Harmincöt fős lenne a Fővárosi Közgyűlés

Parlamenti albizottságban tárgyalná meg a Fidesz a kisebb Országgyűléssel kapcsolatos javaslatához szükséges választásitörvény-módosítás, mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke budapesti sajtótájékoztatóján. A párt pénteken benyújtotta a kisebb parlamentről szóló alkotmánymódosítási javaslatát, és legfeljebb kétszáz fős, maximum tizenhárom nemzetiségi képviselővel kiegészülő Országgyűlést képzelnek el a következő parlamenti választástól.

Hétfőn az Új irány 2010 című javaslatcsomag részeként kezdeményezik, hogy a választási törvény szükséges módosításairól a paritásos albizottságban 2011 szeptemberéig kelljen megegyezniük a pártoknak. Ha ez nem sikerül, akkor a Fidesz által indítványozott módosításról fog tárgyalni a parlament. A párt a választási rendszerben megtartaná az egyéni szisztémát, és körülbelül a megválasztottak fele lenne egyéni, másik fele pedig listás képviselő.

Harmincöt tagú Fővárosi Közgyűlés lesz

Nem fűnyíróelvszerűen csökkentenék az önkormányzati képviselők számát, hanem a működőképességet és az ésszerűséget figyelembe véve testületenként változó mértékben. Ez a jelenlegihez képest 40-50 százalékos csökkentést jelent, mondta Kósa. A Fidesz elképzelései szerint ősszel már kisebb önkormányzati testületekre lehetne szavazni, a mostani 72 napos önkormányzati kampányidőszakot 60 napra rövidítenék le.

A fővárosi és a megyei közgyűléseket az általuk képviselt választópolgárok számához igazítják. Budapesten 50 ezer emberenként lenne egy képviselő, a most 66 tagú Fővárosi Közgyűlés 35 fős lenne. A megyei testületek létszámánál felállítanak egy minimumot, de nagyságuk lélekszámarányos lesz.

400 ezer főig 20 ezer lakosra jutna egy képviselő, de legalább 15 tagú lenne a testület. 400 ezertől 700 ezerig 20 képviselő lenne, plusz 400 ezer felett 30 ezer lakosonként egy képviselő. 700 ezres lélekszám felett pedig 30 képviselő lenne, 40 ezrenként pedig további egy képviselő.

Kívülről is jöhetnének alpolgármesterek

A polgármesterek közvetlen választását megtartanák, és megőríznék a jelenlegi önkormányzati választójogi rendszer logikáját is. Tízezer lakosig egyéni listás rendszer lenne, tízezer felett pedig szintén lélekszámarányhoz kötnék a képviselő-testületek nagyságát, ott vegyes lenne a választási rendszer.

Az önkormányzati törvény módosításával alpolgármestert, megyei közgyűlési alelnököt nemcsak a képviselő-testületből lehetne választani, hanem kívülről is. Megbízatása akkor szűnne meg, ha azt a testület visszavonja, vagy ha az általa ellátandó feladatok "üres halmazzá" válnak. Azok az alpolgármesterek, megyei közgyűlési alelnökök és főpolgármester-helyettesek, akik eredetileg nem tagjai a testületnek, nem válnak annak tagjává, és nem is szavazhatnak, viszont teljes körű tanácskozási joguk van. A Fidesz előírná ugyanakkor, hogy az említett tisztségek betöltői közül legalább egyet a testület tagjai közül kelljen megválasztani.

Nyolc általános nélkül nincs jogosítvány

A javaslatcsomag része az az indítvány is, hogy akinek a gyermeke nem jár iskolába, az nem kaphat családi pótlékot. Ehhez kapcsolódik az a javaslat, hogy Magyarországon csak az szerezhessen jogosítványt, aki elvégezte az általános iskola nyolc osztályát. Akinek úgy van jogosítványa, hogy nem végezte el a nyolc osztályt, türelmi időt kap, hogy ezt megtegye, különben elesik jogosítványától.

Három csapás és kettős állampolgárság

Hétfőn a parlament elé kerül a három csapás néven ismertté vált törvényjavaslat, a kettős állampolgárságról szóló indítvány és a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia és a 2006. október 23-i oszlatások áldozatainak kártalanítása is. A kettős állampolgárságról beterjesztett javaslat "csak a kettős állampolgárságról szól, mert a magyar állampolgárok választási jogosultságát nem ez a törvény szabályozza, hanem az aktuális választójogi törvény" - mondta Kósa Lajos.

A három csapás törvényjavaslat úgy módosítaná a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy a súlyos, erőszakos bűncselekmények elkövetői, ha visszaesőként követik el a bűncselekményeket, a harmadik esetben mérlegelés nélkül a cselekményre kiróható legsúlyosabb büntetőjogi tételt kell, hogy kapják. A Btk.-módosítás része lenne az is, hogy a közfeladatot ellátó személyek ellen elkövetett erőszakos cselekmények esetén felemelik a büntetési tétel alsó határát minimum egy év letöltendőre.