Sukorón nem lesz kaszinóváros
További Belföld cikkek
- Elfogtak és előállítottak egy szökevény tengerimalacot a budapesti rendőrök
- Sokaknak nem futja ajándékra, de vannak, akiknek meleg ételre sem karácsonykor
- Betiltották a szilveszteri tűzijátékozást a III. kerületben
- A dolgozók váratlan élethelyzetei miatt szünetel a fül-orr-gégészeti ügyelet a szekszárdi kórházban
- Tízmillió forintos büntetést kapott a Magyar Vízilabda Szövetség
Feltehetően szerdán jelenti be Oszkó Péter pénzügyminiszter, hogy a bíróságnál kezdeményezik annak a telekcseréről szóló szerződésnek a felmondását, amit a Sukoróra tervezett King's City kaszinóváros létrehozásához kötöttek.
2008. július 30-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) ingatlancseréről szóló szerződést írt alá egy magánszeméllyel, Joav Blummal, a magyar állam így egy Sukoró külterületén, a Velencei-tó partján lévő 70 hektáros ingatlanért két gyümölcsös tulajdonjogát szerezte meg, az egyik Albertirsán, a másik a Pilisen található.
A cserébe bevont pilisi ingatlanról tudni kell azt is, hogy itt halad át majd az M4-es autópálya, melynek építési engedélye 2007 januárjában lett jogerős. Az állam az autópálya-építéssel indokolta a csere szükségességét.
A sukorói 70 hektáros területet 1,1 milliárd forintra, míg a cserébe bevont két másik ingatlant együtt csaknem 800 millió forintra értékelte az a független értékbecslő, akit az MNV fél évvel korábban közbeszerzési eljárással választott ki. Az ingatlancsere értékkülönbözet megfizetésével zajlott.
A központi nyomozó főügyészség csütörtökön jelentette be, hogy lezárult a kirendelt igazságügyi szakértő vizsgálata, amelyben megállapították, hogy a telekcserébe bevont Pest megyei ingatlanok 193,8 millió forintot érnek, azaz a telkek értékét csaknem 600 millió forinttal túlbecsülték (a korábbi értékbecslés pontosan 787,4 millió forintról szól, azaz a különbség 593,5 millió forint).
A szakértő jelentéséből kiderül az is, hogy a nem egészen kétszázmilliós értékű ingatlanegyüttesből mindössze 15,1 millió forintnyi értéket képvisel a 4-es út Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület.
Ez korábban már a számvevőknek is feltűnt, az ÁSZ augusztus végén elkészült jelentése is kiemelte, hogy 182,89 hektáros földterületből az M4-es gyorsút építéséhez mindössze 10,31 hektár szükséges. Az ÁSZ a jelentésben azt is kimondta, hogy mivel a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényben meghatározott közérdekű cél, így a létrejött szerződés semmisnek tekinthető.
A főügyészség a csütörtöki bejelentéskor közölte azt is, hogy a szakértői vélemény megállapításairól tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, továbbá az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságát, valamint az ügyben szintén vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.
Az ügyben indított vizsgálatok miatt a sukorói ingatlan még nem szállt át a csereügyletben résztvevő magánszemélyre, a tulajdonos jelenleg a magyar állam, a tulajdonosi jogokat az MNV gyakorolja (a tulajdonjog földhivatali bejegyzése tavaly december óta fel van függesztve).
A kormány egy április 10-én született rendeletében kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a sukorói King's City fejlesztést, amit azzal indokoltak, hogy a fejlesztés eredményeként 2000-2500 új munkahely létesül. (A Gyurcsány-kormány április 8-án tartotta utolsó ülését.)
A kiemelt beruházás lényege, hogy leegyszerűsítik a projektek előkészítésének menetét, valamint felgyorsítják az engedélyezési eljárásokat, hogy könnyebb legyen a hazai beruházók helyzete. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyszerűbbek a területrendezési és településrendezési eljárások, az engedélyezésekkor hatékonyabb az együttműködés az érintett szakhatóságok között, illetve felgyorsulhat az építési engedély megszerzése.