Pár évre tervezték az alkotmányt

„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig [kiemelés tőlünk] - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg” – fogalmaz a mai magyar alkotmány legelső sora, majd listázza az első fejezetben összegzett általános rendelkezéseket.

Erről az első sorról az utóbbi hetekben a szokásosnál több szó esett, miután három hete Orbán Viktor egy kecskeméti könyvbemutató utáni sajtótájékoztatón azt mondta, a dokumentumban „nincs semmi, amit az ember a szívével érinthetne meg, tisztelhetne benne”. A pártvezér azzal érvelt, hogy alkotmányunk egy „technokrata szabályhalmaz”, amit nehéz tisztelni, mivel – ahogy első sora is mutatja - csupán „átmeneti papíros„. A fideszes pártvezető azóta többször kifejtette, hogy szerinte alkotmányunk nem ad igazi útmutatást, összefogást a nemzetnek, ezért el kellene gondolkozni a megváltoztatásán. Orbán az MTV reggeli műsorában azt mondta, szerinte egy tiszteletreméltó alkotmány nem kezdődhet úgy, hogy az első oldalon bevallja, hogy átmeneti.

Újat akartak, de nem volt rá alkalom

Hack Péter, a rendszerváltó demokratikus ellenzék aktív politikusa az Indexnek azt mondta, hogy az akkori tervek szerint pár éven belül új alaptörvényt szerettek volna. „Mindenkinek az volt a vágya, hogy a választások után lesz lehetőség átfogó alkotmányozásba fogni” – mondta Hack Péter, majd hozzátette, az átmeneti megfogalmazásnak az is lehetett az oka, hogy az egyezkedések a választások előtt voltak, így a tárgyaló felek egyike sem rendelkezett igazi alkotmányos legitimációval. Az ellenzék még egyáltalán nem, az MSZMP pedig már nem. „Pár éven belül szerették volna megváltoztatni, de azóta sem volt erre alkalmas történelmi helyzet” – fogalmazott, majd hozzátette, szerint Magyarország egyik kiemelkedő baja sem az alkotmányból ered.

Orbán Viktor már azt is kifejezte, elsősorban a lengyel alkotmány erkölcsi állásfoglalásokat tartalmazó bevezetőjét tartja követendőnek. „Én a lengyel alkotmány invokációszerű részét tartom célra vezetőnek” – mondta. A lengyel alkotmány egyetlen körmondatba foglalt preambulumában három helyen is tartalmaz vallási utalást. A bevezető a harmadik köztársaság - egyébként egyelő jogokban részesülő - állampolgárait két csoportra osztja. Az egyikbe azok tartoznak, akik hisznek Istenben, azaz az igazság, a jóság és a szépség forrásában, a másikba azok, akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más egyetemes értékeket. A történelmi távlatokat többek között a nemzet keresztény hagyományaival érzékelteti a szöveg, amelynek végén a törvényalkotók Isten és saját lelkiismeretük előtt fogadják, hogy felelősen készítik el az alaptörvényt.

Hack Péter biztos benne, hogy ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, akkor meg fogja változtatni az alaptörvényt és a vallásra vonatkozó utalásokat is bele teszi. (Az európai alkotmány esetében is vita volt a vallási pontok kérdése, de ezek végül nem kerültek bele.)

Hack Péter szerint egyébként már az alkotmány formai kerete is arra utal, hogy mielőbbi változtatásra várt, abban ugyanis előbb az állammal, és csak utóbb az egyénnel kapcsolatos pontok szerepelnek, ami a régi rendszerhez kötődő keret. „Ugyanakkor tartalmilag teljesen megváltozott a dokumentum, azon a mondaton kívül, hogy A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest., minden más lett. Akik részt vettek az alkotmánnyal kapcsolatos tárgyalásokon, egyöntetűen úgy gondolták, hogy a dokumentum ideiglenes elemei is tartósságra készülnek és akár egy végleges alaptörvény elemei is lehetnének.” Így van ezzel a tárgyalások egyik résztvevője, Sólyom László köztársasági elnök is, aki szerint a mai napig van érték a magyar alkotmányban, sőt olyan rendszernek tartja, amelyre az alapjogok fenntartásánál támaszkodni lehet.

Az Alkotmánybíróság 20 éves működése alkalmából november 23-án felszólaló államfő szerint az alaptörvény szilárd és adott, amelyre köztársasági elnökként krízis helyzetekben is biztonsággal tudott támaszkodni. "Van egy olyan közös alapnorma, amelynek talaján a Magyar Köztársaság állami keretében szabadon folytathatjuk gazdag és sokféle örökségünket" - mondta Sólyom.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!