Ügynök volt Manherz Károly?

A napilap szombati számában megjelent cikk szerint Manherz Károly a Belügyminisztérium III/1-3-B alosztályához kapcsolódva végzett ügynöki munkát Bajkai fedőnéven. A Bajkai fedőnévnek 1977. szeptember 22-én nyitottak B (beszervezési) dossziét, amely az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában ÁBTL 3.2.1. Bt-2125 jelzettel található.

A dossziéban így írnak Manherzről: "az eddigi rendelkezésünkre álló adatok alapján megállapítható, hogy Manherz Károly perspektivikusan jól kifejleszthető lehetőségekkel rendelkezik, főleg a meglévő tudományos és személyes kapcsolatán keresztül. Személye alkalmas lehet hosszabb ösztöndíjas kiküldetésre."

Munkadossziéjából kiderült, hogy Manherz 1977. november 3. és 1978. november 20. között adott jelentéseket a Nyugat-Németországban szerzett tapasztalatairól, az emigráció szereplőiről. A napilap cikke szerint Különösen nagy érdeklődést mutatott Molnár József emigrációs kiadványokat előállító müncheni nyomdája iránt.

A napilap szerint Manherz dossziéját 1998-ban 65 évre titkosították, ám öt évvel később e minősítés megszűnt, így jelenlegi, szakállamtitkári posztjának betöltése előtt az oktatási minisztérium is tudhatott ügynökmúltjáról. Manherz Károly a Magyar Nemzet érdeklődésére kijelentette: nem működött együtt az állambiztonsági szolgálatokkal, "nem tud arról", hogy jelentéseket írt volna, mint ahogy arról sem, hogy dossziét vezettek volna róla.

Az ügynökmút feltárásával foglalkozó történészek eddigi gyakorlata szerint akkor tekinthető bizonyítottnak, hogy valaki a titkosszolgálat ügynöke volt, ha az alábbi három feltétel közül kettő teljesül: előkerül a beszervezési vagy a munkadossziéja, illetve pénzt fogadott el a jelentéseiért.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!