Orbán új világot építene

Orbán Viktor évértékelőjében a mostani válságot a következő metaforával jellemezte: írógép helyett számítógép kell. Vagyis a mostani rendszert nem érdemes megjavítani, mert az új feladatok teljesítését már csak egyik másik rendszer képes elvégezni.

Röviden ismertette a világgazdaság 20. századi történetét. Kezdődött a határok mögé zárt kapitalizmussal, amikor még a közös szabályozás igénye nem merülhetett fel. Utána következett a tervgazdaságon alapuló szocialista kísérlet, ami a fél világot megfertőzve, de ez a rendszer összeomlott. A totális győzelmet a nyugat a globális kapitalizmus diadalaként ünnepelte. Uralkodó lett a nézet, hogy a szabad piac mindent megold. Az államok elkezdték lebontani önmagukat, egyre kevesebb feladatot vállaltak. Most ez a rendszer omlott össze.

Véget ért a pénz uralma

Az összeomláshoz "a pénz túltermelése" vezetett. Egyre több, valóságos fedezet nélküli hitel került a gazdaságba, így a pénzügyi világ elszakadt a valóságtól. Nem volt azonban fedezet e hiteltömeg mögött.

Az összeomlott rendszer egyik jellemzője volt, hogy a pénz a legfontosabb. Orbán a "van az a pénz" mondást idézte, jellemezve az elbukott világrend fő üzenetét. Az új világrendnek viszont a mértékletességről és józanságról kell szólnia, ahol a legfontosabb dolgok (haza, család) nem eladók, és érvényes lesz a mondás: "nincs az a pénz".

A megdőlt világrenddel átalakul a politikai, gazdasági világrend és Orbán szerint akár az országhatárok is megváltozhatnak. Figyelmeztetett, hogy a gyorsan erősödő feltörekvők egyre többet költenek hadseregükre, külön utalt a kínai katonai kiadások idei növekedésére.

Meghaladhatjuk a kapitalizmust

Az új világrendben lehet, hogy a kapitalizmus is meghaladott kifejezéssé válik a Fidesz elnöke szerint. Erősíteni kell az állami beavatkozás szerepét, komoly szabályozásokra van szükség.

Az új világrend felépítéséhez Orbán szerint új emberekre van szükség. A válságot ugyanis nem piaci törvényszerűségek hozták létre, hanem konkrét emberek. A válságot okozó emberek hazugságaikkal és kapzsiságukkal idézték elő a válságot. "Reményeink szerint a józanul szabályozott piacgazdaságban, az új korszakban, már nem lehet következmények nélkül becsapni senkit sem. Se a politikában, se a gazdaságban." - fogalmazott.

A változás szükségességét a világ többi részén már felismerték, de a magyar kormány nem csak hogy nem ismerte fel, de kifejezetten akadályozza a változást Orbán szerint. Magyarországot egy olyan vonathoz hasonlította, ami késésben van, mégsem indul el, míg mellette a többi vonat már elindult.

Új államosítás jöhet

Orbán kitért a tavalyi népszavazás értelmére is. Szerinte az állami ellátórendszerek nélkül a válság sokkal jobban sújtaná Magyarországot, márpedig a kormány tőzsdére vitte volna az egészségügyet, ha nincs a népszavazás. A tőzsdék mostani összeomlásával pedig ez a vagyon is elveszett volna.

Az új rendszerben munkát kell adni az embereknek és megtartani az állami szerepvállalást az ellátórendszerekben. Nagy közmunkaprogramra lenne itthon szükség Orbán szerint. A magyar államnak nem szabad előnyben részesítenie a külföldi vállalkozókat, a magyaroknak egyforma adózási és beruházási feltételeket kell biztosítani. A bankrendszert is nemzeti ellenőrzés alá kell vonni Orbán szerint.

Orbán szerint eleget költ a magyar állam az ellátórendszerekre, európai összehasonlításban is elég pénz van rá, csak azt most rosszul költik el. Ezért tűnik úgy, mintha az állami kézben lévő intézmények nem működőképesek.

Elég a reformhazugságból

A Fidesz elnöke szerint a kormány elhitette nagyon sok emberrel, hogy a reformokkal hosszú távon minden sokkal jobb lesz. Ehelyett szerint olyan gyors reformok kellenének, amelyek már rövid távon segítenek.

Orbán szerint a mostani hatalom azért fél az igazi változásoktól, mert alkalmatlan, hozzá nem értő emberek vezetik az országot. Ők szerinte attól tartanak, hogy bukásukkal lelepleződnek. "Sejtik, a régi blöffök már nem működnek majd, nem lesz elég trükközni, hamis adatokat megadni." - fogalmazott.

Nincsenek új gondolatok, politikai elitünk kétségbeesetten küzd a változások ellen, mondta. Pedig amikor ő kormányzott, Magyarország adóságállománya 58 százalékról 53 százalékra csökkent. Mint mondta, a rendszerváltáskor egyetértés alakult ki a pártok között abban, hogy jóléti kiadásokat nem fognak külföldi hitelekből finanszírozni, ám a szocialisták ezt az egyetértést 2002-ben felrúgták. Ennek köszönhető, hogy az ország csődbe került.

Harcban a reménytelenség embereivel

Röviden szót ejtett a közbiztonságról, ami szerinte nagyütemben romlik, "közbiztonságról jóformán nem is lehet beszélni", valamint az egészségügyről, amire a kormány megoldása: "bezárni, eladni, megszüntetni". Ezután a "reménytelenség embereiről" beszélt, akik a markukban tartják az országot. Ők állnak a reformok útjában, "a szakadék szélén kötik az ebet a karóhoz". De könnyen maguk is a szakadék mélyén végezhetik, hiszen még a béketűrő magyar népet is ki lehet hozni a sodrából.

Ezután megnyugtatta a híveit, hogy "eszem ágában sincs feladni". Úgy érzi, van még feladata, ő maga pedig még nem végezte be a húsz évvel ezelőtt vállalt munkát. "Még nem építettük fel a polgári Magyarországot, hogy lehetővé tegyük, hogy a boldogság mindenkinek elérhető legyen. Ezt vállaltuk, ezt vállaltam, és ezt teljesíteni is fogom, akármennyire is fáj ez a szocialistáknak".

A nagyszülők, szülők és a saját érdemeinek felsorolása után - háború utáni újjáépítés, a legkeményebb diktatúra túlélése, az orosz csapatok kiűzése - a fiatalok segítségét kérte a jövő megteremtéséhez. A cél szerinte, hogy csökkentsük az államadóságot, hogy etnikai konfliktusok nélkül rendet teremtsünk, hogy a saját lábunkra álljunk. "Területi követeléseink vannak, a hazánkat akarjuk visszakapni azoktól, akik magánvállalatként kezelték, és csődbe vitték az országot" - jelentette ki. Beszédét új jelszóval zárta a megszokott hajrá, magyarok helyett. "Új irány, Magyarország, új irány, magyarok!".