Csatát nyertünk a rektorok ellen
További Belföld cikkek
- Demszky Gábor: Olyan, mintha még a Kádár-rendszerben élnénk
- Gázolás történt hétfő hajnalban, több helyen nem járnak a vonatok
- 444: Gulyás Gergely megházasodott, elvette a Hír TV műsorvezetőjét
- Ismét meghallgatták a nőt, aki megtalálta Till Tamás biciklijét
- Készítse a hólapátokat, hófúvás és havazás érkezik
Adatigénylésünket arra alapoztuk, hogy közérdekből nyilvános adatnak számít, hogy az állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői mennyi pénzt keresnek. A közelmúltban ugyanis a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Blikk napilap főszerkesztője a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen nyert jogerősen pert azon az alapon, hogy a közfeladatot ellátó személyek a közfeladathoz kapcsolódó személyes adatai közérdekből nyilvánosak.
Precedenst teremtett a Blikk
A Blikk által indított per elsődleges kérdése az volt, hogy a fizetés, mint személyes adat, kapcsolódik e közfeladat ellátásához. Annak ellenére, hogy az állami tulajdonban lévő cégek jogi képviselői közül többen is azzal érveltek, hogy jogszabályok alapján nem állapítható meg, hogy közfeladatot látnak el, a bíróság elfogadta a TASZ jogászának érvelését, amelyben rámutatott arra, hogy az alperes vállalatok az állam feladatait látják el.
Több alperesi képviselő elismerte ugyan, hogy a vállalat közfeladatot lát el, de ezzel a feladattal nem függ össze az, hogy a vezető tisztségviselők milyen juttatásban részesülnek. Ezzel kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla precedens értékű, jogerős ítélete elvi éllel leszögezte, hogy „evidens, hogy ha valakit ilyen állami cég vezetésével bíznak meg, akkor a fizetése igenis összefügg a közfeladat ellátásával.”
Az egyetem is állami vállalat
Mivel az OKM által felügyelt egyetemek is közfeladatot, az állam feladatát látják el és az állam vagyonával gazdálkodnak, úgy gondoltuk hogy evidens, hogy mindez az egyetemek vezető tisztségviselőire is érvényes. Az egyetemi vezetők azonban máshogy gondolták, és a Magyar Rektori Konferencián (MRK) keresztül elutasították az adatigénylésünket: Az MRK Egyetemi Tagozata (ET) megtárgyalta a kérdést, és olyan jogi álláspontra helyezkedett, hogy a kért adatok nem kiadhatók.
Tehát a rektorok a miniszterelnök kérése és az ombudsman sajtóban megjelent véleménye ellenére titkolják fizetésüket, szerintük az feladatuk ellátásától független. A Magyar Rektori Konferencián keresztül kiadott nyilatkozatuk szerint a keresetükkel kapcsolatos adatok nem közérdekből nyilvánosak, hanem személyes adatok, és ebből következően saját maguk dönthetik el, hogy kit tájékoztatnak arról.
Első fokon nyertünk
A közérdekű adat megismerése céljából indított pert az egyszerűség kedvéért, precedens értékű ítéletben reménykedve csak a Magyar Rektori Konferencia és a gödöllői Szent István Egyetem ellen indította meg a TASZ az Index képviseletében. A Fővárosi Bíróság csütörtökön tárgyalta első fokon az ügyet, és nem jogerős ítéletében kimondta, hogy jogi álláspontunk helyes, a Szent István Egyetem rektorának, rektorhelyetteseinek és dékánjainak fizetése közérdekű adat, azokat nyilvánosságra kell hoznia az intézménynek.
A Magyar Rektori Konferencia vonatkozásában ugyanakkor nem adtak helyt a keresetünknek, mert az alperes arra hivatkozott, hogy nem adatkezelő, nem ismeri az egyetemi vezetők fizetéseit. Hüttl Tivadar, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője szerint amennyiben ez az ítélet jogerőre emelkedik, az olyan precedenst teremt, melynek értelmében az összes állami egyetem rektorának és vezetőinek fizetését nyilvánosságra kell majd hozni.
A cikket itt lehet kommentálni