|
|
ÁkosAz Ákos-típusú probléma nyomában2000. 10. 27., 16:55 | Frissítve: 2000. december 15., péntek 14:55
Mint a Hűség című vadonatúj Ákos-lemez kritikájában is említem, nem tartozom a magyar popsztár hívei, sem ellenei közé. Számomra Ákos munkássága csak annyiban érdekes, hogy zenei újságíró lennék vagy mi, és ha úgy alakul, mint most is, akkor foglalkozom vele. Korábban persze velem is előfordult, hogy baráti körben mondtam rá ezt meg azt, de ez is csak addig tartott, míg nem sikerült vele egy ízben hosszasan elbeszélgetnem. Rá kellett döbbennem, hogy előítéletem vele szemben megalapozatlan, mert amellett, hogy hatalmas egóval bír, értelmes, gondolkodó ember. Komolyan veszi magát, amiről és ahogyan énekel, hisz a zenéjében, a dalaiban, kamuzás tehát kizárva, szerintem belefér, hiteles a csávó. Hajlamos vagyok elfogadni őt és beismerni, hogy igenis fontos szerepe van a magyar könnyűzenei életben. Hogy miért, arra is kitértünk Ákossal újabb eszmecserénk során. wanted: Bevezetésképpen kezdjük talán az új lemezzel, mely két meglepetést is tartogat a hallgató számára. Az egyik, hogy ez az első lemezed, melyet szinte teljesen egyedül készítettél. A másik dolog pedig a bő lére eresztett elektronika.
wanted: A borítóval nem nagyon tudtam mit kezdeni, számomra túlontúl eklektikusra sikeredett: New Age, Terminátor, Dobberman, Mátrix. De mi volt a cél? -A borító csupán egy időjáték: a '80-as években divatos jövőkép felmelegítése volt a cél. Mad Max, Szárnyas fejvadász, ezek. Formai játék, de ennek nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani. Ugyanakkor elmondható, hogy ekkora energiát Magyarországon nem szoktak lemezborítókba fektetni. Nagy túlzással úgy fogalmazhatnék, hogy a borító kedvéért leforgattunk egy filmet.
...folytatás a wanted novemberi számában! Kapcsolódó anyagok |
hirdetés
|