Tények és tévhitek a kettős állampolgárságról

A Fidesz az első törvényjavaslatok egyikeként kívánja rendezni a kettős állampolgárság, a határon túli magyarok magyar állampolgárságának az ügyét. Hogy a határon túliak magyar állampolgársága milyen tartalommal bírna, arról már megoszlanak a vélemények a Fideszen belül. Az egyik, Martonyi János által képviselt elképzelés szerint a magyar állampolgárság megadása a határon túliaknak nem több, és nem kevesebb annál, amit maga a tény jelent. A határon túliak állampolgárságot, ezzel útlevelet kapnak, de mindez nem befolyásolja azt, hogy szavazhatnak-e a magyarországi választásokon, vagy hogy részesülhetnek-e állami juttatásokban.

Mást gondolhat erről Semjén Zsolt. A kereszténydemokrata pártelnök és Orbán Viktor általános miniszterelnökhelyettes-jelöltje több nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nincs kétféle állampolgárság. Ugyan ő azt is elismerte, hogy a szavazati jogról nem az állampolgársági, hanem a választójogi törvény rendelkezik, igaz, szerinte ezen is módosítani kéne. Nézzük a kettős állampolgársággal kapcsolatos tényeket és tévhiteket.

Nincs másodosztályú állampolgárság

Semjén Zsoltnak abban igaza van, hogy a magyar törvények nem ismernek kétféle állampolgárságot, a jelenleg hatályos szabályozás szerint "A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet". De nem téved Martonyi János sem. A szociális juttatásokat a szabályozás leegyszerűsítve magyarországi állandó lakcímhez, vagy tartózkodási helyhez köti. A szavazati jog kérdése már bonyolultabb, bár leegyszerűsítve ez esetben is kijelenthető, hogy a magyarországi lakóhely alapfeltétel.

Külföldön élők nem szavazhatnak

Ebben a formában a kijelentés nem igaz. Az idei választások egyik kuriózuma volt a tokiói magyar nagykövetségen történt hiba, amikor is az ott igazolással szavazók szavazólapjait rosszul borítékolták, így nem lehetett figyelembe venni őket. A külföldön élő magyar állampolgárok egy része tehát a jelenlegi rendszerben is szavazhat, ennek feltétele, hogy legyen bejelentett magyarországi lakcímük. A magyarországi állandó lakcím beszerzése nem különösebben bonyolult, elég hozzá egy befogadó nyilatkozat egy magyarországi lakástulajdonostól. És létezik még egy ennél is egyszerűbb módszer. A választójogi törvény 1998-as módosításakor a hajléktalanokra tekintettel bevezették a települési lakóhely intézményét. Ennek létesítéséhez csupán be kell menni valamelyik magyar település önkormányzatára.

A szavazati jog összefügg az adózással

Nem igaz. A külhoni magyar állampolgárok szavazati jogával szembeni egyik kifogás, hogy a határon túliak nem járulnak hozzá adóikkal az ország költségvetéséhez. Ugyanez elmondható a Windsorban pincérkedő honfitársainkról is, akik viszont, ha van magyarországi állandó lakcímük, természetesen élhetnek választójogukkal. A Fidesz javaslatának kritikusai részéről elhangzott az is, hogy „abszurd és példátlan” lenne, ha a határon túliak szavazati jogot kapnának. Példátlannak semmi esetre sem neveznénk – csak a környező országok közül Horvátországban és Romániában is szavazhatnak a határokon túli állampolgárok, de az Egyesült Államok külföldön élő állampolgárai is szavazhatnak az országos és a tagállami választásokon is.

Az egyelőre nem egyértelmű, hogy a Fidesz a határon túli állampolgárok dolgában is módosítani kívánja-e a választójogot. Az biztos, hogy a párt kisebb parlamentet és önkormányzati közgyűléseket akar, és ez a választási rendszer reformját vonná maga után, de hogy a szavazati jogot ez a változás érintené, arra csak Semjén elejtett megjegyzése utal, illetve az, hogy a Fidesz példaként Romániát emlegeti. Próbáltuk tisztázni Semjén Zsolttal, hogy pontosan mire is gondolt, de nem értük el.

Minden román szavazhat

Részben igaz. Romániában 2009-ben könnyítették az állampolgárság feltételeit azoknak a kérelmezőknek, akiknek „román identitásuk” van. A román minta alapján kettős állampolgárság illethetné meg azokat, akik vagy felmenőik a történelmi Magyarország területén születtek, vagy igazolhatóan onnan vándoroltak el, illetve akik magyarnak vallják magukat. A határokon túli román állampolgárok az önkormányzati választásokon nem szavazhatnak, de a parlamenti és az elnökválasztáson egy külön nekik létrehozott körzetben igen.

A szomszédok rosszallnák a kettős állampolgárságot

Ebben a formában nem igaz a gyakran hangoztatott érv a kettős állampolgárság megadása ellen. A mintaadó Románia aligha emel kifogást az intézmény ellen, ahogy Szerbia is bő évtizede tűri, hogy a vajdasági horvátoknak kettős állampolgárságuk van. Szlovákiában Jan Slotá szélsőjobboldali Nemzeti Pártja nyilván háborogna az amúgy a szlovákiai magyaroknak legfeljebb gesztus értékű újítás miatt, bár tény, hogy a választási győzelem után a Fideszben is felmerült a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadásának a szlovákiai parlamenti választás utánra halasztása.

Konkrét problémát Ukrajnában jelenthetne csak a kettős állampolgárság, mivel Ukrajna nem ismeri el az intézményt. Hogy ez a valóságban mekkora problémát jelent, azt jól jelzi, hogy egyes felmérések szerint Kárpátalja munkaképes korú, román nemzetiségű lakóinak csaknem mindegyike, összességében az ukrajnai románok hetven százaléka rendelkezik román állampolgársággal is. Ráadásul az új, oroszbarát kormányzat nyitottabb a kettős állampolgárság kérdésében, már csak azért is, mert választói túlnyomórészt az ország keleti felében élő oroszok, akik szintén szeretnének anyaországi állampolgárságot. Tény azonban, hogy a jelenlegi államfő, Viktor Janukovics korábbi miniszterelnöksége és a szintén oroszbarát Leonyid Kucsma és Leonyid Kravcsuk elnökök idején fel sem merült a kettős állampolgárság ügye.

Az ukrajnai problémát megoldhatná, ha a kárpátaljai magyarok valamilyen automatizmussal, mondjuk, a magyar igazolványuk állampolgárságra váltásával jutnának kettős állampolgársághoz, ekkor ugyanis nem nekik kéne azt kezdeményezniük, márpedig az ukrán törvények csak akkor tiltják a kettős állampolgárságot, ha azt az érintett maga kezdeményezi. Amúgy az, hogy valaki kettős állampolgár-e, nehezen ellenőrizhető.

A kettős állampolgárság megoldaná a határon túliak utazási nehézségeit

A valóságban ez már csak a kárpátaljai magyaroknak probléma. Korábban Szerbiának is vízumkötelezettsége volt, de 2009 decemberétől biometrikus útlevéllel már vízummentesen utazhatnak be a schengeni övezetbe a szerb állampolgárok. Románia és Szlovákia az EU tagja.

Az EU ellenzi a kettős állampolgárságot

Ez az az állítás, ami sosem volt igaz. Az állampolgárság kérdését az EU a tagállamok belügyének tekinti, és több EU-tagállamban létezik a kettős állampolgárság intézménye. Románia például egy EU-n kívüli ország, Moldova állampolgárainak adja meg különösebb nehézségek nélkül a kettős állampolgárságot, de Németország is automatikusan megadja az egykor Németországhoz tartozó nyugatlengyel területek lakóinak a német állampolgárságot.

Már a szocialisták sem ellenzik

Igaz. A kettős állampolgárság ügyében a legnagyobb fordulatot az MSZP hajtotta végre. Míg 2004-ben Gyurcsány Ferenc és kormánya nyiltan a kettős állampolgárság ellen kampányolt, a szocialisták 2009-ben már jelezték, hogy készek megadni az állampolgárságot a határon túliaknak. Hivatalos magyarázatot akkor sem és azóta sem adtak a fordulatra. 2004-ben a szocialisták közül csak Szili Katalin jelezte egyértelműen, hogy pártja véleményével szemben személy szerint támogatja a kettős állampolgárság megadását.