Hortenzia, Gergő
8 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Ha csak 100 ember élne Magyarországon

Közel 10 millióan élünk Magyarországon, de vajon hogy nézne ki a társadalmunk, ha csak 100 ember élne itt? Hány lenne férfi és hány lenne nő? Hány lenne gyerek? Hányan laknának községekben? Hánynak lenne diplomája? Hány szavazna a Fideszre? Hány lenne, aki kevesebb, mint 65 ezer forintból kénytelen élni havonta? Hányan beszélnének bármilyen idegen nyelvet? Izgalmas adatokat mutatunk 100 emberre vetítve a magyarokról, elsősorban a KSH Mikrocenzus adatait felhasználva. A módszerünk az volt, hogy ahol létezett a teljes népességre vonatkozó adat, ott azt használtuk, ahol pedig csak a felnőttekre vagy egy meghatározott életkori csoportra volt csak adat, akkor azt vetítettük le a potenciális 100 főre.

Az adatok pontos forrásai

  • nem: KSH Mikrocenzus 2016
  • életkor: KSH Mikrocenzus 2016
  • lakóhely: KSH Mikrocenzus 2016
  • családi állapot: KSH Mikrocenzus 2016 - 15 év felettiek körében
  • vallás: KSH Népszámlálás 2011 és társadalomtudományi becslés (a zsidóknál)
  • foglalkoztatottság: KSH Mikrocenzus 2016
  • nyelvtudás: Eurostat 2011 - 25-64 év közöttiek
  • iskolázottság: KSH Mikrocenzus 2016 - 7 év felettiek körében
  • anyagi helyzet / szegénység: TÁRKI Háztartás Monitor 2015
  • nettó jövedelem: KSH jövedelmi tizedek 2017
  • etnikai származás: KSH Mikrocenzus 2016 és társadalomtudományi becslések
  • túlsúlyosság: OECD Health 2013 - 15 év felettiek körében
  • dohányzás: KSH 2014 - 15 év felettiek körében
  • krónikus megbetegedések: KSH 2014 - 15 év felettiek körében
  • depresszió: KSH 2014 - 15 év felettiek körében
  • internetezés: KSH 2018 - 16-74 év közöttiek körében
  • facebookozás: Internet World Statistics 2018
  • pártpreferencia: Závecz Research 2019, 18 év felettiek körében

    Frissítés: Videónk megjelenése után a KSH pontosítást küldött a szegénység, anyagi helyzet mutatóval kapcsolatban. Mi a Képbehozó videóhoz a TÁRKI Háztartás Monitor kutatását (2015) használtuk fel, de a KSH azt írja, náluk a szegénység mérésekor egészen más adatok jöttek ki, amelyek szerint a magyar társadalomban sokkal csekélyebb a szegénység. A KSH adatait validálja az Eurostat. Míg a TÁRKI (eltérő módszertannal végzett kutatáson alapuló) adata szerint 2015-ben egy hetes nyaralást nem engedhet meg magának a magyar lakosság 65%-a, a KSH adata szerint 2015-ben  egy hetes nyaralást nem engedhet meg magának a magyar lakosságnak 51%-a (2017-ben pedig mindössze 43%-a). Továbbá a TÁRKI 2015-ös vizsgálata szerint váratlan kiadást nem tud fedezni a lakosság 68%-a, a KSH adata ugyanebben az évben 51%, 2017-ben pedig már csak 33%. A hivatal és a kutatóintézet tehát meglehetősen eltérően méri a szegénységnek/anyagi helyzetnek ugyanazon mutatóit. A nyilvánosan hozzáférhető módszertani leírások szerint a TÁRKI Háztartás Monitor kutatása 2000-3000, a magyar népességet reprezentatívan leképező magyar háztartás válaszaiból von le következtetéseket a szegénységre/anyagi helyzetre vonatkozóan, a KSH pedig 9500 háztartás alapján.