Utolsókat rúgja a parlament

Cser-Palkovics másodjára is rákérdezett, hogy Bajnait meg kívánja-e hallgatni az ügyészség. "Nem kaptam az ügyészségtől semmilyen megkeresést" - válaszolta Bajnai, hozzátéve, hogy ha kap, akkor áll az ügyészség rendelkezésére.

"Valóban hónapok óta polemizálunk Sukoróval kapcsolatban" - felelte Bajnai Gordon, hozzátéve, hogy kormánya már fel is lépett, a Pénzügyminisztérium bíróságon támadta meg a szerződést. "Sukorón ezen szerződés alapján nem lesz üdülőfalú" - mondta. Az Alfa-busz ügyében azt ígérte, hogy az eset kivizsgálása után lépni fog.

A fideszes Cser-Palkovics András jó szokásához híven a sukorói ingatlanberuházásról kérdezte Bajnai Gordont. Szerinte a kormány húzza az időt, pedig a szerződésről már a vagyonkezelő, az állami számvevőszék és az ügyészség is azt feltételezi, hogy káros a magyar államra nézve. Cser-Palkovics arról is beszélt, hogy értesülései szerint az ügyészség Bajnai meghallgatását is tervezi. Kifogásolta azt is, hogy a Volán az Alfa-busz helyett kínai buszgyártóval akar szerződni.

Hivatalba lépése óta Mesterházy Ernővel nem volt kapcsolata a Miniszterelnöki Hivatalnak, válaszolta Szijjártó Péternek Bajnai Gordon. Juttatásban, kifizetésben nem részesült. Szijjártó erre a 2006-os szerződéssel felelt, amiben Mesterházyt kapcsolattartóként nevezik meg, és számára a Miniszterelnöki Hivatalban is biztosítják a körülményeket. Bajnai megismételte előző válaszát, Mesterházy Budapest megbízásából ténykedett.

Bajnai Gordon
Fotó: Barakonyi Szabolcs

Szijjártó Péter a BKV-ügyről kérdezte Bajnai Gordont. Állítása szerint a visszaéléseket a fővárosi koalíció tudta és beleegyezése nélkül nem lehetett volna véghez vinni. Szijjártó azt kérdezte, hogy milyen jogviszony volt a Miniszterelnöki Hivatal és Mesterházy Ernő, Demszky Gábor főtanácsadója között. Szerinte egy Szilvássy György akkori kancelláriaminiszter és Demszky Gábor főpolgármester által is aláírt papír szerint Mesterházy Ernő kapcsolattartó volt a MEH és a főváros között.

Szijjártó Péter

Bajnai szerint már az is jó hír, hogy ezek a szerződések megtekinthetőek a kormány honlapján, nem úgy, mint 2002-ben. A kérdésekre azonban nem tud válaszolni, mert a konkrét szerződésekről nem saját jogkörben dönt, de ha írásban megkapja a kérdéseket, ígéri, hogy válaszol.

A fideszes Balsai István a Miniszterelnöki Hivatal tanácsadói szerződéseiről kérdezi Bajnai Gordont. Ezek közül kiemelte a Media1 pr-ügynökség szerződéseit, mely céggel közel kétmilliárd forintnyi szerződést kötött a kormány. Kifogásolta még a Magyar Közlöny Kiadóval kötött szerződést is.

Balsai István

Katona Tamás egyetértet Németh Szilárddal abban, hogy a kormánynak feltételeket kell szabnia a közpénzek biztosításához. Szerinte a kormány nagy erőfeszítéseket tett a közösségi közlekedést szolgáló vállalatok megreformálására. Katona örömmel nyugtázta, hogy immár a Fidesz is reformot követel, nem úgy, mint a költségvetés vitájában, amelyben az eddigi támogatások automatikus utalását követelték. Abban viszont szerinte téved a Fidesz, hogy a korrupció megszűntetését pár korrupt vezető kirúgásától várja. Szerinte ehhez ugyanis rendszerszintű átalakításokra van szükség. Németh nem kapott, ezért nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A fideszes Németh Szilárd szerint az elmúlt hetek botrányai nyomán mindenki számára nyilvánvaló, hogy a budapesti közcégek párt-kifizetőhelyként működtek. A korrupcióra szerinte nem kerülhetett volna sor az SZDSZ-MSZP koalíció vezetőinek tudta nélkül. Egyeztetett-e Demszky Gábor vagy bármely megbízottja a pénzügyminisztériummal, gondosan járt-e el a kormány a közpénzekkel, amikor éveken át milliókkal támogatta a BKV-t, kérdezte

Kereszténydemokrata képviselőtársához hasonlóan Bernáth Ildikó is a 29 kirúgott postás ügyében interpellált, és ő is kiállt amellett, hogy a postásoknak pénzt kéne adni az amúgy az állam, és nem a postások tulajdonában állt székház eladásának bevételeiből. Katona Tamás nem tudott újat mondani válaszában, amit Bernáth nem fogadott el, a parlament viszont igen.

Katona Tamás pénzügyi államtitkár cinikus gesztussal kezdte válaszát, megdícsérte Nógrádit, hogy ellenzéki politikusként évek óta először vette szájára a szakszervezet szót. Katona szerint a postások sztrájkja nélkülözte a jogalapot, ezért bocsájtották el jogszerűen a sztrájkot szervező postásokat. A sztrájkban amúgy a dolgozók 99,5 százalékát képviselő szakszervezetek nem vettek részt. A székház ügyében az Állami Számvevőszék jelentése alapján vizsgálatot rendeltek el, mondta. A székház amúgy 7,385 milliárdért kelt el, a vevők a magyar cégnyilvántartásban szereplő vállalkozások. Nógrádi nem fogadta el a választ. A parlament igen.

Nógrádi Zoltán elbocsátott postások érdekében szólalt fel - az elbocsátott postások a parlament karzatán hallgatták felszólalását. Nógrádi szerint a postásokat azért bocsátották el, mert szakszervezetisként követeléseket fogalmaztak meg - konkrétan azt, hogy a Magyar Posta adjon nekik egyszeri juttatást a Moszkva téri Postapalota eladásának bevételéből. Nógrádi ezután már magáról az eladásról beszélt, szerinte a postapalotát áron alul, egy lakótelepi lakás négyzetméterárán adták el, majd az 5,5 milliárdos bevétel ellenében 12 milliárdért bérelnek új székházat. Nógrádi szerint a szakszervezetis postásokat azért rúgták ki, mert a postának egyre kényelmetlenebb lett sztrájkjuk - amely amúgy semmilyen fennakadást nem okozott.

Katona Tamás szerint Pettkó érvelése alapján minden adót el kéne törölni. Szerinte amúgy az még több vitát eredményezne, ha a járművek becsült értéke alapján vetnék ki az adót, ezért állapítottak meg teljesítményalapú adót. Érvelésébe még némi zöld színezetet is belevitt, mondván a nagy teljesítményű autók még a környezetet is jobban szennyezik. Petkó nem fogadta el a választ, a szocialista többség viszont igen.

Petkó András független képviselő egyik szeme sír, másik nevet az Alkotmánybíróság a vagyonadót eltörlő határozata láttán. Nevet, mert ő maga is ellenezte a javaslatot, de sír is, mert csalódást okozott neki, hogy egy nyolc éve kormányzó kormány képtelen egy jogilag megálló jogszabályt alkotni. Kifogásolta továbbá, hogy a szabályozás meg nem semmisített, az autókra és egyéb ingóságokra vonatkozó része is aggályos. Példaként hozta fel egy barátját, akinek a 12 éves, másfél milliót érő Mercedese adóköteles, mert akkora a teljesítménye, miközben egy 8,5 milliós Audi, ami többet ér Petkó lakásánál, nem. A képviselő reméli, hogy a pénzügyminisztérium gesztusértékkel visszavonja a vagyonadó fennmaradó részeit is.

Katona Tamás válaszában azt állította, hogy az MVM új menedzsmentje 2008-ban a könyvvizsgáló jelentése után értesült azokról az ügyletekről, amelyek hátrányosan érinthették a vállalatot. Szerinte az MVM új vezetése mindent megtett ezen ügyek feltárásáért. A közvéleményt csak azért nem tájékoztatják, mert az adott esetben sértheti a nyomozás érdekeit. Medgyasszay ilyen választ várt, amiben nincs semmi konkrétum. Ennek ellenére nem tudja elfogadni azt. A parlamentet viszont kielégítette Katona államtitkár semmitmondása.

"Egy esetben sem kaptunk érdemleges választ" - jelentette ki Medgyasszay László kereszténydemokrata képviselő a Magyar Villamos Művekkel kapcsolatos interpellációja elején, ahol felsorolta, hogy az elmúlt években hányszor szólaltak fel a cégnél tapasztalható visszaélések ügyében. Mit tett a visszaélések felderítéséért, milyen felelősség terheli a minisztériumot, mit tettek a visszaélések elkerülése érdekében, kérdezte a pénügyminisztert.

Az egészségügyi miniszter nevében Vojnik Mária államtitkár válaszolt. Elismerte, hogy az orvosok esküjükben fogadják, hogy bárkit tudásuk legjavát adva gyógyítanak. Megismételte Mesterházy magyarázatát, miszerint személyes és szubjektív példát hozott fel az ország megosztottságára, satöbbi. Vojnik, mint mondta, csak csatlakozni tud Mesterházy szavaihoz, majd idézett az orvosi kamara honlapjáról, ahol lincseléssel fenyegették a kommunistákat. Pesti megjegyezte, hogy választ nem kapott, ezért nem is tudja elfogadni azt. A parlament viszont elfogadta.

A Fidesz egészségpolitikusa, Pesti Imre a nap első interpellációjában Mesterházy Attila azóta folyamatosan magyarázott kijelentésére reagált, miszerint a szocialista miniszterelnök édesapjának rettegnie kell, ha jobboldali orvos kezébe kerül. Azt kérdezte az egészségügyi minisztertől, hogy hallott-e olyan esetről, amikor egy orvos politikai okokból nem kezelt egy beteget.

Pokorni Zoltán, Pelczné Gál Ildikó és Navracsics Tibor

A Fidesz ellenszavazatai ellenére a parlament nagy többséggel megválasztotta az OVB tagjait.

Katona Béla házelnök apróbb bakija után - Varga Zoltán miniszter helyett Varga László képviselőnek adta meg a szót - megkezdődött az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztása. A törvényi előírások szerint az OVB tagjait legkésőbb 2010. február 19-ig kell megválasztani. A tagok névsoráról az önkormányzati miniszter egyeztetett a pártok frakcióival is. A jelöltek: Bordás Milos, Fazekas Marianna, Halmai Gábor, Szigeti Péter, Szoboszlai György, póttagnak Tilk Pétert és Wéber Jánost jelölte. Varga László az alkotmányügyi bizottság elnöke arról tájékoztatott, hogy a bizottság a kormányoldal szavazataival támogatta a javaslatot, a Fidesz viszont elutasította.

A kereszténydemokrata Semjén Zsolt napirend előtt Kuzma Lászlóra emlékezett.

Semjén Zsolt

A szocialista Göndör István "a fideszes katasztrófapolitika" cáfolataként az adócsökkentést hozta fel példaként. Elsőként az adójóváírásról beszélt, amely révén a dolgozók havi 15 ezer forinthoz juthattak volna, ha erről tájékoztatják őket a munkahelyeik. Ha ezt nem tették meg, jövőre, az adóbefizetéskor lesznek jogosultak 181 ezer forintra. Erre azok a munkavállalók jogosultak, akiknek az éves jövedelme nem haladja meg a 3,8 millió forintot. A kormány részéről Katona Tamás reagált, köszönte a szép szavakat.

Göndör István
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormány nevében Molnár Csaba kancelláriaminiszter válaszolt. Szerinte a 2002-2010-es időszakot a gyarapodás jellemezte. Ő 2001-hez hasonlította a jelenlegi helyzetet, ahhoz képest szerinte az ország 17 százalékkal jobban teljesít, a bérek most 11, a nyugdíjak 14 százalékkal érnek többet. Javultak az inflációs adatok is, sőt, Molnár szerint a Fidesz mesterségesen magasan tartotta az inflációt. Magyarország 2001-ben ötszázalékos külső finanszírozásra szorult, most csak 1,5 százalékosra, mondta - ez utóbbi kijelentsége komoly derültséget váltott ki a Fidesz padsoraiban. Az országot amúgy Molnár szerint a fideszes önkormányzatok adósítják el, összesen 273 milliárd forintnyi kötvény kibocsátásával. Szerinte is változásra van szükség, "olyanra, amiben a parlamenti ellenzék megpróbál igazat mondani".

Molnár Csaba

"Kevesebb mint két hónap van hátra a legközelebbi parlamenti választásokig" - kezdte felszólalását Navracsics Tibor, aki szerint ha a szocialisták valóban az elmúlt időszak eredményeire építik kampányukat, akkor minden eddiginél csendesebb kampányra számíthatunk. Navracsics szerint ugyanis nincsenek eredmények, ezt bizonyítja, hogy relatív szinten idén alacsonyabb az egy főre jutó GDP, mint 2003-ban volt. Az elmúlt hét év szerinte "halmozódó csődhullám volt", amit az eladósodás növekedése, a versenyképesség csökkenése is kifejez. A Fidesz frakcióvezetője szerint tarthatatlan a költségvetés, az ország kockázata pedig tovább nőtt. Szerinte abban mindenki egyetért, hogy változásra van szükség.

Navracsics Tibor

A Fidesz Kuzma László helyére Karvalics Ottót jelölte, akinek a mandátumát az országgyűlés visszaigazolta. Karvalics Istenre esküdött fel. Paizs József egyéni képviselő volt, ezért helyére nem jelölhetett senkit a szocialista párt.

Karvalics Ottó
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A parlamenti ülés kezdetén Katona Béla házelnök megemlékezett a decemberben elhunyt fideszes Kuzma László és a szocialista Paizs József képviselőkről. "Két rendes embert vesztettünk el, akik tisztességesen látták el képviselői munkájukat" - mondta Katona. Megemlékezett még Ágota Gáborról, aki 1998-2006 között a Fidesz képviselője volt.