Esély a rendőrség átalakítására

A közbiztonság Magyarországon mindig is népszerű témája volt a politikának, ám eddig a politikusok rendre ugyanazt a választ adták a kérdésre. Egy-egy nagy közfelháborodást kiváltó bűncselekmény után politikusok tucatjai követeltek még több rendőrt az utcákra, polgármesterek, helyi képviselők és miniszterek parádéztak egy-egy új rendőrőrs avatásán. A reakció részben érthető volt, egy rendőrörs felavatása jól mediatizálható esemény, magyarán el lehet rá hívni a tévéstábot, szép fotó jelenhet meg róla a helyi és az országos sajtóban.

Profikra bíznák

De a megoldáshoz sem visz közelebb, hiszen egy rendőrőrsön két, az utcán szolgálatot teljesítő rendőrre hat másik, adminisztratív munkát végző jut. Hiába növekedik tehát látványosan a rendőrök száma, a ténylegesen közrendvédelmi munkát végzőké továbbra is alacsony marad.

A Jobbik térnyerése és az európai parlamenti választáson elért kimagasló eredménye azonban elindított egy másirányú gondolkodást is. Elsőként a szocialisták reagáltak, akik a július 4-i kongresszusukon közrendvédelmi programot kívánnak előterjeszteni. Ennek lényege a Népszabadság értesülései szerint az, hogy a rendőrség tehermentesítésére települési őrségeket hoznának létre, melynek munkaviszonyban álló tagjai eljárhatnának a húszezer forintos kárértékig tartó szabálysértési ügyekben, segítenék a jegyző munkáját és a települések közrendjének fenntartását.

A települési őrségek finanszírozási háttere is adott, az önkormányzatok évi átlag 5-7 milliárd forinttal támogatják a rendőrséget, ez elégséges lehetne a helyi őrségek fenntartására is.

A koncepció választ adhatna a Jobbik által felvetett és a választókat láthatóan megszólító problémákra, amit a szélsőséges párt saját félkatonai szervezetével, a Magyar Gárdával vélt megoldani.

Szintén a Népszabadságban Lázár János, a Fidesz potenciális rendvédelmi minisztere is arról nyilatkozik, hogy a rendőrséget át kell alakítani, igaz, ő nem részletezte pártja koncepcióját. Az biztos, hogy a Magyar Gárdával szemben elutasító, Hódmezővásárhely polgármestereként kitiltotta a gárdát a városból.

A rendőrök sem akarnak mást

Bár a reformterveket a Jobbik előretörése és a vidéki lakosság közbiztonság-érzetének romlására adott pánikreakció szülte, mégis meglepő összhangban vannak a rendőrség belső törekvéseivel is. Erre utal legalábbis a Budapesti Rendőrfőkapitányságon elindult, a rendszer kereteit feszegető átalakítás, melynek során a bűnüldözést - a szakzsargonban súlypontinak nevezett ügyek kezelését - régiósították, azaz az önkormányzati rendszerből fakadó kerületi kapitánysági rendszerből kilépve nagyobb területi egységekben kezelik.

A budapesti reform kapcsán Bodnár Zsolt, a BRFK bűnügyi helyettese lapunknak nyilatkozva részleteiben is ismertette a koncepciót, melynek lényege a közrendvédelem és a bűnüldözés szétválasztása lenne. A közrendvédelem ugyanis tipikusan önkormányzati feladat, helyi érdekeket szolgál és helyben is kell cselekedni. A bűnüldözés viszont, ahogy maga a bűnelkövetés is, nem követheti a közigazgatási határokat - egy betörőcsoportot aligha érdekel, hogy az Üllői út egyik oldala a IX., a másik oldala a VIII. kerülethez tartozik.

Mindeközben a kormány is hasonló koncepcióban gondolkozik, erre utal legalábbis az, hogy elsődleges célként a körzeti megbízotti hálózat, azaz a helyi rendőrségek megerősítését kezdeményezték.

A szakmai és a politikai akarat tehát egy irányba mutat, ugyanakkor a koncepciók között számos eltérés is van. Ráadásul a Bodnár által elmondottak szerint a rendőrség koncepcionális átalakításának jelenlegi legnagyobb akadálya a magyar közigazgatási rendszer felépítése, a rendőrség felépítése ugyanis ezt követi. A közigazgatási rendszer átalakítása pedig kétharmados törvényhez kötött, azaz - legalábbis a következő választásokig - a kormánypárt és az ellenzék együtt tudna csak lépni az ügyben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!