lívia, aki egykori tanítványának eleinte csak ügyes-bajos szerelmi ügyeiben adott tanácsot, később azonban egyre közelebb kerültek egymáshoz. "A dolog érdekessége, hogy 10 év van közöttünk, és ez így nem volt egyszerű dolog. Az emberek bigottak, főleg egy kis faluban hat szenzációnak, hogy a tanár néni és a volt diákja összejön. Akkoriban sokat bőgtem, de kitartottunk mind a ketten. Időközben befejeződött a válásom, márciusban már az ötödik évfordulónkat fogjuk ünnepelni, és három éve már együtt is élünk."

Eredetmítoszok

A Bálint-nap pontos eredetét, névadó szentjének történetét több legenda övezi, az ünnep több kultúrkörben gyökerezik. A pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyománya egyaránt nyomot hagyott benne. A korai társadalmakban a termékenység ünnepe szorosan kötődött a természeti jelenségekhez; február közepe a madarak párosodási időszakának kezdete a mérsékelt égövön, ez a megfigyelés lehetett a hiedelem alapja, hogy e nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak. Legősibb formája az ókori Rómában február 15-én tartott Lupercalia, a Faunus istennek szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnep volt.

Az első ismert Bálint-napi üdvözlőkártya ma a British Múzeumban látható. Ipari méretekben először 1840-ben az Egyesült Államokban Esther Holland dobott piacra képeslapot, őt nevezik "a valentine-ok anyjának".

A szerelmesek napjáról a világ számos táján a hagyománytól eltérően emlékeznek meg: Dél-Koreában és Japánban például csak a nők adnak ajándékot, s a férfiak mindezt a "Fehér napon" viszonozzák. Az olaszországi Terni városában hagyomány, hogy a szerelmesek napjának előestéjén egész Itáliából érkeznek ide párok és a város bazilikájában San Valentino sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket.