Vilmos
18 °C
28 °C

Bárkiből lehet gyilkos

2010.03.16. 16:08 Módosítva: 2010-03-16 16:08:33
Magyarországon a gondozókban 2-3 perc jut egy pszichiátriai betegre, a leterheltség a hatékonyság rovására mehet. A rendszerből adódik, hogy abból is beteget csinálnak, aki nem az. A pszichiáter eszközt adhat a kezükbe, de a környezet felelőssége, hogy észrevegye és segítsen, ha valakinek gondjai vannak. A tényői mészárlásnak is lehettek előjelei, amit a család feltehetően észre is vett, bár a vérengzésre nem következtethettek.

Hétfőn este négy vérbe fagyott holttestet találtak egy tényői családi házban: a 36 éves apa végzett 5 és 8 éves lányaival, valamint 37 éves feleségével, végül saját életét is kioltotta.

A rendőrség keddi sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint először egy nagy méretű baltával kivégezte a két gyereket, az ő holttestüket a gyerekszobában találták meg, ezután következett az anya, akinek a holtteste a gyerekszoba ajtajában hevert. A férfi végül saját magával végzett: először elvágta az ereket a csuklóján, majd késsel a mellkasát szurkálta, ezekbe a sérülésekbe azonban nem halt bele. Ekkor lement a garázsba és egy motoros láncfűrésszel megsebesítette a fejét. Mivel még így sem szerzett halálos sebet, végül ugyanezzel az eszközzel elvágta a saját torkát.

A férfi hipochonder volt, a betegségtől és a haláltól való súlyos félelme mély depresszióba taszította, később ez vezetett ahhoz, hogy egy ilyen kegyetlen gyilkosságsorozatot hajtott végre.

Lehettek előjelek

Ilyen brutális cselekedet nem történik előjelek nélkül, nem lehetett derült égből villámcsapás, vélekedett Virág György, az Országos Kriminológiai Intézet igazgatója. Ha a tágabb környezet nem is, de a család feltehetően észlelt valamit abból a folyamatból, aminek a vége egy ilyen gát átszakadása lett. Kifejtette, hogy egy emberölés végrehajtásához nagyon stabil korlátokat kell lebontani, aminek még nagyobb a súlya, ha több emberről, ha családról, különösen ha gyerekekről van szó.

A kórós elmeműködésből adódóan a gátak felmondják a szolgálatot, amit egy banális apróság is okozhat, ennek következménye lehet egy indulat kisülése, amit egyszeri cselekmény követ, itt azonban súlyosabb lehetett a helyzet, hosszabb volt a folyamat, a férfi ámokfutó állapotba került.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha a megbomlott elmeállapotnak még jelei is vannak, nem lehet feltétlenül sejteni előre, hogy valaki képes egy ilyen véres leszámolásra. Beszélt arról is, hogy az emberölések nagyjából háromnegyedének elkövetői az áldozatok ismerősei, illetve hogy a legtöbb gyilkosságot indulatból hajtják végre, aminek az előzménye általában egy hosszabb konfliktushelyzet.

A pszichiátria nem óv meg

Az utóbbi hónapokban további két brutális gyilkosság is történt Magyarországon: november végén egy elsőéves gyógyszerészhallgató lövöldözött a pécsi egyetemen, egy csoporttársát megölte, egy embert életveszélyesen, kettőt súlyosan megsebesített. December közepén egy férfi Salgótarján belvárosában bozótvágó késsel vágta ketté volt barátnője fejét, kísérőjének pedig csuklóból vágta le az egyik kezét, a másikról az ujjakat metszette le. A férfi később, kórházba szállítása után meghalt.

A pécsi és a salgótarjáni elkövetőről is kiderült, hogy pszichiátriai kezelés alatt álltak. A tényői támadó szintén hetek, hónapok óta pszichiátriai kezelésben részesült.

Soltész Ágnes szociológus, a Soteria Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a bűncselekmények elkövetése szempontjából nem az számít, hogy valaki kap-e pszichiátriai kezelést, hiszen egy felnőtt ember maga felel a tetteiért. A pszichiátriai kezelés csak azt jelenti, hogy segítséget kért problémája megoldásához – ha nem kért volna, ugyanúgy követhetett volna el bűncselekményt.

Nincs biztosíték

Az élet veszélyes terep, soha nincs arra biztosíték, hogy pszichiátriai kezeléssel meg lehet-e előzni valamit. Az általánosítást viszont nagy hibának tartja, ez nagyon sok, egyébként is hátránnyal élő embert bélyegez meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fejlett országokban végzett felmérése szerint minden negyedik ember élete során legalább egyszer kerül olyan élethelyzetbe, hogy mentális problémában érintett lesz, így a pszichiátriával is kapcsolatba kerülhet akár úgy, hogy besétál egy konzultációra. Arra hívta fel a figyelmet - bár tudomása szerint a témáról nem készült tudományos érvényű kutatás -, hogy ugyanakkor a pszichiátriában érintettek nagy többsége nem követ el sem erőszakot, sem bűncselekményt, épp fordítva, gyakran válik áldozattá.

Hangsúlyozta, hogy a pszichiátriai betegek viselkedése nagyban múlik azon, hogy miként bánnak velük, ettől is függ, hogy mutatnak-e ön- vagy közveszélyességet.

Szociális gyökerek hiánya

Megjegyezte, hogy a magyarországi ellátórendszerben kevés a szakember és hiányos a finanszírozás, így a gondozókban végzett kontrollokon 2-3 percet tud fordítani egy pszichiáter egy-egy betegre, ebbe pedig, bármilyen kompetens is a szakember, kódolva van, hogy a leterheltség a hatékonyság rovására mehet. Bebizonyosodott az is, hogy az egészségügyi ellátás jól működő kiegészítése a nappali és a közösségi pszichiátriai ellátás, ezekhez szociális intézményekben lehet hozzájutni, ezekből azonban szintén nincs elegendő.

A pszichiátriával érintettek szociális ellátásában szerzett 15 éves tapasztalatával Soltész Ágnes azt mondta, hogy az alapvető probléma a betegeknél általában az, hogy erős társadalmi kirekesztettségben élnek, nem tudnak közösségben lenni, nincs olyan hely, ahol biztonságban éreznék magukat, ahol nyíltan beszélhetnének problémáikról és kapcsolatot teremthetnek.

Hangsúlyozta, hogy a pszichiáterek feladata csak a zárt intézményékben az, hogy felügyeljék, ellenőrizzék a betegek cselekedeteit - általában azonban a pszichiátria nem tudja ellátni jelen körülmények között ezt az ellenőrző funkciót, amit nagyrészt társadalmi nyomásnak tulajdonítunk, vagyis, hogy a pszichiátria megvédje a társadalmat a veszélyes emberektől, így csak eszközt, vagyis inkább gyógyszert adnak a kezükbe. Az egymásra, illetve a betegekre való odafigyelés társadalmi feladat, a közvetlen környezetükben élőknek kell felfigyelniük arra, hogy ha valaki segítségre szorul, ennek egyértelmű tünetei vannak.

Magyarországon egyébként nem látja biztosítottnak a feltételeket a megfelelő gyógyuláshoz, hiszen a rendszer hibájából adódóan, ha valaki bekerül az ellátásba, élethosszig benne is marad, még akkor is, ha csak átmeneti segítségre lenne szüksége. Így abból is beteget csinálnak, aki valójában nem is az.