Három dobásod van, és viszlát

A visszaeső bűnözőkre az Egyesült Államokban alkalmazott three strikes law eleve téves vagy félreérthető fordításban került be a hazai köztudatba, amikor a Fidesz "három csapás" néven vetette fel egy ehhez hasonló rendelkezés bevezetését. A three strikes kifejezés a baseballból jön, ahol a szabályok szerint az ütőjátékos feladata az, hogy elüsse az ellenfél dobójátékosa által az elkapó játékos felé dobott labdát. Ha ez háromszor nem sikerül neki, akkor egy időre le kell mennie a pályáról.

Bár a baseballban ebben az esetben kétségtelenül ütésről vagy csapásról van szó, a kifejezés értelmét a magyarba célszerűbb abban az értelemben átvenni, hogy "hármat hibázhatsz" vagy "három dobásod van” és akkor „le kell menned a pályáról”, tehát nagyon súlyos börtönbüntetés vár rád. Ezt fejezte ki átvitt értelemben a büntetőjog szigorítását szorgalmazó kampány szlogene is az USA-ban, amely így szólt: Three strikes and you're out.

A nép feháborodása

A „három dobás szabály” bevezetéséről a kilencvenes évek elején két nagy felháborodást keltő ügy után tartottak népszavazást az Egyesült Államokban. A 18 éves Kimber Reynoldsot 1992. június 29-én egy korábban nemi erőszakért elítélt férfi ölte meg, amikor megpróbálta kirabolni. Mike Reynolds, az apa több befolyásos személlyel felvette a kapcsolatot, és megalkották a törvénytervezetet a három dobásról. Ezt azonban nem sikerült keresztülvinni a képviselőházon.

Az első eset után nem sokkal azonban egy 12 éves lány meggyilkolása borzolta a kedélyeket az Államokban. Polly Klaast 1993. október 1-jén otthonából rabolta el egy a börtönből néhány nappal azelőtt szabadult férfi, majd megerőszakolta és megölte. A tettest korábban erőszakos bűncselekményekért, köztük gyermekrablásért is lecsukták, de jó magaviselete miatt hamarabb kiengedték.

Az egész országot megrázó eset után a kaliforniai kormányzó, Pete Wilson a törvénytervezet mögé állt, majd egy népszavazással sikerült a képviselőház elé vinni a tervezetet. A szabályt először 1993-ban vezették be Washington államban, majd 1994-ben Kaliforniában. Jelenleg az ötven tagállam több, mint felében van ilyen jellegű szabályozás.

Kaliforniai szigor

A "három dobás" pontos tartalmáról nincs szövetségi szintű szabályozás, így az tagállamonként különböző lehet, mondta az Indexnek Bárd Petra, az Országos Kriminológiaiai Intézet munkatársa. A legismertebb kétségtelenül a kaliforniai szabályozás, amely a legszigorúbbak közé tartozik. Ha valaki korábban két súlyos vagy erőszakos bűncselekményt követett el, a harmadik esetben bármilyen csekély súlyú bűncselekményről is van szó, akár életfogytiglanra is ítélhetik (A Fidesz javaslata szerint a harmadik bűncselekménynek is személy elleninek vagy erőszakosnak kell lennie, lásd keretes írásunkat). Ez Kaliforniában azt jelenti, hogy legkorábban 25 év elteltével bocsátható feltételesen szabadlábra, a tagállamban nincs tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés.

Vannak olyan államok, amelyek már a második bűncselekmény elkövetésekor is szigorú szankciót alkalmaznak. Például ugyanannál a bűncselekménynél az első alkalommal 4 és fél évet, a másodiknál viszont már 10 évet szabnak ki.

Több eszköz hatására csökkent a bűnözés

Gyakran hivatkoznak arra, hogy Kaliforniában a három dobás szabály bevezetése után meredeken csökkent a bűnözés. 1994-ben egymillió bűncselekményt regisztráltak, a törvény bevezetése után pedig ez visszaesett hatszázhatvanezerre. A statisztikákat nézve azonban kiderül, hogy a nyolcvanas évek közepétől valóban meredeken emelkedett a bűncselekmények száma, a csökkenés azonban már a törvény bevezetése előtt két évvel megkezdődött, mondta Bárd Petra. Túlzás lenne ezért azt mondani, hogy kizárólag a szigorú szabály bevezetésének köszönhetően csökkent volna a bűnözés, tette hozzá. Ebben számos más faktor is szerepet játszott, egyebek mellett az is, hogy jobban felszerelték a rendőrséget, a gazdaság növekedésnek indult, vagy szigorították a fegyverviselés szabályait.

Az Egyesült Államokban kezdetben voltak olyan félelmek, hogy a három dobás szabály alkalmazása miatt megkétszereződik az elítéltek száma és nem lesz elég hely a börtönökben. Ez utólag nem igazolódott, a börtönpopuláció csak 25 százalékkal emelkedett tíz év alatt, modta Bárd Petra. Nem kellett új börtönöket építeni, igaz, Kaliforniában voltak kihasználatlan kapacitások. A nyolcvanas évek közepén ugyanis több börtönt építettek, amelyek addig üresen álltak, így ezeket a több elítélt miatt később meg kellett nyitni.

Nem tudjuk tehát, hogy a bűnözés csökkenésére a három dobás szabály bevezetése volt-e hatással, vagy más faktorok járultak hozzá a bűnözés már a törvény hatályba lépése előtt elkezdődő csökkenő tendenciájához, hívta fel a figyelmet a kriminológiai intézet munkatársa. Amennyiben egyes visszaesők számoltak a súlyos következményekkel, és átköltöztek egy olyan államba, ahol nem volt olyan szigorú a második és harmadik dobásért járó szankció, vélelmezhetjük, hogy ott tovább bűnöztek. Ezért racionálisan járnak el az államok, ha a kaliforniaihoz igazítják a visszaesőkre vonatkozó szabályozást. Ha azonban elfogadjuk, hogy nincs hatékony visszatartó ereje a szankciók szigorodásának, és nem tartja vissza az elkövetőt, hogy 15 év helyett legkorábban 25 év múlva szabadulhat, akkor mindez csak az általános büntetőpolitika szigorodásához vezet, ám az összbűnözés nem csökken érdemben, magyarázta Bárd Petra.

Dilemmák

Azzal a kaliforniaiak is csak később szembesültek, milyen súlyos dilemmákat vet fel a gyakorlatban a szigorú három dobás szabály, amelyre előző évben a többség áldását adta a népszavazáson. 1995-ben egy Leandro Andrade nevű háborús veterán, akinek tönkrement az élete és heroinfüggő is volt, két üzletből összesen kilenc műsoros videókazettát lopott el, hogy azokat unokahúgainak adja karácsonyra. Az ellopott kazetták értéke alig volt 150 dollár. Miután az esküdtszék kimondta, hogy a férfi bűnös, a bíró életfogytiglani szabadságvesztés szabott ki. Voltak olyan esetek is, amikor a harmadik dobás egy pepperónis pizza vagy három golfütő eltulajdonítása volt, és ezután szabtak ki ilyen súlyos verdiktet.

Kaliforniában ezért 2004-ben újabb népszavazást tartottak a szigorú szabályok enyhítéséért. Sokat számított azonban, hogy a szigorúság fenntartása mellett érvelők kampányába beszállt Arnold Schwarzenegger kormányzó is, így a referendum végül megerősítette az eredeti, kemény törvényszakaszokat.

Bárd Petra szerint számos kérdést vetne fel ennek a szabálynak az átvétele az angolszáz jogból. Az Egyesült Államokban az esküdtszék indoklási kötelezettség nélkül mondhatja ki valakiről, hogy bűnös vagy nem bűnös, a bíró feladata pedig ennek alapján a megfelelő ítélet kiszabása. A kontinentális, így a magyar büntetőjog viszont azon az elven alapul, hogy a professzionális bíró az esküdszékkel szemben részletesen indokolt, továbbá a szankciót illetően egyéniesített, individualizált ítéletet hoz, azaz minden esetben az enyhítő és súlyosbító körülmények mérlegelésével szab ki büntetést.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!