Orsolya
7 °C
19 °C

Nem bírja a málnás szaloncukrot a magyar

2015.12.15. 17:47
1 hozzászólás

A december hagyományosan erős forgalmat jelent a kiskereskedelemben, a háztartások az átlagos havi költésüknél mintegy 20 százalékkal többet fordítanak ilyenkor élelmiszerre és háztartási vegyi árura. Ez azt is jelenti, hogy a családok éves napi fogyasztási cikkekre szánt kiadásaik 10 százalékát az év utolsó hónapjában hagyják az üzletek kasszáinál, közölte a GfK.

A karácsony a hipermarketeknek hoz a legtöbbet, ugyanakkor a többi csatorna forgalmára is jó hatással vannak az adventi előkészületek. Az élelmiszer és háztartási vegyiáru-piacon ebben a hónapban értékesítik az üzletek az éves forgalom 10 százalékát. Kiemelten nagy arányban költenek a háztartások a karácsonyi sütés-főzés alapanyagaira, úgymint csokoládéra, majonézre, hagyományos kakaóporra, sütőporra, vanília cukorra, mustárra vagy tejszínhabra. Hasonlóképpen magas az ajándéknak szánt és megvásárolt testápolási termékek, illetve csokoládék, szeszes italok és borok decemberre eső értékesítési aránya is.

Egy háztartás átlagosan 74 000 forintot költött 2014 decemberében élelmiszerre és háztartási vegyi árura, ami 20 százalékkal magasabb, mint az éves szinten egy hónapra vetített átlagos költése (61 500 Ft). Abban nincs különbség a háztartások között, hogy jövedelmi szintjétől, korától, lakóhelyétől függetlenül az éves FMCG-kiadásaiknak 10 százalékát decemberben költik el, viszont abszolút értékben vizsgálva a költéseket, már látszanak eltérések.

A háztartás jövedelme alapján a legmagasabb és a legalacsonyabb 20 százalékba sorolt csoportok decemberi költései között jelentős különbség van: közel dupláját költik a magas jövedelmű háztartások december hónap során élelmiszerre és háztartási vegyi árura (97 000 Ft) a legalacsonyabb jövedelmű háztartásoknál mért 52 000 forinttal szemben. A karácsonyi bevásárláshoz a háztartások előszeretettel keresik fel a hipermarketeket, ahol nagy választékot és rendszerint hívogató akciókat találnak.

A tavalyi évben még a hét hét napján nyitva tartó hipermarketek részesedése a háztartások költéseiből az élelmiszer és vegyiáru-piacon 2014 decemberében 29 százalékra ugrott az év során mért átlagos 24 százalékról. A költések alapján a 2011-ben regisztrált visszaesést követően évről-évre növekszik a háztartások által megvásárolt szaloncukor mennyisége. A növekedést általában az olcsóbb kimért termékek generálják, míg a csomagolt szaloncukrok piaca fokozatosan csökkent az elmúlt években.

A vegyes csomagok a legkedveltebbek, a háztartások által megvásárolt szaloncukor mennyiségének közel harmadát adják. A népszerűségi listán a második helyezést hagyományosan a zselés ízesítés érte el a tavalyi év során (16 százalék). A rangsorban a következő a karamell, majd néhány újabban népszerűségre szert tevő ízesítés következik, úgymint a kókusz/csokoládé-rum, marcipán/dió, mandula vagy a mogyoró. A bogyós gyümölcsös ízesítések kisebb részesedést értek el, továbbá a cseresznyés, narancsos, meggyes vagy málnás ízek is a lista vége felé szerepelnek.

A tavalyi, 2014. évben a vásárlók átlagosan 1 405 forintot fizettek egy kilogramm szaloncukorért. A szaloncukor átlagárak 2012-ben emelkedtek jelentősen a neta bevezetése következtében: a csomagolt szaloncukrok esetében átlagosan 35 százalékot is elért az áremelkedés mértéke, míg a kimért termékeknél a 15 százalékot nem haladta meg. Az árolló azóta is folyamatosan nyílik a kimért és a csomagolt szaloncukrok között: 2014-ben a kimért szaloncukrok átlagára 980 Ft/kg volt, míg a csomagolt termékeké több mint két és félszerese, 2578 Ft/kg.