Késes vagyok, nem pszichológus

„Az alábbi eszközök profi kiegészítői lehetnek egy hétvégi horgászatnak, egy túrának vagy vadászatnak, ahol olyan helyeket szeretne felderíteni, amit normál körülmények között nehéz lenne megközelíteni. Ezek a termékek minimális karbantartást igénylő szerszámok, de adott esetben jó szolgálatot tehetnek” – olvasható egy bozótvágó késeket is áruló bolt honlapján. A negyven-ötven centiméteres pengéjű macheték már ezerkilencszáz forintért is kaphatók, de van bozótvágó nyolc-tízezer forintért, sőt huszonegyezerért is.

Egy bicskák, tőrök, kések mellett bozótvágókat is áruló üzlet tulajdonosa – neve elhallgatását kérve – azt mondta, hogy mint a nevében is benne van, a machete bozótvágásra, tehát elsősorban kerti munkára vagy túrázásra való eszköz. Közép- és Dél-Amerikában, Afrikában olyan bevett használati tárgy, mint nálunk a kasza vagy a sarló. A bozótvágó alkalmas arra, hogy gallyazásnál, bokorirtásnál a vastagabb, fás ágakat is elvágják vele. Fontos, hogy otthon, házilag is élezhető legyen.

Az eladó nem pszichológus

Mivel nyolc centiméternél hosszabb a pengéje, aki ilyet vásárol, az kap egy blokkot, amivel - szigorúan becsomagolva - hazaszállíthatja. Ezután kizárólag otthon vagy túrázásnál, vadászatnál, csak rendeltetésének megfelelően használhatja. Mint a boltos elmondta: ha az ember vásárol egy huszonhárom centis pengéjű konyhakést, az is közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősül, azt is csak otthon használhatja az ember, az utcán nem tarthatja magánál.

Kérdésünkre, hogy a vásárlókat figyelve, előfordult-e már, hogy valakiről azt gondolta, az illetőnek nagy valószínűséggel nem bozótvágásra kell a kés, a boltvezető azt mondta: „Én nem vagyok pszichológus, ha valaki egy barkácsboltban fejszét vásárol, akkor sem az eladó tiszte eldönteni azt, hogy az illető favágó-e vagy ő a baltás gyilkos.”

Hétfőn Salgótarján belvárosában egy huszonhét éves, pszichiátriai kezelés alatt álló férfi féltékenységből megölte volt barátnőjét és annak új barátját egy negyvenkilenc centis pengéjű bozótvágóval. A rendőrség kegyeleti okokból részleteket nem közölt arról, hogy milyen sérüléseket okozott, de a hírek szerint „végtancsonkolások is voltak”, és a támadó  „élettel össze nem egyeztethető sérüléseket” okozott.

Nem vág, roncsol

„A machetéket egészen durva éllel árulják. Nemcsak azért, mert ezek a világszerte filléres holmik így sokkal olcsóbbak, hanem azért is, mert ezek tényleg mezőgazdasági szerszámok, és sújtásnál a tömeg úgyis elvégzi a feladat egy részét, másrészt bozót- és gazirtás közben kapnak mindent: követ, kerítésoszlopot” – válaszolta kérdéseinkre Rózsa Edvárd, a kesportal.hu készítője.

„Hogy mire képes egy bozótvágó kés? Bizony elég sok mindenre. Bár hagyományosan inkább lágyszárú növényzettel fedett területeken használják őket, nagyon hatékonyan lehet velük faágakat is lecsapkodni, tehát korlátokkal bár, de baltaként is használhatók. Főleg azok a modellek ilyenek, amelyeknek a nagyobb tömeg és így a hatékonyabb sújtás érdekében buci vagy kunkorodó végük van. Vannak, akik balta helyett machetét használnak például táborépítéshez, hiszen bizonyos szempontból univerzálisabb, és ha nagyon vastag fát nem kell vágni, jó kompromisszum lehet, karvastagságú ágakat is hamar le lehet vágni velük. Ha pedig valaki veszi a fáradságot, és komolyabb élt varázsol rá, akár csak egy sima kaszakővel, akkor ez a sújtóképesség még komolyabb lesz, persze sérülékenyebb éllel."

A macheték viszonylag nehéz szerszámok, a könnyebbek is fél kiló körüliek, a nagyobbak és nehezebbek hatvan–nyolcvan dekásak is lehetnek. Rózsa Edvárd szerint sajnos teljesen reális, hogy a machete csontot vágjon, főleg, ha jó erőben lévő ember sújt vele. Ehhez még különösebben finomra élezett penge sem kell, a gyári él is megteszi, persze erősebben kell sújtani, és jobban roncsol.

Vadászcsúzli lézeres célzóval

A bozótvágó kések mellett bizonyos körökben nagy keletjük van a szamurájkardoknak is. Ilyeneket már tizenöt–harmincezer forintért be lehet szerezni. Egy honlapon például a Kill Billből ismert Hattori Hanzo-kard-utánzatot lehet venni huszonötezer forintért. Az acélból készült kard díszélezett, famarkolata rájabőr utánzattal van bevonva. A honlapon kínált kardok hangsúlyozottan díszkardok, a penge gyenge rögzítése miatt nem használhatók sportra és hirtelen vágó mozdulatokra.

Biztosan sokan vannak, akik gyűjtőként szeretik ezeket az eszközöket vagy sportcélokra használják, de az utóbbi időben is számos rendőrségi hírben tűnt fel, hogy közterületen szamurájkardot, vadászcsúzlit, esetleg számszeríjat koboztak el a rendőrök. Ezeket az eszközöket bárki megveheti a boltban. Körülbelül tizenötezer forintért lehet venni kartámaszos, sőt lézeres célzóval felszerelt vadászcsúzlit, ami fém vagy kerámiagolyókat lő ki akár kétszáz méterre is. Kapható acélhegyű alumíniumvesszőket kilövő nyílpisztoly vagy nyílpuska húsz- uszkve százezer forintért. Ezek az eszközök eredetileg sportcélokat szolgálnak, de ölni is lehet velük.

Lézercsúzli

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 2003-as kormányrendelet nem nevesíti sem a bozótvágó kést, sem a szamurájkardot, csak olyan szúró- vagy vágóeszközökről beszél, amelyek szúróhosszúsága vagy vágóéle nyolc centiméternél hosszabb. A veszélyes eszközök közé tartoznak még a dobócsillag, a rugóskés, az íj, a számszeríj, a francia kés, a szigonypuska, a parittya, a csúzli, az ólmosbot, a boxer, a láncos bot, a gázspray, a lőfegyverutánzat, az elektromos sokkoló, az álkulcs és a mechanikus vagy elektromos zárnyitó szerkezetek is. A rendelet szerint – néhány kivételtől eltekintve – ilyen eszközöket tilos közterületen, nyilvános helyen, nyilvános helyen lévő járművekben és tömegközlekedési eszközökön magunknál tartani. Ha valaki sport- vagy munkavégzési céllal, esetleg filmforgatás vagy színházi előadás miatt akar ilyen eszközt szállítani, csak becsomagolva, szétszerelve, dobozban viheti.

Önvédelemre nem alkalmasak

Az Országos Rendőr-főkapitányság nem tudott adatokkal szolgálni arról, hogy az utóbbi években hány bozótvágót vagy szamurájkardot foglaltak le (szabálysértés), vagy ilyen eszközzel hány bűncselekményt követtek el, a rendőri szervek ilyen részletezettséggel nem gyűjtenek adatokat.

Nem jellemző, hogy bűncselekményeket ilyen extrém eszközökkel követnek el, csak néhány ritka eset történik, mondta Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. Természetesen az emberöléseknél előfordul, hogy furcsa eszközökkel, például csákánnyal, vasvillával követik el őket, de bozótvágó kés vagy szamurájkard csak nagyon ritkán szerepel a bűnügyi jelentésekben. Kó József szerint a kereskedelemben beszerezhető eszközök, mint például a nyílpuska, a számszeríj, a kard vagy a vadászcsúzli önvédelemre sem igazán alkalmasak. A jogos védelem megítélésénél fontos az arányosság követelménye, az, hogy a megtámadott védekezése az ellene irányuló támadással arányos legyen. A támadó azonban mindig előnyben van, így mire az ember egy ilyen eszközt elővesz, már általában késő. Ha a támadás bekövetkezte előtt használja, akkor viszont felelősségre vonható.

A legismertebb szamurájkardos támadás 2005. május 8-án volt, egy buszon a tizenhét éves, Mortimer becenevű Gyurcsa Mihály átszúrt egy vele kötekedő és bicskát rántó tizenöt éves fiút. Mortimer és társai egy hagyományőrző csoport tagjai voltak, épp furcsa ruhában, pajzsokkal és kardokkal indultak gyakorolni a Normafához. A tizenöt éves fiú életveszélyesen megsérült, a kard megsértette a májat, a gyomrot és a tüdőcsúcsot, roncsolta a lépet, de sikerült a fiú életét megmenteni. A Fővárosi Ítélőtábla bűnösnek találta Gyurcsa Mihályt emberölés kísérletében, és jogerősen három év, tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte.

Gy. Mihály (Mortimer) a Fővárosi Bíróságon

Álljon itt még néhány eset, ami mutatja, hogy az utóbbi időben milyen összefüggésben volt dolga a rendőrségnek szamurájkarddal és más közbiztonságra veszélyes eszközzel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!