Salamon
6 °C
14 °C

Megszünteti magát a KISZ

2009.04.22. 12:25
9 hozzászólás

32 év után megszüntette magát a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, hogy átnevezze magát Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséggé. Az első ember maradt a régi, a túl szerénynek mutatkozó Gyurcsány ugyanis nem vállalta a küzdelmet az elnöki székért, csak alelnök lett. Az sem sokáig. A szervezet gyorsan eljelentéktelenedett, ahogyan a KISZ-vagyon is gyorsan megcsappant.

Annak idején szeretettel köszöntöttük a KISZ-t 50. születésnapján, meg is kaptuk a magunkét emiatt Friderikusz Sándortól. Most annak a szomorú kötelességünknek kell eleget tennünk, hogy beszámoljunk az ifjú kommunisták szövetségének kimúlásáról. Szerencsére a megszüntetve megőrizni elve alapján, vállalva múltjának értékeit nem jogutód nélkül búcsúzott a KISZ 1989. április 22-én.


1969. KISZ-fiatalok fogadalomtétele a Lenin-szobornál.
Kattintson!

1989. április 21-én ült össze a KISZ XII., többnapos kongresszusa. A célja Nagy Imre, a KISZ KB első titkárának köszöntője szerint az volt, hogy résztvevői egy ifjúságpárti szocializmus megvalósításáért szövetkezzenek. Ekkora a korábbi 800 ezres tagság 380 ezerre csökkent. A költségvetésben szereplő 1,4 milliárdos állami támogatását pedig előbb az országgyűlés, aztán a kormány faragta vissza 650 milliósra. A kongresszusnak kellett volna döntést hoznia abban, hogy a társadalmasítsák-e a KISZ-vagyont, azaz osszák-e szét az új ifjúsági szervezetek között.

Büszke lehetne a KISZ, ha nem hullott volna szét

Nagy Imre az MTI tudósítása szerint arról beszélt, hogy a KISZ-nek nincs oka megtagadni a múltat, s ha lenne, sem tehetné, hiszen az ifjúság életének szerves része. Mint mondta, a KISZ az elsők között volt, amely a fordulat érdekében emelt szót, és elsőként tette meg az ehhez vezető lépéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekre a sikerekre akkor lehetne büszke a KISZ, ha közben nem hullott volna szét.

A KISZ KB első titkára a belpolitikai helyzet taglalását a kormány tevékenységének minősítésével folytatta. Arra figyelmeztetett, hogy a válság, a csőd szélére jutás nem ennek a kormánynak köszönhető, senki ne rajta kérje számon. "Ha az ifjúság jövőcentrikus politikát vár, ehhez támogatnia kell a talponmaradás érdekében tett erőfeszítéseket akkor is, ha az a mainál sokkal nehezebb, fájdalmasabb következményekkel jár" - mondta Nagy Imre. A legutóbbi kormányintézkedéseket felsorolva azonban kijelentette: a kényszereket meg lehet érteni, de ahogy mindez történt, már fájdalmasan kiábrándító. "Néha már-már arra gondolok, hogy ez nem lehet más, mint a kormányzati apparátusok szabotázsa vagy provokációja" - közölte.

Gyurcsány, a szerény

A KISZ-ben a megújulást névváltoztatással is jelezni akarták. Több javaslat hangzott el, végig versenyben volt az Ifjúsági Szövetség a Demokratikus Szocializmusért, az Ifjúsági Szövetség a Demokratikus Magyarországért, illetve a Magyar Baloldali Ifjúsági Szervezetek Szövetsége. Végül elhagyták a névből a kommunistát, a szocialistát és a baloldalit is, és lett Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. A küldöttek negyede azért ragaszkodott volna a KISZ elnevezéshez.

A megújulást ugyanakkor vezetőcserével egyáltalán nem akarták  jelezni. Nagy Imre utolsó első titkár lett a DEMISZ elnöke. A kongresszus előtt sok jelölést kapott Kiss Péter, a KISZ budapesti bizottságának első titkára és Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára is, de nem vállalták az indulást.  

Kiss Péter azzal indokolta ezt, hogy számára nagy
feladatot jelent a megújuló fővárosi ifjúsági mozgalom, úgy érzi,
ott van rá szükség a továbbiakban is. Gyurcsány Ferenc azért nem
jelöltette magát, mert úgy vélekedett: a szervezeten belül kisebbségben van saját véleményével.

Gyurcsányt nem sokkal korábban, 89 februárjában választották meg KISZ-titkárnak, az MSZMP KB jóváhagyásával. Akkor még lendületesen vázolta terveit a Híradónak.

A kongresszus előtt viszont nyílt levelet írt a kongresszus küldötteinek 13 társával együtt - köztük Bajnai Gordon, az Unió a Demokraitikus Szocializmusért ügyvívője és Szilvásy György, a KISZ szóvivője -, amiben radikális változásokat, új baloldali szövetség létrehozását és a reformkommunistákkal, szociáldemokratákkal történő együttműködést sürgetett.

Gönczi hagyná a vörös csillagot a címerben

Ha nem is Gyurcsány, végül lett kihívója Nagy Imrének. Gönczi János korábbi KISZ-titkár a kortesbeszédében nem élezte az ellentéteket, programismertetőjét azzal kezdte, hogy Nagy Imrét alkalmasnak tartja az elnöki tiszt betöltésére, s az évek során köztük kialakult szoros munkakapcsolat következtében programjuk, politikai felfogásuk sem különbözik számottevően.

Röviden utalt arra: megválasztása esetén nem kívánná szétosztani az
ifjúsági szövetség vagyonát. Végezetül - mintegy politikai alapállását
is megjelölve ezzel - kijelentette: az ország jelenleg sokat
vitatott és értelmezett címerében ott a helye a vörös csillagnak,
főként ha meggondoljuk, hogy még Ausztria címerébe is belefoglalták
a sarló és kalapács jelképét.(Gönczi már a rendszerváltás után a MALÉV vezréigazgatója lett.)

Végül 552-en szavaztak Nagy Imrére , Gönczi János 226 szavazatot kapott. Annak ellenére, hogy Gyurcsány Ferenc nem vállalta a jelölést, öten mégis az ő nevét írták fel a szavazólapra. További öt név is felkerült a szavazólapokra, közöttük Lugosi Viktóriáé, a TV Híradó helyszínről tudósító riporteré is.

Az alelnöki posztra azért befutott Gyurcsány, 608 szavazatot kapott. Választási beszédét, amelyet selypítés, pöszeség és szenvedélyes boldogságvágy ütött át, részletesen itt ismerheti meg. Kracsun Csaba 454 szavazattal lett a másik alelnök.

A Fidesz megfigyelője Gyurcsányra szavazott volna

Wachsler Tamás, a FIDESZ választmány tagja - aki meghívottként
vett részt a kongresszuson - a véleményét összegezve az MTI-nek
elmondta:

A DEMISZ megalakulásával nem változott semmi. Az eddigi
szervezeti kötődés, centralista felépítés, most a gazdasági
kereteken keresztül valósul majd meg. A pénzt továbbra is egy szűk
apparátus osztja el, s így sok mindent tud befolyásolni.

Úgy vélte, hogy egy 30-50 tagú, jól szervezett apparátus irányította politikailag és technikailag a kongresszust. Kész tervezeteket hozott a tagság elé, amelyeket kis változtatásokkal megszavaztak. A 700-800 küldöttön valóban látszott, hogy lelkes fiatalok, akik komolyan gondolták, hogy most történelmet csinálnak.
Wachsler Tamás szerint azonban nem látták át, hogy manipulálják
őket. Szólt arról is, hogy a legtöbb tagszervezet demokratikus
jelzővel megtűzdelt, de valójában mindegyik megyei vagy városi
szervezet. Emlékeztetett arra: a FIDESZ-szel szemben egyébként az
egyik legfőbb vád az volt a megalakulását követő időben, hogy
nevéből hiányzik a szocialista jelző, most ez a DEMISZ nevében sem
szerepel...

Végezetül elmondta: ha szavazati joga lett volna, akkor
Gyurcsány Ferencet választotta volna meg elnöknek, mert őt inkább
reformernek tartja, mint Nagy Imrét, akinek még nem is oly régen más volt a véleménye. A FIDESZ választmány tagja szerint lehet, hogy a vezető szerepeket előre elosztották, mert kicsit furcsa, hogy
Gyurcsány Ferenc többszöri felszólításra sem vállalta el az
elnökjelöltséget arra hivatkozva, hogy nincs mögötte tömegbázis -
pedig a szombati beszédét követő tapsvihar nem erről tanúskodott.

Aztán mindenki gyorsan szétszéledt

Gyurcsány hamar, két hónap után otthagyta a DEMISZ-t. (A lemondásról bővebben itt olvashat.) Debreczeni könyvében Gyurcsány a DEMISZ-ről így beszélt: "a Bajnaival és másokkal folytatott éjszakai beszélgetéseink egyre inkább azt mutatják, hogy a Demiszt ott kell hagyni a francba". Otthagyta, és létrehozta az Új Nemzedék nevű szervezetet, ami nagyon rövid idő alatt eltűnt a semmiben.

A DEMISZ hamar eljelentéktelendett, a (korábbi KISZ-) vagyona egy részét pedig privatizálták.A HVG korábbi (2004/39.) írásából az derül ki, hogy a csillebérci úttörőtábort 1989 júniusának végén - az állami tulajdon önkényes elajándékozási lehetőségének megszűnése (június 30.) előtt pár nappal - a KISZ, illetve az akkoriban jogutódnak tekintett Demisz a Magyar Úttörő Szövetségnek ajándékozott. Az erről szóló szerződést, amelynek annak idején a "biztonság kedvéért" született egy KISZ-es és egy demiszes változata is, 2004-ben semmisítette meg a Fővárosi Bíróság. Az ítélettel első alkalommal kérdőjeleződött meg, hogy a KISZ utolsó első titkára, Nagy Imre által elnökölt, illetve Gyurcsány által alelnökölt szervezet jogilag a KISZ utódjának számít-e, vagy két teljesen külön szervezetről van szó. A Demisz 1989-ben néhány nap leforgása alatt passzolta el a KISZ-kb Duna-parti székházát 950 millió forintért a Magyar Hitel Bank Rt.-nek. A Demiszhez került továbbá az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat és Hotel Ifjúság Szálloda és Étterem Vállalat. Előbbit hagyták kimúlni, utóbbi pedig 1998-ban az Autó Danubia Kft.-nél kötött ki.

A DEMISZ évekkel később, a semmiből újra felbukkant a hírekben, amikor az 1848-as emlékműre összadott, a KISZ, majd DEMISZ által kezelt milliókat keresték. A szobor nem készült el, az ügy pedig 2005-re elévül (bővebben erről itt olvashat).

Az elnökké választott Nagy Imre aztán hamar eltűnt a politikából, vállalkozó lett. A privatizált Caola tulajdonosa lett, mára bekerült Magyarország leggazdabb emberei közé.

A DEMISZ a kongresszusát amúgy a Szózattal zárta, nem az Internacionaléval.

További MTI-hírek 1989. április 22-éről itt olvashatók. A Híradó-felvételek a NAVA 1989-es archívumából valók.