Kóka az FDP sikerével kérkedik

Fotók: Huszti István

A mandátumáról lemondott Fodor Gábort váltó Ikvai-Szabó Imre szabaddemokrata képviselő eskütételével kezdődik a parlament hétfői ülése. A mandátumvizsgáló bizottság rendben levőnek találta Ikvai-Szabó iratait, így csupán formalitás volt a szavazás, ennek ellenére elsőre határozatképtelen volt a ház, csupán 174-an szavaztak, közülük is csak 171-en igennel.

Másodjára már 193 képviselő, éphogy ötven százalék plusz egy szavazott, 191 igen, 2 nem szavazattal támogatták Ikvai-Szabó Imre kinevezését. Az újabb malőr az eskütételkor volt, Gulyás József jegyző kicsit gyorsan olvasta elő párttársának az eskü szövegét, aki kicsit belezavarodott a szövegbe.

Ahogy az boritékolható volt, a német liberális párt, az FDP történetének legjobb választási eredményét Kóka János rögtön üdvözölte is a parlamentben. Kiemelte, hogy az FDP sikere egy piacpárti, konzervatív gazdaságpolitika sikere, egy olyan politikáé, amely Kókát Bajnai Gordon és Oszkó Péter kormányprogramjára emlékezteti. Azt is kiemelendőnek tartotta, hogy a német kancellár nő, helyettese pedig meleg lesz. A kormány nem kívánt reagálni.

"Rossz hír a Fidesznek, jó hír a lakosságnak" - kommentálta napirend előtti felszólalásában a gázárcsökkenés hírét a szocialista Podolák György, aki kifogásolta, hogy a Fidesz szerint a gázárcsökkenés valójában gázáremelés. Ezután arról beszélt, hogy a gáz árát valójában nem a kormány befolyásolja, hanem a piacok, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy a magyar kormány valaha ténylegesen befolyásolhassa a piaci árakat. A kormány részéről Molnár Csaba kancelláriaminiszter reagált, szerinte a gázárak csökkenése a gázpiaci liberalizálásának köszönhető, a liberalizálás pedig a kormánynak. A gázár csökkenése szerinte jó hír.

Kósa Lajos megállapította, hogy az önkormányzatok fontosak, mintegy 3000 állami hatáskört látnak el, s ehhez állami támoagtás jár. A rendszerváltás után a támogatás aránya még 80 százalék volt, mára viszont 50 százalék alá csökkent. Így az önkormányzatok egyharmada nem tudja ellátni a alapfeladatait, azaz ha a központi költségvetés nem változtat rendszeren, összeroppanhat egy csomó önkormányzat.

Nem véletlen, érvelt Kósa, hogy az önkormányzatoknak 6000 tanárt kellett elbocsátania. És ezért igen is Hiller István a felelős, nem az igazgatók, ahogy a kormány állítja, jelenette ki Debrecen polgármestere. Aki szerint demagógia, hogy nem Hiller rúgta ki a pedagógusokat, ugyanis azt sem lehet mondani, hogy Rákosi Mátyás nem volt felelős az ÁVH cselekedeteiért.

Varga Zoltán önkormányzati miniszter szerint Kósa méltatlan szónoklatot tartott, és a fideszes politikus jól tette volna, ha utána néz a tényeknek. Merthogy az önkormányzatokra évtizedek óta a GDP 13 százalékát költik, és az idei költségvetés is csak 4,7 százalékkal kurtítja meg a helyhatóságok büdzséjét.

Fotók: Huszti István

- kérdi interpellációjában a fideszes Hirt ferenc a szociális és munkaügyi minisztertől. Gyakorlatilag ugyanarra kiváncsi, amit napirend előtt már Soltész Miklós is firtatott, hogy miért vonnak el támogatást a fogyatékosok szervezeteitől. Korózs Lajos szerint populizmus azt állítani, hogy a fogyatékos szervezetek támogatása egyenlő a fogyatékosok támogatásával. Erre ugyanis 193 milliárdot fordít a kormány. Az sem igaz, hogy a fogyatékosok szervezeteit kevésbé támogatnák, csupán az történt, hogy az ernyőszervezetek támogatása helyett a tagszervezeteket támogatnák pályázatokkal. Hirt nem fogadta el Korózs válaszát, a parlament azonban minimális többséggel igen.

"Hajlandó-e a Miniszter Úr az állami vagyon értékesítését azonnal leállítani" - kérdezi a pénzügyminisztertől a kereszténydemokrata Medgyasszay László. Látatlanba arra tippelünk, hogy nem. Katona Tamás pénzügyi államtitkár hosszan és bonyolultan ezt is felelte. Válaszában büszkélkedett a vagyonregiszter elkészültével is. Medgyasszay nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Az rendben van, hogy a kormány csökkenti a távhő áfáját, de vajon tervezi-e a versenyképtelen, pazarló rendszer felújítását is, kérdezte interpellációjában a kormánytól Lakos Imre. Az is érdekelte, hogy a Robin Hood adóból a gázárt kívánják-e támogatni, vagy inkább korszerűsítenék a rendszert, így versenyképessé téve azt. Korózs Lajos válaszában kifejtette, hogy fejlesztésre 5, támogatásra 18,4 milliárd forintot szántak, de ezt eredetileg is így tervezték, azaz a pénzt nem a modernizálástól vonták el. Hogy ennek miért van több értelme annál, hogy a rendszert modernizálják, arra nem felelt. Lakos nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen, pedig az SZDSZ ellene szavazott, tehát megint az ellenzék jótékony távolmaradása mentette meg a kormányt.

A fideszes Kovács Zoltán a veszprémi onkológiai központ fejlesztési pályázata irán érdeklődött, amely állítása szerint elakadt a kormányzatnál, bár már tavaly februárra ígérték, még mindig nem írták ki a pályázatot. Székely Tamás válaszában azt mondta, hogy lesz pályázat az onkológiai központ támogatására. Kovács és interpelláló képviselőtársa, Lasztovicza Jenő nem fogadták el a választ, a parlament viszont igen.

A fideszes Pánczél Károly kifogásolja, hogy amíg az oktatók fizetése évek óta nem változik, a hallgatókkal meg tandíjat akarnak fizetni, addig a rektorok évi 54 millió forintot is kereshetnek, ráadásul nyilvánosságra se kell hozniuk a fizetésüket. Hiller István szerint a rektorok elismert szakemberek, sok esetben akadémikusok, ezért "őket ilyen morális összehasonlításokkal, vádakkal illetni, elszomorító". A fizetéseket azért nem hozzák nyilvánosságra, mert az egyetemek autonomiát élveznek, de Hiller azt kérte a rektoroktól, hogy önként tegyék meg ezt. Pánczél nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.