Luca, Ottilia
1 °C
5 °C

Máshol nem lőnek fejre, közelről gumilövedékkel

2006.11.02. 10:24
A rendőrség által látszatra meglehetősen szakszerűtlenül használt gumilövedékekkel 20, illetve 30 méteres távolságból szokás tömeget oszlatni, hacsak nem a megsebesítés a cél. Az Egyesült Államokban inkább fegyveresek ellen használják, de a legritkább esetben lőnek fejre vagy nyakra.

Feltűnően sokan sérültek meg fej-, illetve nyaktájékon az október 23-ai zavargásokban, amikor a rendőrök gumilövedéket használtak a tömeg oszlatására.

A gumilövedék ráadásul több esetben felsértették a bőrt, véres, hüvelykujjnyi sebeket ejtve a tüntetőkön. Az egyik meglőtt áldozat a fél szemére megvakult, egy másik maradandó látáskárosodást szenvedett.

Az még eldöntetlen kérdés, hogy szakszerű volt-e a rendőri vezetés parancsa a gumilövedékek bevetésére, hiszen szeptember közepén háromszor is sikerült a rendőrségnek e nélkül feloszlatnia a spontán utcai demonstrációt és zavargásokat.


Gergényi Péter, egy puska, és a lövedékek

Az országos és a budapesti rendőrfőkapitány október 24-én tartott sajtótájékoztatóján bemutatták a zavargásoknál alkalmazott gumilövedékeket. Kétféle kalibert használtak: 17,5 milliméteres gumigolyót, illetve egy tucatnyi 7,5 milliméteres gumisörétet tartalmazó lőszert. Mindkét lövedék egy műanyag tokban, úgynevezett fojtásban távozik a fegyver csövéből.

Tisztes távolságból

A lövedékeket a félig olasz, félig magyar tulajdonban álló NIKE-Fiocchi Sportlőszergyártó Kft. gyártja, akárcsak a zavargások idején bevetett könnygázgránátokat.

A lövedékek használatáról Szabó Péter, a kft. ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta, hogy a 17,5 mm-es lövedéket 30 méterről vagy távolabbról, a 7,5 mm-es sörétjellegűt legfeljebb 20 méterről lehet úgy emberre lőni, hogy elérje célját: üssön és ijesszen, de ne sebezzen.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy nemcsak a távolságon múlik, okoz-e sérülést a gumilövedék, hanem az eltalált személy ruházatán, illetve az eltalált testrész ellenállóképességén is. Azaz egy 17,5 mm-es lövedék arcba, lágy részre lőve még 40 méterről is komoly sérüléseket okozhat.


Gumilövedékek október 23-án

Szabó Péter elmondta, hogy a NIKE-Fiocchi a szabványoknak megfelelően gyártja termékeit, azonban hogy mikor, mire használják őket, már a vásárlón, jelen esetben a rendőrségen múlik. Használati utasítást természetesen mellékelnek a lövedékekhez.

Kemény helyzetben

A nyugat-európai gyakorlatban a tömegoszlatásokkor csak végső esetben - például Észak-Írországban, a nagyságrendekkel nagyobb zavargásokkal szembenéző Franciaországban - vetik be a nem halálos, de igen veszélyes - olykor mégis halálos sérüléseket is okozni képes - gumilövedéket.

Az Egyesült Államokban ugyancsak rendszeresítve vannak a gumilövedékek, és használatosak tömegoszlatásra is, de elsősorban felfegyverzett személyek, öngyilkosságra készülők, túszejtők ellen, éles helyzetben vetik be őket, amikor a rendőri fellépéssel ellenkező személyt nem elkergetni, hanem rövid időre elkábítani, megzavarni, akár megsebesíteni kell, megölni nem. A lövést általában elfogás követi.

Nyakra, fejre nem

Az sem mindegy, hogy milyen gumilövedéket, milyen távolságból, milyen szögben melyik emberi testrészre lönek ki. A gumilövedék alapvetően az ember megütésére vagy megállítására, de nem megsebzésére szolgál, miközben persze nem zárható ki a sebesülés sem.

Az amerikai gyakorlatban a halálos sebesülések aránya ugyan elhanyagolható, de ha mégis előfordul, akkor tipikusan nyakra, fejre, illetve a mellkas szív feletti részére leadott lövés okozza, írja egy 2005-ös, az Internet Journal of Rescue and Disaster Medicine c. szaklapban megjelent, a nem halálos fegyverek kórélettani hatásairól szóló amerikai tanulmány.

A gumilövedékek használatának egyesült államokbeli gyakorlatáról szól az amerikai igazságügyi minisztérium egy tanulmánya is, amely 373 eset (közel ezer leadott lövés) alapján készült. Az esetek 90 százalékában a meglőtt személyek fel voltak fegyverezve, felüknél szúró- és vágófegyverek voltak, 29 százalékánál lőfegyver.

Alacsonyan, pattintva

Az amerikai és kanadai rendőrök a leadott lövések egyharmadában hastájékra, 19 százalékban mellkasra, majd az előfordulások csökkenő sorrendjében lábra (15), karra (14), hátra (11) lőttek, és csak 2 százalék volt a fejre, egy százalék a nyakra leadott lövés (az esetek 82 százalékában horzsolást, zúzódást eredményezett a lövés). Összesen tíz esetben haltak meg gumilövedéktől (vagy más ütést okozó lövedéktől), ebből ketten úgy, hogy tévedésből éles lőszerrel lőttek. Nyolc esetben közeli lövés okozta a halált.

A szakértői anyag elismerően jegyzi meg, hogy a hatóság emberei hasra, mellre és nem fejre lőnek, de felhívja a figyelmet arra, hogy az előbbiek is súlyos sérüléseket tudnak okozni, különösen közelről.

A NIKE-hez hasonlóan gumilövedékeket is gyártó Vast Academy termékeinek leírásából az is kiderül, hogy a tömegoszlatásra használt lövedékeket - ha nem egyes személyekről, hanem tömeg megállításáról van szó - elsősorban alacsony röppályán, sőt pattintva, a földre célozva lövik ki.

"A gumilövedékes puskásokat elvileg az ék mögött, járművön kell elhelyezni, hogy a felfegyverkezett személyekre tüzeljenek az ék fölött, nem pedig előtte szaladgálva" - fogalmazott korábban az Indexnek egy neve elhallgatását kérő volt felderítőtiszt.

Nagyobbat használnak

A gumi- illetve manapság már műanyag lövedékkel a legnagyobb tapasztalata az észak-írországi brit rendőrségnek van. 1973 óta 17-en haltak meg ilyen lövedéktől. Az ottani szabályok szerint a műanyag lövedék egyáltalán nem tömegoszlatásra szolgál, hanem az egyes, agresszív magatartást mutató egyének ártalmatlanná tételére.

Nagy-Britanniában azonban sokkal nagyobb, 40 milliméteres átmérőjű műanyag hengert lőnek, amely méreténél fogva nem hatol a bőr alá. Ekkora lövedéknél kisebb az esélye annak is, hogy az áldozat maradandó szemsérülést szenvedjen. Az ilyen típusok vagy a gépkarabélyra szerelt toldatból, vagy az alá csatlakoztatott gránátvetőből indíthatók. A Magyarországon rendszeresített, szovjet mintájú fegyverekhez tartozó 37 mm-es gránátvetőhöz is létezik gumilövedék, ez azonban nincs rendszerben nálunk.

Az Index két olyan esetről is beszámolt, amikor rendőrök közelről tüzeltek az utcán tüntetőkre, eltévedt járókelőkre, egyik esetben az 5 méterről, tehát az előírt távolság negyedéről lőttek szemen a Síp utcában egy férfit.

A Síp utca és a Dohány utca kereszteződésében záporozó lövedékekről az Index élőben is beszámolt, egy férjével a közeli lakásába igyekvő nőt ugyancsak háton lőttek, de gumilövedékkel lőtték nyakon a Tilos rádió fotósát is a Múzeum körúton. A média több felvételein is több, fejre, nyakra lőtt seb látható.

Mivel lőttek?

Tarjányi Péter biztonságügyi szakértő elmondta az Indexnek, hogy a kis kaliberű gumilövedékes lőfegyvereket még az 1980-as években rendszeresítették a magyar rendőrségnél. Az akkori szándék szerint ezeket a fegyvereket kifejezetten tömegoszlatási feladatokra emelték be a rendvédelmi arzenálba.

Mivel azóta egyáltalán nem vetették be őket éles helyzetekben, az elméletből ismert hátrányai, veszélyessége sem volt téma a rendőri vezetés körében. A fő veszély, amit egyébként a kiképzésen ismertetnek a rendőrökkel, a kis távolságon, 4-5 méteren belüli használat. Ekkor ugyanis a gumilövedék becsapódását még nagy energiával követi a fojtás is, egy kemény műanyagból készült karika, amely a lövedéknél sokkal mélyebb sérüléseket okozhat.

A szakértő szerint a rendőrök által bemutatott - szemre egyébként jóval veszélytelenebb - nagy kaliberű lövedékes puskákat a magyar hatóságok még nem rendszeresítették, így azoknak tulajdonképp pont olyan kevéssé volt helyük a rendőrök kezében, mint a tömegoszlatási feladatokra alkalmatlan, és nem mellékesen rendkívül veszélyes viperáknak.